Füstelvezető felújításánál a műanyag nyílászárók alkalmazása

Könnyen lehet, hogy csak egy tűzeset során szúr majd szemet a hatóságnak egy szabálytalan felújítás.

Az elmúlt évtizedben a középmagas lakóépületekben állami támogatással megvalósuló hőszigetelés során a hő- és füstelvezető rendszereket is felújították. Ennek során az addigi mechanikus rendszert elbontották, és elektronikus távvezérléssel oldották meg a tetőszinten a hő- és füstelvezető nyílószárny nyitását.

Csakhogy a felújítás keretében sok helyen az addigi fémtokos nyílószárnyakat egyszerű műanyagtokos ajtókra, ablakokra cserélték. Ezen eljárásokban a tűzvédelmi hatóság is részt vett, és nem emelt kifogást a műanyag nyílászárók ellen, és a tűzvédelmi hatósági ellenőrzések során sem jelzik annak szabálytalanságát. Ennek eredményeképpen sorra úgy történnek a felújítások, hogy műanyag nyílászárókat alkalmaznak, ráadásul számos esetben úgy, hogy azoknak elégtelen a hatásos nyílásfelülete – hívja fel a problémára a figyelmet a Lánglovagok Egyesület.

Tájékoztató a felújítások követelményeiről

Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) 2020. február 24-én tette közzé a honlapján az előző évben készített tájékoztatóját a társasházak pályázat keretében vagy önkéntes vállalás útján megvalósuló nyílászárócseréjéről. Ebben leszögezik, hogy ha a felújításra vonatkozó pályázat előírja a lépcsőházi füstelvezetés kialakítását vagy korszerűsítését, akkor azt meg kell oldani a hatályos előírásoknak megfelelő módon. Ha a pályázat nem tartalmaz a füstelvezetésre vonatkozó kitételt, akkor az átalakítás mértékéből, köréből, továbbá abból kell kiindulni, hogy a meglévő állapotnál nem lehet tűzvédelmi szempontból kedvezőtlenebb a cserét követő kialakítás, ideértve a nyílásfelületet, a nyílásszöget, a működtetési lehetőségeket, az üzembiztonság.

A tájékoztató különösen figyelemre méltó része a 9/2008. (II. 22.) ÖTM rendelet hatályba lépése előtti szabályozás alapján létesített lakóépületeknél az önkéntes vállalás útján történő felújítás során a műanyag profilú nyílászárók alkalmazása a füstelvezetésnél. Ilyenkor a kézi távműködtetésen kívül a lépcsőház legfelső szintjén automatikus füstérzékelőt vagy kombinált hő- és füstérzékelőt is el kell helyezni, amely a füst megjelenésénél, illetve 55-65°C hőmérséklet esetén késedelem nélkül vezérli az ablaknyitást, megelőzve ezzel a hő okozta esetleges deformálódást.

Mi a helyzet a szabálytalan, illetve annak tűnő létesítésekkel?

A Lánglovagok Egyesület érdeklődésére az Országos Katasztrófavédelem Főigazgatóság azt a választ adta, hogy a füstelvezetésre is szolgáló lépcsőházi ablak cseréjénél annak megfelelőségét csak egyedileg, a konkrét létesítési körülmények ismeretében lehet megítélni. Például mikor létesült az épület, akkor milyen füstelvezetési követelményeket írt elő jogszabály, milyen kialakítású volt a meglévő nyílászáró és a nyitószerkezet, mikor volt a csere, a csere időszakában milyen elvárásokat támasztott a szabályozás a füstelvezetéssel kapcsolatban stb.

Az ajtócsukó szerkezetek alkalmazása korábban elfogadott – és ennek értelmében a tűzvédelmi hatóság részéről nem kifogásolható – műszaki megoldás volt ilyen célra, számos ilyen szerkezet
rendelkezett Tűzvédelmi Megfelelőségi Tanúsítvánnyal, a 9/2008. (II. 22.) ÖTM rendelet melléklet 5. rész I/9. fejezet 3.3.5. pontja alapján. Ugyancsak figyelembe kell venni az átalakítás mértékét-körét a csere időpontjában hatályos előírások közül az alkalmazandó követelmények megválasztásával kapcsolatban.

A társasházak pályázat keretében vagy önkéntes vállalás útján megvalósuló nyílászárócseréjéről szóló szakmai tájékoztató 2019. október 1-jei megszületése előtt végrehajtott nyílászárócserék esetén tehát egyedileg, valamennyi körülmény figyelembevétele és mérlegelése alapján lehet azt eldönteni, hogy a kialakítás a csere időszakában megfelelt-e az elvárásoknak, illetve indokolt-e esetleg változtatni az alkalmazott megoldáson vagy sem.

A tájékoztatóban szereplő feltételek visszamenőleges hatállyal nem rendelkeznek, de figyelembe vehetők akkor, ha egy korábban kivitelezett füstelvezető ablak nem megfelelő kialakítását állapítják meg, vagy a korábban kivitelezett, a kivitelezés időszakában elfogadott kialakítású füstelvezető ablakot fejleszteni, a műszaki-biztonsági szintet fokozni akarják. A meglévő füstérzékelő vagy kombinált hő- és füstérzékelő hiánya tehát nem jelenti automatikusan azt, hogy az átalakítás nem lenne elfogadható, valamennyi körülményt figyelembe véve – írja az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság.

Közös képviselők felelőssége, lakók problémája

A Lánglovagok Egyesület felhívja a figyelmet, hogy a nem megfelelő felújításra könnyen lehet, hogy csak egy tűzeset és abból következő jelentős füstkár, sérülés, halál esetén derül csak fény. Ekkor azonban már késő.

A közös képviselők által egykoron megrendelt olcsó, ám nem üzembiztos, és a szabályoknak sem megfelelő felújítások anyagilag is visszaüthetnek, hiszen a tulajdonosoknak kell állnia a költségét az újbóli, ám már a hatályos létesítési követelményeknek megfelelő rendszer kiépítésének.

A Lánglovagok Egyesület hangsúlyozza, tűzvédelmi tervezői jogosultsággal rendelkező szakembertől mindig kérjenek szakvéleményt a hő- és füstelvezető rendszer felújításának követelményeiről, és a közös képviselő a felújítást végző vállalkozótól független tűzvédelmi szakembert bízzon meg a munkálatok szakmai felügyeletével. Ezért is jó, ha van a társasháznak egy állandó tűzvédelmi megbízottja.

A meglévő szabálytalan felújítások kapcsán pedig érdemes még az előtt lépni, hogy megtörténne a baj.