Kötelező kockázati osztályba sorolás egyes raktáraknál
Alapvető változásokat hozott a létesítményi tűzoltóságokra vonatkozó új kormányrendelet.
Október 1-jén lépett hatályba a létesítményi tűzoltóságokra vonatkozó részletes szabályokról szóló 273/2024. (IX. 19.) Korm. rendelet, amely részben az önkormányzati és létesítményi tűzoltóságokra, valamint a hivatásos tűzoltóság, önkormányzati tűzoltóság és önkéntes tűzoltó egyesület fenntartásához való hozzájárulásra vonatkozó szabályokról szóló 239/2011. (XI. 18.) Korm. rendelet váltotta.
A jogszabály szerint kockázat azonosítási jelentést kell készíteni
a) olyan beépített tűzoltó berendezés nélküli ipari, tárolási rendeltetésű épület létesítése esetén, amelynek alapterülete
aa) 10 000 m2 feletti, vagy
ab) 3500 m2 feletti, és az OTSZ alapján magas mértékadó kockázati osztályba tartozik;
b) meglévő épület átalakítása vagy bővítése esetén, ha annak következtében az átalakított, bővített épület az a) pont aa) vagy ab) alpontja szerinti tulajdonságokkal rendelkezővé válik, vagy
c) az eljáró hatóság erre irányuló felhívása esetén.
Ez alól kivételt jelent az atomerőmű, a légiközlekedésről szóló törvény szerinti nemzetközi kereskedelmi repülőterek, valamint a tűzvédelem és a műszaki mentés honvédelmi ágazatra vonatkozó különös szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott esetek.
De ha nincs kockázati osztályba sorolás?
A kockázati osztályba sorolást az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet (OTSZ) vezette be 2015. március 5-től a létesítési előírásokhoz, valamint a tűzoltó egységek beavatkozását biztosító követelményekhez kapcsolódóan. Előtte a tűzveszélyességi osztályba sorolás létezett.
Joggal merül fel a kérdés, a 273/2024. (IX. 19.) Korm. rendelet vonatkozó része hogyan feleltethető meg egy olyan épület esetében, ahol az OTSZ szerint nem történt még olyan változás, amely indokolttá tette volna a kockázati osztályba sorolás elkészítését.
A kérdés tisztázásához egy tűzvédelmi szakember az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósághoz fordult. Fülep Zoltán tű. dandártábornok, országos tűzoltósági főfelügyelő válaszában leírta, nem csak létesítés esetén kell alkalmazni az előírást, hanem ahogyan a jogszabály a 21. §-ban előírja, „E rendelet hatálybalépésének időpontjában a 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti, meglévő épület üzemeltetője kockázati azonosítási jelentést készít, és az e rendelet hatálybalépését követő 90 napon belül benyújtja a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve részére.”
Nem akárki készítheti a jelentést
A 273/2024. (IX. 19.) Korm. rendelet 1. mellékletében meghatározott tartalommal a kockázat azonosítási jelentést „a tűzvédelmi tervezői tevékenység folytatásának szabályairól szóló kormányrendelet szerinti tűzvédelmi tervező vagy a tűzvédelmi szakértői tevékenység szabályairól szóló miniszteri rendelet szerinti építésügyi tűzvédelmi tervező vagy építész tűzvédelmi szakértő szakképesítéssel rendelkező személy készítheti.”
Hogy mégis miért van szükség kockázat azonosítási jelentésre? Az eljáró hatóság ez alapján – a fenntartóval történt előzetes egyeztetést követően – dönthet létesítményi tűzoltóság kötelező működtetéséről.
Az új jogszabállyal kapcsolatos további kérdések és válaszok itt olvashatók.
