Beépített tűzjelző berendezés üzemeltetésének általános szabályai
Az üzemeltetéshez szükséges dokumentumok, feltételek.
Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet szerint a beépített tűzjelző berendezés az építményben vagy szabadtéren elhelyezett, helyhez kötött, a tűz kifejlődésének korai szakaszában észlelést, jelzést és megfelelő tűzvédelmi intézkedést önműködően végző olyan berendezés, amely rendelkezik a tűzvédelmi hatóság használatbavételi engedélyével.
A beépített tűzjelző berendezést, a tűz- és hibaátjelző berendezést az építmény tulajdonosának állandóan üzemképes állapotban kell tartania, és üzemeltetnie kell.
A beépített tűzjelző berendezés tűz észlelésére, oltására, a tűzterjedés gátlására szolgáló részegységeinek működési feltételeit a részegységek környezetében folyamatosan biztosítani kell, azok hatékonyságát eltakarással, eltorlaszolással vagy más módon korlátozni, csökkenteni nem szabad.
Az üzemeltető a beépített tűzjelző berendezés állandó felügyeletét folyamatosan biztosítja
- kioktatott személyzet jelenlétével abban a helyiségben, ahol a tűzjelző központ jelzéseit megjelenítő készüléket elhelyezték,
- a tűzjelző központ jelzéseinek automatikus átjelzésével a létesítményen belül kialakított állandó felügyeleti helyre vagy
- a tűzjelző központ jelzéseinek automatikus átjelzésével a létesítményen kívül kialakított állandó felügyeleti helyre (távfelügyelet).
A berendezés felügyeletét folyamatosan, egy időben ellátó személyek száma legalább két fő abban az esetben, ha a jelzéseket megjelenítő eszköz felügyeletén túl más, a helyiség esetleges elhagyását igénylő feladatuk is van. A két személy közül egynek folyamatosan a jelzéseket megjelenítő eszköz helyiségében kell tartózkodnia.
A berendezés üzemeltetése során biztosítani kell
- a berendezés üzemképes állapotát,
- a jelzések (tűz, hiba) folyamatos felügyeletét, fogadását,
- az üzemeltetői ellenőrzés végrehajtását,
- a felülvizsgálat, karbantartás végrehajtását,
- az üzemképességet fenntartó vagy helyreállító javítást, tisztítást, cserét és
- az üzemeltetéshez szükséges dokumentációt.
A berendezés – közte a tűz- és hibaátjelző – tervszerű, részleges vagy teljes üzemszünetét, a kikapcsolás előtt legalább 5 munkanappal írásban, a 24 órán belül el nem hárítható meghibásodást a tudomásra jutást követően késedelem nélkül telefonon jelezni kell az első fokú tűzvédelmi hatóság által meghatározott helyen.
A berendezés meghibásodása, tervszerű üzemszünete esetén a berendezés üzemkész állapotának visszaállításáig a biztonsági feltételeket az üzemeltető a helyi kockázatnak megfelelően biztosítja.
A helyi felügyeletet kiváltó átjelzés meghibásodása esetén a berendezés felügyeletéről haladéktalanul gondoskodni kell.
A téves riasztások elkerülése érdekében az érzékelők tűzjellemzőjére hasonlító hatás idejére az adott érzékelő, zóna, vagy zónák kiiktatása akkor lehetséges, ha
- a kiiktatott érzékelő, zóna csak a téves riasztást okozó hatás helyiségében lévő automatikus érzékelők működését korlátozza,
- a kiiktatott érzékelő, zóna a téves riasztást okozó hatás helyiségében lévő kézi jelzésadók működését nem korlátozza,
- a berendezés műszaki kialakítását ismerő szakemberrel a zónakiiktatás körülményei egyeztetve vannak olyan módon, hogy az a létesítéssel, karbantartással, felülvizsgálattal összefüggő jogokat, kötelezettségeket nem sérti és
- az érzékelő, zóna kiiktatásának és visszaállításának körülményei, annak felelősségi köre, az ellensúlyozó intézkedések a Tűzvédelmi Szabályzatban – annak hiányában írásban – rögzítve vannak.
Üzemeltetői ellenőrzés, felülvizsgálat, karbantartás
Az üzemeltető a gyártó, kivitelező kezelési utasításai és az alkalmazott műszaki követelmény betartásával biztosítja a beépített tűzjelző, beépített tűzoltó berendezés biztonságos és hatékony üzemeltetését.
Az üzemeltetés, felülvizsgálat vagy karbantartás során jelentkező hibákat hibák javítására haladéktalanul intézkedni kell.
A felülvizsgálat és karbantartás során minden, a gyártó által előírt vizsgálatot és próbát el kell végezni.
A felülvizsgálat és karbantartás során meg kell akadályozni a tűzoltóság indokolatlan kivonulását eredményező átjelzést.
A beépített tűzjelző és beépített tűzoltó berendezés üzemeltetéséről és karbantartásáról tűzvédelmi üzemeltetési naplót kell vezetni.
A naplót az utolsó bejegyzéstől számított legalább öt évig meg kell őrizni.
A napló vezetését csak a beépített tűzjelző és beépített tűzoltó berendezés működésére kioktatott személyek végezhetik.
A beépített tűzjelző és beépített tűzoltó berendezés kezelési utasítását és az üzemeltetési naplót meg kell őrizni és a hatóság részére ellenőrzéskor be kell mutatni.
Létesítési dokumentumok
Az OTSZ a létesítési kötelezettségek között előírja, hogy a berendezés gyártója, a gyártó meghatalmazott képviselője, az importőr vagy a forgalmazó köteles a berendezés használatához, ellenőrzéséhez, felülvizsgálatához, karbantartásához szükséges információkat, teljesítménynyilatkozatokat és iratokat a megrendelő vagy képviselője részére biztosítani.
A Felülvizsgálat és karbantartás témakörű Tűzvédelmi Műszaki Irányelv szerint az üzemeltetői ellenőrzés, felülvizsgálat és karbantartás ellátásához szükséges információkat az alábbi dokumentumok tartalmazzák:
- a beépített tűzjelző berendezés megvalósulási tervdokumentációja,
- a tűzjelző központ kezelési utasítása,
- a gyártó (a gyártó képviselője vagy forgalmazó) karbantartási utasítása
Oktatás
Az OTSZ létesítési szabályai között szerepel, hogy az üzemeltetést – felügyeletet, kezelést, üzemeltetői ellenőrzést – ellátó személyt a tevékenység végzéséhez szükséges ismeretekről a tűzjelző berendezés üzembe helyezésekor és a berendezésen eszközölt, az üzemeltetést érintő változtatás alkalmával ki kell oktatni, és az oktatás tényét rögzíteni kell a berendezés üzemeltetési naplójában, vagy arról jegyzőkönyvet kell felvenni.
Az OTSZ használati előírása, hogy a beépített tűzjelző, beépített tűzoltó berendezés kezelését csak annak működésére kioktatott személy végezheti.
Az Ellenőrzés, felülvizsgálat és karbantartás témakörű Tűzvédelmi Műszaki Irányelv szerint a felügyeletet, kezelést, üzemeltetői ellenőrzést ellátó személy rendelkezik a szükséges ismeretekkel, ha az oktatás kiterjed:
- a tűzjelző központ, a távkezelő távkijelző egység tűz- és hibaátjelző egység kezelésére,
- a beérkező tűz-, hiba-, téves riasztások kezelésére (pl. nyugtázás, hangjelzők kikapcsolása, jelzéstörlés),
- a tűz esetén szükséges teendőkre,
- a tűzvédelmi szabályok megszegésének következményeire vonatkozó előírások és szabályok ismertetésére.
Módosítás
A beépített tűzjelző, illetve tűzoltó berendezések létesítésének, használatbavételének és megszüntetésének engedélyezésére irányuló hatósági eljárás részletes szabályairól szóló 491/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet szerint a meglévő berendezés átalakítását, bővítését nem kell engedélyeztetni, ha
- a beépített tűzjelző berendezés eszközeinek száma a naptári évben legfeljebb összesen 10 darabbal módosul, és a jelzési, riasztási zóna határa nem változik,
- megváltozik a tűzjelző vagy oltásvezérlő központ állandó felügyeletének helye vagy módja,
és a tűzvédelmi hatósággal folytatott egyeztetés alapján a tűzvédelmi hatóság arról írásban nyilatkozik.
Ezekben az esetekben a tervezőnek a változtatást a megvalósulási tervben át kell vezetnie, és le kell folytatni az üzembe helyezési eljárást.
Tűzvédelmi bírság
A 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet alapján jogszabály vagy hatóság által előírt beépített tűzjelző berendezés hibái igazolt megszüntetésének, vagy a megszüntetésre tett intézkedés kezdeményezésének hiánya, amennyiben a hiba észlelése óta több mint 8 nap eltelt, 50 ezertől 1 millió forintig terjedő tűzvédelmi bírsággal járhat.
A tűzjelző berendezés központjának jogszabály vagy hatóság által előírt állandó felügyelete, tűzátjelzés hiánya miatt kötelezően 100 ezertől 1,5 millió forintig terjedő tűzvédelmi bírságot kell kiszabni.
Szintén kötelező a tűzvédelmi bírság a jogszabály vagy hatóság által előírt beépített tűzjelző berendezés készenlétben tartásának, karbantartásának, felülvizsgálatának hiánya, működésének akadályozása esetén. Ha a védett tér legfeljebb 100 m2 alapterületű, 50-400 ezer forintig, ha a védett tér 101-500 m2 alapterületű, 100 ezertől 1 millió forintig, ha a védett tér 500 m2 feletti alapterületű, 200 ezertől 2 millió forintig terjed a tűzvédelmi bírság összege.
