Beavatkozás légijármű-balesetnél
A 6/2016. (VI. 24.) BM OKF utasítással kiadott Műszaki Mentési Szabályzat a következő szabályokat határozza meg légi járművek baleseteinél történő beavatkozásra.
Általános előírások
A repülőtéri tűzoltóságoknak a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) vonatkozó előírásait is figyelembe kell venni.
Az állandóan üzemelő repülőtéren, illetve közvetlen környezetében bekövetkező rendkívüli esemény felszámolása érdekében a repülőtérnek a vonatkozó jogszabályok, ajánlások alapján készített kényszerhelyzeti tervvel kell rendelkeznie. A működési terület szerinti hivatásos tűzoltó-parancsnokság parancsnokának a főbb légijármű-típusokra, a kategóriájának megfelelő – külön előírásban meghatározottak szerint – Tűzoltási Műszaki Mentési Tervet (TMMT) kell készítenie.
A légi járművekre készített TMMT-ket az állandóan üzemelő repülőtereken, a működési terület szerinti műveletirányító ügyeleteken és a tűzoltóságokon egyaránt el kell helyezni.
A balesetet szenvedett légi jármű utasait – még abban az esetben is, ha a légi jármű nem ég – közvetlen életveszélyben lévőknek kell tekinteni. Kimentésük érdekében mentési csoportot (csoportokat) kell szervezni.
Repülőtereken a gurulóutakat, kifutópályát érintő vonulás során hangjelzés nem használható.
A baleset, rendkívüli esemény következtében elhunytakat, a roncsokat, csomagokat, fekete dobozt a feltalálás helyéről elmozdítani, a helyszínt megváltoztatni csak időlegesen és különösen indokolt esetben – életmentés, tűzoltás érdekében – szabad. A megtalált fedélzeti dokumentumokat meg kell őrizni, és a hatóságoknak át kell adni.
Vonulás
A vonulás az alábbiak figyelembevételével történjen:
- a repülőtéren belüli vonulás, annak sorrendje és a helyszín megközelítése a TMMT figyelembevételével, a mentésvezető által meghatározott módon történjen;
- vonulás során fel kell készíteni az állományt egy esetlegesen bekövetkező robbanásra, tűzoltási feladatok végrehajtására is.
Felderítés
A felderítés az alábbiakra terjedjen ki:
- a veszélyes zónák figyelembevételére a jármű megközelítésekor;
- az életveszélyben levők helyzetének és számának megismerésére;
- a mentésre, beavatkozásra használható kijáratok, vészkijáratok és vágási felületek felderítésére;
- a veszélytelen és szabaddá tehető mentési útvonalak kijelölésére;
- a járműutastér, raktér, szerkezeti részek, üzemanyagtartályok, palackok veszélyeztetettségére;
- a veszélyes anyagok elhelyezkedésére, tulajdonságaira;
- a fedélzeten levő fel nem robbant robbanóeszközökre, lőszerekre.
A felderítés folyamatosan terjedjen ki az alábbi veszélyforrásokra:
- a légi jármű típusa (polgári, katonai);
- fegyverzet (robbanásveszély);
- hajtóművek (gyújtóképes hőmérséklet, működő hajtómű);
- szárnyak (üzemanyagfolyás, vészkijáratokon keresztül történő mentés lehetősége a szárnyon keresztül);
- futóművek állapota (hőmérséklete, becsuklás lehetősége).
Katonai rendeltetésű, valamint veszélyes anyagot, vegyszereket szállító légi járművek esetében a helyszínt fokozott gondossággal, fegyverzettel rendelkező légi járművet pedig csak oldalról szabad megközelíteni (ezzel együtt számolni kell a fegyverzet bármely irányba történő veszélyeztetésével).
Az elsőnek helyszínre érkező raj parancsnoka haladéktalanul közölje a káreset helyszínére vonuló rajokkal, valamint a műveletirányító ügyelettel a légi jármű tartózkodási helyét, koordinátáit.
Beavatkozás előkészítése
A beavatkozás előkészítése során nagy figyelmet kell fordítani az alábbiakra:
a) amennyiben repülőtéren következik be a káreset, akkor a repülőtéri kényszerhelyzeti terv alapján történjen a beavatkozás. Ha repülőtéren kívül van az esemény, akkor az érintett hatóság és a társszervek véleményének figyelembevételével kell a beavatkozást végrehajtani;
b) a szerek felállítási helyét úgy kell meghatározni, hogy a beavatkozás során szükségszerű helyváltoztatás lehetősége biztosított legyen;
c) a mentésvezető tartson folyamatos kapcsolatot a légi irányítással (amennyiben van ilyen feladatot ellátó személy, illetve erre a lehetőség adott), valamint az ügyeletes repülőtéri vezetővel;
d) a mentésvezető jelölje ki azt a területet (helyet), ahol a kimenekített személyek átadásra kerülnek a közreműködő mentő erőknek. A mentésvezető biztosítsa a repülőesemény vizsgálóinak tevékenységét.
Beavatkozás
Gondoskodni kell a veszélyes zóna (zárt terület) határainak kijelöléséről.
Számítani kell a következőkre:
- a szétfolyó üzemanyag meggyulladhat;
- vissza kell vonni az erőket, eszközöket tűz keletkezése miatt;
- katonai gép fegyverzete sérülhet és aktiválódhat.
A mentésvezető a beavatkozás eredményessége érdekében fokozott figyelemmel legyen az alábbi légi jármű szerkezeti sajátosságokra:
- alkáli fémötvözetekből készült félhéj, önhordó szerkezet;
- különböző helyeken nagy mennyiségű éghető folyadékok;
- nagy nyomás alatt lévő (20-200 bar) hidraulikus csővezetékek;
- forgó, csukló, mozgó alkatrészek;
- a gép teljes terjedelmében bárhol előforduló feszültség alatt lévő elektromos vezetékek;
- oxigén- és légkondicionáló rendszer.
A törzsbe történő behatolás előtt a légi jármű sajátosságokat figyelembe véve fel kell becsülni a géptörzs állapotát, állékonyságát. Vizsgálni kell a törzs és a burkolat roncsolódásának mértékét.
A behatolásra lehetőség szerint a természetes nyílásokat kell használni, nyitni.
Amennyiben bontást kell alkalmazni, törekedni kell a megjelölt vészvágati helyeken történő vágásra. Ha nincs jelölés, lehetőség szerint a törzs felsőrész középvonalánál, az ablakoknál vagy ezek között, a székkarfa szint és a kalaptartó szint közötti területen kell a behatolást végrehajtani.
A törzsbe behatoló mentő személyek minden esetben kötelesek légzőkészüléket használni. A törzsbe történő behatolás sugárvédelem mellett történjen.
Ajtók nyitása esetén a nyitást végző tájékozódjon a vészcsúszda állapotáról, valamint a géptörzsben lévő túlnyomásról.
Túlnyomás esetén a kifelé nyíló ajtók, vészkijárati nyílások nyitásakor fokozott figyelemmel kell eljárni.
Futómű túlmelegedéskor annak megközelítése a géptörzs hosszirányához viszonyítva lehetőség szerint 45°-ban történjen.
A futóművek hűtését haladéktalanul meg kell kezdeni – lehetőség szerint – ventilátorral történő levegőfúvatással. A hűtés ideje alatt sugárvédelmet kell biztosítani. Ventilátor hiányában porlasztott vízsugár szakaszos üzemben történő alkalmazását kell előnyben részesíteni.
Katonai repülőgépek esetén a mentésvezető tájékozódjon:
- a fegyverzet állapotáról. Veszélyes zóna a repülőgép előtt és mögött körülbelül 1000 méter. Elforgatható csöves fegyverzet esetén a veszélyes zóna a fegyverzet irányvonalában alakul ki;
- a katapultrendszerek állapotáról. Személy 15 méteres körzeten belül csak indokolt esetben tartózkodhat;
- szétszóródott robbanószerekről, veszélyeztetettségük mértékéről;
- a fedélzeten található speciális anyagokról (hidrazin).
A beavatkozás biztonsági előírásai
A bajba jutott légi járművek kutatásával-mentésével összefüggő feladatokat a bajba jutott légi járművek megsegítését, valamint a katasztrófák elleni védekezéssel és a mentéssel összefüggő tevékenységet ellátó légi kutató-mentő szolgálat szervezetéről, működésének, fenntartásának, riasztásának és a mentéssel járó költségek viselésének rendjéről, e tevékenységek engedélyezésére vonatkozó szabályokról szóló 267/2011. (XII. 13.) Korm. rendelet szerint kell végezni.
A mentésvezető intézkedjen a gép elgurulásának megakadályozására, a terület lezárására olyan mértékben, hogy a mentés végrehajtható legyen azzal, hogy le kell zárni a területet legalább a légi jármű első földet érési helyétől a teljes megállásig tartó terület – a körülmények mérlegelése alapján – mentésvezető által meghatározott körzetében. A mentésvezető határozza meg a lezárt területen tartózkodók, belépésre jogosultak körét.