Kiégnek a tűzoltók

Súlyos problémákat tárt fel egy pszichológiai jelentés, melynek kapcsán a Szocdemek a katasztrófavédelmi főigazgató távozását kérik.

Az elmúlt évben a tűzoltóknál rendkívüli módon megemelkedett a szorongás, barátságtalanság, depresszióra hajló hangulat, gátlásosság, impulzivitás, pánikhajlam és a reményvesztettség szintje, ami gyenge teljesítménnyel párosul – tartalmazza a katasztrófavédelemnél készült pszichológiai jelentés, mely a Szociáldemokraták Magyar Polgári Pártja birtokába került.

Árok Kornél és Paul Tamás, egykori hivatásos tűzoltók, a Szocdemek országgyűlési képviselőjelöltjei március 25-én az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság budapesti épülete előtt tartottak sajtótájékoztatót a témában. Az általuk nyilvánosságra hozott dokumentum szerint a katasztrófavédelem tavaly több megye tekintetében mintegy 1100 tűzoltó időszakos pszichikai vizsgálatát végezte el. Az állomány pszichés állapota alapján a szakemberek azt a következtetést vonták le, hogy a tűzoltóknál a burnout szindróma, azaz a kiégés tünetei tapasztalhatók.

Romlott a teljesítmény

A jelentés azt is tartalmazza, hogy idén már az intellektuális és figyelmi szint mérése is történik. Az eddigi tapasztalatok alapján a figyelmi teljesítmény vizsgálata során igen gyakran gyenge eredmény adódik, amely a vizsgálatok megismétlését igényli. Mindez azt mutatja, hogy az állomány kimerültségből, fáradtságból adódó koncentrációja igen megromlott, és nagy hibázási lehetőséggel dolgoznak. A személyiségteszt eredményeiben erősen megemelkedtek az ellenségesség-, impulzivitás-, és sebezhetőség-sérülékenység értékek. Sok esetben a pszichológusok mentálhigiénés tanácsadást javasoltak.

A pszichológiai vizsgálat során történt egyéni beszélgetések alapján kiderült, a 2012-ben végrehajtott szervezeti átalakulás kiemelt erőfeszítést igényelt az állomány, különösképpen a vezetői állomány részéről. Ez az erőfeszítés számos területen megmutatkozott, mint például a koncentráltabb munkavégzésben, a változásokhoz való alkalmazkodásban, a bizonytalanság tolerálásában, az új és a régi feladatok együttes végrehajtásából eredő többletmunka végrehajtásában, a mennyiségileg folyamatosan növekedő feladatok, és a csökkentett létszámból eredő túlórákban, a változásokból eredő konfliktusok kezelésében, az új jogszabályok feldolgozásában, azok betartatásában, betartatásában. Mindezekkel az állomány a mindennapi munkavégzése mellett kényszerült megküzdeni, komoly próbatétel elé állítva az egyén pszichés teherbíró képességét.

Az elmúlt két évben nem nagyon volt lehetőség lazítani, kiengedni a feszes elvárások alól, mivel a változások folyamatosak, és a szervezetben még kevéssé érződik a megállapodás, a konszolidáció időszaka. Sokan az elmúlt évi szabadságaikat sem tudták kivenni, vagy szabadságuk kiírása ellenére is munkával töltötték megérdemelt pihenésüket, vagy hétvégén is dolgoztak. A szakemberek szerint ezek következménye lehet a kimerültség, a hibázás megnövekedése, a pszichés stressz extrém megemelkedése, a megküzdési módok kimerülése. Sajnos, a helyzet megoldásaként jelentkezhet a „betegségbe menekülés”, vagyis a testi és pszichés megbetegedések megjelenésének növekedése, a pszichoszomatikus kórképek kialakulása, valamint a szervezetből való kilépés.

Az egyéni beszélgetésekből az is kiderült, hogy az állomány úgy érzi, a szervezeti átalakulások után is számos területen még mindig bizonytalanság veszi körül. Saját alkalmasságukba vetett hitük, biztonságérzetük is megrendült a kitolódott nyugdíjkorhatár miatt. Úgy vélik, az egészségügyi-fizikai-pszichikai alkalmasságuk az életkor előrehaladásával egyre inkább megkérdőjeleződik majd. Ily módon – a jövőkép bizonytalansága miatt – folyamatosan fennálló létbizonytalansággal kell szembesülniük. A korábbi „biztos munkahely” ideálképe mára már mindenkiben szertefoszlott, és a „a mai napot túlélni!” célképzete fogalmazódott meg a fejekben.

Állandó fenyegetettség

A jelentés szerint a tűzoltók a munkavégzésük során állandó fenyegetettségben érzik magukat a katonai büntetőeljárás hatálya alá tartozás, így cselekedeteik szigorúbb szankcionálásának kilátása miatt. Sokan hiányolják a vezetői eszköztárból a beosztotti állományra szánt kellő időt, odafigyelést, érdeklődést, valamint az elismerést, és a motiválást is. Az ellenőrzések magas száma teljesítménycsökkentő és hangulatromboló hatású számukra.

Az adminisztratív túlterhelés minden területen nőtt, ami nem segíti a munka hatékonyságát, hanem ellenkezőleg, az érdemi munkától vonja el az időt. Például a szolgálatparancsnokoknak olyan mennyiségű adminisztrációt kell végezniük, amely már az állománnyal való foglalkozástól, a káresemények hatékonyabb felszámolásának gyakorlásától vonja el őket.

Az anyagi nehézségek további stressznövelő tényezőként hatnak. Az állomány tapasztalja a megnövekedő kiadások finanszírozásának nehézségét. Már önmagában ez is pszichésen megterhelő, de a kényszerű másodállásokból eredő folyamatos munkavégzés szintén fokozza a kimerültséget. Az állomány számára komoly nehézséget okoz a tűzoltói fizetésből eltartani a családot, még abban az esetben is, ha nincsenek adósságai.

Ez így nem mehet tovább

A pszichológiai jelentés azonnali beavatkozást sürget. Az állomány pszichés egészségének megőrzése céljából javasolja a motiválást, az információk áramlásának javítását, az adminisztráció ésszerűsítését, egyértelmű és elérhető célok kitűzését, az elvárások egyértelmű megfogalmazását. Nem maradhat el a konfliktusok kezelése, illetőleg felvállalása az állomány érdekében, a feladatkörök és hatáskörök egyértelmű elhatárolása, definiálása szakterületenként, valamint az, hogy az állományt megerősítsék abban, a vezető őértük és nem ellenük munkálkodik. A szakmai döntésekbe érdemes bevonni a szakmailag legilletékesebb kollégákat, akiknek az adott területről a legtöbb tapasztalati információja is van.

A sajtótájékoztató útján Árok Kornél felkéri a belügyminisztert, hogy az állomány és az emberek védelme érdekében azonnali hatállyal mentse fel Bakondi György főigazgatót, és helyette egy olyan vezetőt nevezzen ki, aki szakmailag megállja a helyét.