Poligráfos vizsgálat a katasztrófavédelemnél

Névtelen levél íróját keresték, ahelyett, hogy a jelzett vezetői visszaélések valóságtartalmát ellenőrizték volna.

„Ami […] megyében a katasztrófavédelemnél folyik, az lehetne egy rossz brazil szappanopera is, de sajnos nem az. Másik példával, egy kvartett úgy játszik, hogy mindenki úgy táncol, ahogy ők fütyülnek, még az országos katasztrófavédelmi főigazgató is.” – katasztrófavédelmis tűzoltó aláírással ezzel a felvezetéssel indul a még márciusban küldött levél a belügyminiszternek.

Az írás egy megyei katasztrófavédelmi igazgatóság több vezetőjének összefonódásáról, vezetői hibákról, az összeférhetetlenségi szabályok kijátszásával maszekolásról, házastársak megcsalásáról, haverok és szeretők felfelé ívelő karrierjéről szól.

„Követendő vezetői magatartás az olyan, ahol arra ösztönözzük a beosztottakat, hogy nem kell tanulni, nem kell dolgozni, csak jó emberrel kell lefeküdni […] Tényleg egy érdekek mentén szerveződött 4 fős „családnak” kell a lakosság biztonságát garantálnia […] megyében?” – egyebek között ilyen kérdéseket tesz fel a belügyminiszternek a névtelen levélíró, aki az információit a Nemzeti Védelmi Szolgálatnak és az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságnak (OKF) is megküldte.

Hajsza a levélíró után

A levél gyorsan terjedt a tűzoltók között, ami a megyei igazgatót is rendkívül kellemetlen helyzetbe hozta. Megkezdődött a kutatás a levélíró után, az igazgató célkeresztjébe pedig a helyettese került, aki a tisztázása érdekében „önként” vállalta a poligráfos vizsgálatot. A Nemzeti Védelmi Szolgálat által végzett műszeres vizsgálaton azonban átment, nem ő írta a levelet. Az igazgatóhelyettest – akit az állomány szakmailag és emberileg is nagyra becsült – mindenesetre eltávolították a posztjáról, s mivel a felajánlott, kellően megalázó alacsonyabb beosztást elfogadta, nem került utcára. Mindez csaknem 30 év szolgálat után, amely során még a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje Katonai Tagozatát is kiérdemelte.

Az ügy már-már elcsitulni látszott, júliusban azonban a tűzoltósági főfelügyelő került a porondra. Három másik vezetővel együtt felrendelték az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságra, hogy vessék alá magukat hazugságvizsgálatnak. A tűzoltósági főfelügyelő elmondta, hogy nem ő írta a levelet; az együttműködési szándékát kifejezte, ám a műszeres vizsgálaton nem kívánt részt venni, mert a levél tartalmát már ismerte, ami a vizsgálat végeredményét erősen befolyásolhatja.

A poligráfos vizsgálat megtagadását a helyszínen Bittmann Tibor tű. dandártábornok, az OKF humán szolgálatvezetője a levélírás beismeréseként értékelte, és lefújta a többieknél a folytatást. A tűzoltósági főfelügyelő szolgálati panaszt tett, melyben kifejtette, mélységesen felháborítónak és sértőnek tartja, hogy nem az elvégzett munkája, hozzáállása alapján ítélik meg a szervezethez, a vezetőkhöz való lojalitását, és állítása szerint arról sem tájékoztatták, hogy egy ilyen vizsgálatra kizárólag önkéntes alapon kerülhet sor.

A szolgálati panasz benyújtása után egy héttel a megyei igazgató visszavonta a vezetői megbízatását, még mielőtt elutasította volna a beadványát. A tűzoltósági főfelügyelő több mint 20 év szolgálattal a háta mögött a felajánlott alacsonyabb beosztást nem fogadta el, így megkapta az országos katasztrófavédelmi főigazgató parancsát arról, hogy 2018. március 30-án a hivatásos szolgálati jogviszonyát felmentéssel megszüntetik.

Jogszerű a poligráfos vizsgálat?

A Kúria 9/2013. számú munkaügyi elvi határozata kimondja, hogy a munkavállalónál alkalmazott poligráfos vizsgálat – beleegyezése esetén is – személyiségi jogi jogsértést valósít meg. A határozat hivatkozik az adatvédelmi biztos állásfoglalására is, miszerint sem az általános humán kockázati szűrés, sem a munkaviszony fennállása alatt történt bűncselekmény munkáltató általi felderítése körében nem elfogadható, illetve megkérdőjelezhető a poligráf alkalmazása. A bűncselekmények felderítése ugyanis nem a munkáltató, hanem az erre törvény által felhatalmazott nyomozó szerv feladata. A biológiai, neurofizikai vizsgáló eszközök használata alapvetően sérti az érintett személyek személyiségi jogait, ezek alkalmazása ugyanis az érintettet „az eljárás alanyából annak tárgyává fokozza le”. Az emberi méltóság, mint alkotmányos jog egyik leglényegesebb tartalmi eleme az, hogy az érintett a gondolatait, érzéseit mással szabadon megoszthassa, és szabadon eldönthesse azt is, hogy azt kinek nem mondja el.

Az adatvédelmi biztos szerint a poligráf munkaügyi alkalmazása alapvetően ellentétes a demokratikus elvekkel, az ilyen célú felhasználás semmilyen hatósági engedéllyel nem tekinthető jogszerűnek. Az adatvédelmi biztos állásfoglalása kifejtette azt is, hogy az érintett személy hozzájáruló nyilatkozata sem alapozza meg az ilyen vizsgálati módszer jogszerűségét – áll a munkaügyi elvi határozat indoklásában.

Világos üzenet

Jelen esetben ugyan hivatásos szolgálati jogviszonyról van szó, ennek ellenére komolyan felvetődik az országos katasztrófavédelmi főigazgató felelőssége, hiába csak arról lehet szó, hogy megvezették, és a háttérben valójában más osztja a lapokat.

Az üzenet az állomány részére azonban egyértelmű: sem névvel, sem név nélkül nem tűri meg a felsővezetés, hogy akárcsak a visszaélések halvány gyanújára is rávilágítsanak. Szakmai alapú megítélésről pedig ebben a rendszerben szó sem lehet, az emberi élet, egy élet karrierje mit sem ér.

Az üggyel kapcsolatos kérdéseinket megküldtük a Belügyminisztériumnak, a Nemzeti Védelmi Szolgálatnak; válasz eddig nem érkezett. Az érintett megye ügyészségi szóvivője azonban közölte, hogy a névtelen levélről nincs tudomásuk.