Közművek, közműalagutak tüzeinek oltása
A 6/2016. (VI. 24.) BM OKF utasítással kiadott Tűzoltás-taktikai Szabályzat a következőket határozza meg a közművek, közműalagutak tüzeinek oltásánál.
Felderítés
A felderítés az alábbiakra terjedjen ki:
- a behatolási lehetőségekre;
- a behatolás útvonalára és a visszavonulás biztosítására;
- az oltóanyag bejuttatásának helyére;
- a szabad mozgást akadályozó egyéb tárgyakra, építészeti kialakításokra;
- a közművekben, közműalagutakban tartózkodók és a mentendő személyek számára, elhelyezkedésére, állapotára;
- a talajszint alatti helyiségek megközelítési útvonalaira, méreteire (hosszára, szélességére), kialakítására, járataira, födém- és falszerkezetére;
- a talajszint alatti tűzszakasz-határok és szakaszolók lezárási lehetőségeire, illetve nyitott vagy zárt állapotára;
- a szellőző pontokra, füstlevezetési, levegő befúvási lehetőségekre;
- a közművezetékek terhelésének csökkentési, áramtalanítási, a közüzemi rendszerek utánpótlásának leállítási lehetőségeire;
- a bekövetkezett, és bekövetkezhető meghibásodásokra, közművezetékek állapotának felmérésére;
- közmű folyosós rendszer esetén a tűz és annak másodlagos hatásaira, a veszélyeztetett lakosság kiürítésének lehetőségeire, szükségességére és módjára;
- a tűz esetén bekövetkezhető meghibásodások környezeti hatásaira, a közműalagutakkal érintett terület környezetében tartózkodókra, a veszélyes zónában közlekedőkre;
- a tűz helye melletti (feletti, alatti) helyiségek funkciójára, az ott tartózkodó személyekre.
A helyismerettel rendelkező személytől, szakemberektől információt kell gyűjteni. A felderítést csak légzőkészülék használatával, a szükséges felszerelésekkel, eszközökkel ellátva legalább 2 fő végezheti, amennyiben rendelkezésre áll, akkor hőkamera, gázkoncentráció, illetve dózisteljesítmény mérő használatával. A felderítést végzők a járható alagútban folyamatosan figyeljék az alagút mindkét irányát.
Közműalagút esetén a behatolást csak légzésvédelmi felszereléssel és egyéb szükséges felszerelésekkel, eszközökkel ellátva legalább 2 fő végezheti, sugárvédelem mellett, kötélbiztosítással. Amennyiben az életmentő kötél alkalmazása nem kivitelezhető, akkor a megszerelt és nyomás alatt lévő tömlőket az életmentés és tájékozódás céljára is alkalmazni kell.
Életmentés
Az életmentést az alábbiak figyelembevételével kell végrehajtani:
- ha omlásveszély, robbanásveszély áll fenn, behatolást csak életmentés céljából a tűzoltásvezető utasítására szabad végrehajtani;
- a mentést végzők vigyenek magukkal mentőálarcot.
Beavatkozás
A beavatkozás során nagy figyelmet kell fordítani az alábbiakra:
- a beavatkozó állomány készüljön fel a szúróláng és a fokozott hőhatás elleni védelemre;
- kis- és nagyfeszültségű kábelek, gyűjtősínek járható csatornáiba – közvetlen életveszély esetén is – csak feszültségmentesítés után szabad lemenni;
- a kábelek, gyűjtősínek feszültségmentesítésének végrehajtására az illetékes vezetőnek kell intézkedést tenni, és a feszültségmentesítés tényét írásban kell rögzíteni, csak ezután kezdhető meg az oltás;
- amennyiben a tűz és a füstelvezetés közötti térben személyek nem tartózkodnak, a pozitív ventillációs tűzoltás lehetőségét előtérbe kell helyezni;
- meg kell vizsgálni a hő- és füstelvezetés lehetőségeit, azt beépített vagy mobil eszközökkel végre kell hajtani;
- alapvetően a vízzel oltást kell előtérbe helyezni, amennyiben szükséges, hab vagy kombinált oltás alkalmazható;
- omlás- és bedőlés veszély esetén gondoskodni kell a biztonságos visszavonulás feltételeinek kialakításáról;
- a váltásra és a bent lévők biztosítására tartalék létszámot kell képezni;
- az osztó elhelyezése a talajszinten, vagy egy szinttel afölött, füstmentes helyen történjen, és az elhelyezéskor figyelembe kell venni a füsthatár kitolódásának lehetőségét;
- a sugárhosszabbítás ne a sugárcsőnél, hanem lehetőség szerint az osztónál történjen;
- a tűzoltásvezető törekedjen arra, hogy csak a legszükségesebb beavatkozó létszám tartózkodjon egy időben a zárt területen.
A beavatkozás biztonsági előírásai
A felállítási helyek meghatározásánál figyelembe kell venni a hő és a füst kiáramlásának útját, a közmű rendszer tűzszakasz-határait, valamint az építmény sajátosságaiból adódó omlás lehetőségeit.
A közművek kiszakaszolása csak a technológia figyelembevételével történhet.
A bent tartózkodó, beavatkozásban résztvevőkről nyilvántartást kell készíteni, amelyben jelölni kell a létszámon túl a behatolás időpontját, a bent tartózkodás idejét, valamint a visszavonulás megkezdésének időpontját.
A tűzoltásvezető jelöljön ki legalább 1 főt, aki az előző bekezdés szerinti nyilvántartást vezeti és őt folyamatosan információval látja el a beavatkozásban résztvevőkről.
Kétirányú behatolás esetén meg kell kettőzni a biztonsági feladatokat. Mindkét oldalon önállóan kell a nyilvántartást vezetni, illetve ebben az esetben meg kell szervezni a nyilvántartást végzők információcseréjét az alagút kétirányú elhagyásának lehetősége miatt.
A talajszint alatt az árnyékolás miatt a rádió-összeköttetés megszűnhet, ezért a hírforgalmat egyéb módon (összekötő, hírvivő beosztások szervezésével) kell biztosítani. Fokozott figyelemmel és biztonsági idők meghatározásával kell fokozni a beavatkozás biztonságát.
A beavatkozás megkezdésekor legalább 2 fő álljon mentésre készenlétben – amennyiben rendelkezésre áll – dupla palackos vagy oxigénes légzőkészülékkel és mentőálarcokkal.
A lehetőségek szerint gondoskodni kell egészségügyi
biztosításról, vagy
elsősegélynyújtás
lehetőségéről.
Behatoláskor a tűzoltásvezető vagy az általa kijelölt személy győződjön meg:
- a bevetésben résztvevők védőfelszereléseinek állapotáról és biztonságos alkalmazhatóságáról;
- a szükséges oltóanyag meglétéről;
- a mentőkötél fix ponthoz történő rögzítéséről;
- a beavatkozó állomány beavatkozást segítő eligazításáról;
- a hírforgalom biztonságos működéséről, vagy a hírvivők kijelöléséről.
Utómunkálatok
Az utómunkálatok során nagy figyelmet kell fordítani az alábbiakra:
- az oltás során összegyűlt víz eltávolítását indokolt esetben a rendelkezésre álló tűzoltó szakfelszerelésekkel el kell végezni, illetve az alagutak természetes elvezető rendszerét ki kell tisztítani;
- az utómunkálatoknál különösen nagy figyelmet kell fordítani az esetlegesen meggyengült, illetve károsodott födém, tartószerkezetek állékonyságára;
- amennyiben szükséges, intézkedni kell a helyszín biztosítására, a veszélyhelyzet megszüntetésére.