Csarnok jellegű építmények tüzeinek oltása

A 6/2016. (VI. 24.) BM OKF utasítással kiadott Tűzoltás-taktikai Szabályzat a következőket határozza meg a csarnok jellegű építmények tüzeinek oltására.

Felderítés

A felderítés az alábbiakra terjedjen ki:

• a létesítmény épületszerkezeteinek sajátosságaira;
• a helyiségekben és a födém alatt található gépészetre, közműrendszerekre, csövekre, vezetékekre, kábelalagutakra, szünetmentes áramforrásokra, fal- és födémáttörésekre és egyéb kapcsolószekrényekre;
• épületben, vagy közelében elhelyezett technológiai tartályokra, raklapos vagy ömlesztett árukra;
• meg kell állapítani, hogy az automatikus tűzoltó, illetve- hő és füstelvezető berendezések működnek-e, és intézkedni kell továbbműködtetésükről vagy leállításukról;
• fel kell deríteni a veszélyes anyagok jelenlétének lehetőségét.

Szükség szerint magasból mentő eszközt lehet alkalmazni a külső felderítés végrehajtására.

Beavatkozás előkészítése

A beavatkozás előkészítése során nagy figyelmet kell fordítani az alábbiakra:

• a szerek felállítási, működési helyeinek kiválasztásakor, az oltóvízforrások kijelölésekor figyelemmel kell lenni a romhatárra, erős füstképződés esetén a szélirányra;
• amennyiben szükséges a területet le kell zárni, ki kell üríteni;
• intézkedni kell a közművek kiszakaszolására, a kiszakaszoláskor figyelembe kell venni annak egyéb következményeit, ha szükséges, és lehetséges a legkisebb területre kell azt korlátozni;
• szükség esetén nagyteljesítményű erőgépek helyszínre rendelésére intézkedni kell, azok felállítási helyét úgy kell meghatározni, hogy azok ne akadályozzák a
• tűzoltást, azonban a bevethetőségük a lehető legrövidebb időn belül megtörténhessen.

Életmentés

Az életmentést az alábbiak figyelembevételével kell végrehajtani:

• ha az életmentés, a behatolás, a tűzoltás előkészítése, vagy a tűzoltás indokolja, az épületszerkezeteken nyílásokat kell nyitni, főfalak, tartószerkezetek esetében mindig, egyéb esetekben – lehetőség szerint – statikus szakember közreműködése szükséges;
• égő állványzatok közé behatolni kizárólag életmentés céljából, illetve csak a tűzoltásvezető kifejezett utasítására lehet.

Beavatkozás

A beavatkozás során nagy figyelmet kell fordítani az alábbiakra:

• tűz vagy füst esetén a behatolás csak sugárvédelem mellett, kötélbiztosítással történjen, amennyiben az életmentő kötél alkalmazása nem kivitelezhető, akkor a megszerelt és nyomás alatt lévő tömlőket az életmentés és tájékozódás céljára is alkalmazni kell;
• ha a hőhatás az épület szerkezeti elemeinek szilárdságát veszélyezteti, intézkedni ell azok hűtéséről, amennyiben az épület összeomlásának veszélye fennáll, a bent lévőket haladéktalanul ki kell vonni. Ebben az esetben tűzoltás csak kívülről, és biztonságos távolságból végezhető;
• tűzoltás során elsősorban vízzel oltásra, illetve kombinált oltásra kell felkészülni;
• amennyiben szükséges, intézkedni kell a hő, és füstelvezetők nyitására, füstelvezetésnél a tűzoltásvezető vegye számításba a pozitív ventiláció lehetőségét is;
• a tűzoltás során figyelemmel kell lenni az esetlegesen tárolt anyagok szétfolyására, fel kell készülni a csúszásveszélyre, illetve a beleragadásra, továbbá a bent tartózkodás teljes ideje alatt számítani kell a tárolt anyagok meggyulladására, ezért fel kell készülni annak habbal történő letakarására, amennyiben az anyag már ég, a habbal oltást a feltételek megléte esetén haladéktalanul végre kell hajtani;
• burkolt szigetelő anyagok égésekor a tűzoltásvezető készítse fel a beavatkozó állományt a burkolatok megbontásakor kialakulható intenzív lánggal égésre. A burkolatok bontását minden esetben addig kell végezni, míg mindenhol az ép, beégés mentes részeket el nem érik (lehetőség szerint hőkamera alkalmazása).

Beavatkozás biztonsági előírásai

A tűzoltás megkezdésekor nagy hőhatásra kell felkészülni, szükség esetén intézkedni kell hővédő ruhák használatára, védősugarak alkalmazására.

A munkálatok ideje alatt a beavatkozó állományról nyilvántartást kell vezetni.

Az épületben dolgozó beavatkozói állomány biztonsága érdekében az azonnali visszavonulás lehetőségét minden esetben biztosítani kell, valamint romhatáron kívül, az épületben tartózkodás teljes ideje alatt, az épületben tartózkodókkal legalább azonos szintű védőfelszerelésekkel ellátva minimum 2 fő álljon készen.

Az épületben dolgozó beavatkozói állomány létszámának növekedésével arányosan a biztosításban résztvevők számát is növelni kell.

Amennyiben a munkálatok előreláthatóan hosszabb ideig tartanak, a tűzoltásvezető képezzen megfelelő létszámú tartalékot, és tegye meg a szükséges intézkedéseket a pihenőhely, melegedő, folyamatos orvosi biztosítás, illemhely, étkezés, védőital, üzemanyag ellátás biztosítására.

A tetőn, sérült födémen mindig kerülni kell az egy helyen tartózkodást és a tetőn dolgozó beavatkozó állományt kötéllel kell biztosítani.

Utómunkálatok

Az utómunkálatok során nagy figyelmet kell fordítani az alábbiakra:

• tűzoltás után, amennyiben az épület a környezetére veszélyt jelent, a veszélyeztetett területet le kell zárni;
• amennyiben a veszélyhelyzet megszüntetése a tűzoltóság feladata, azt legkésőbb az utómunkálatok során el kell végezni;
• ha a tűzeset nagyobb mennyiségű állati eredetű alapanyagot, vagy terméket érintett, illetve bármely formában veszélyes hulladék képződött, az illetékes Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervét értesíteni kell, elhúzódó munkálatok esetén ezt már a tűzoltás során meg kell tenni;
• gondoskodni kell a szennyeződött felszerelések mentesítéséről, fertőtlenítéséről;
• fel kell készülni a tűzvizsgálati munka koordinációjára, az adatgyűjtés és a háttér-információk elemzésére, a bontási munkák tűzvizsgálatot segítő végrehajtására;
• az adatgyűjtés terjedjen ki a tűzjelző berendezések karbantartóinak kiértesítésére, az épületben tartózkodók elsődleges, majd ismételt meghallgatására, az építmény tűzvédelmével összefüggő további iratok beszerzésére, a tűz terjedését elősegítő, vagy akadályozó anyagok, körülmények feltárására;
• a megbontási munkálatoknál figyelemmel kell lenni a párhuzamosan futó helyszíni feltárásokra. A leszakadt és károsodott szerkezeteket több rétegben, a tetőszerkezeti elemeket az építménytől, majd egymástól is elválasztva, felülről lefelé, rétegről rétegre haladva kell elbontani, majd a tapasztalatokat a helyszíni szemle jegyzőkönyvben és egyéb módon is rögzíteni.