Nem lesz tagdíj a rendvédelmi karban
A Magyar Rendvédelmi Kar ellenzi a tagdíjat, a választással kapcsolatos adatokat pedig közzé teszik, amint a Belügyminisztériumtól megkapják.
A Magyar Rendvédelmi Kar (MRK) elnökének meghívására, az MRK és a Belügyminisztérium alá tartozó munkavállalókat képviselő érdekképviseletek közös ülése zajlott október 16-án.
Dobson Tibor tű. dandártábornok, az MRK elnöke az ülés megnyitásakor ismertette a rendvédelmi kar létrejöttét, a közeljövőben – a bírósági által kért hiánypótlásokat követően – történő bejegyzésének folyamatát. Elmondta, hogy örül annak, miszerint a rendvédelem állományának szavazatai alapján jelentős mértékben kerültek be a rendvédelmi karba szakszervezeti tisztségviselők. Az érdekvédelemben szerzett gyakorlatukat jól lehet hasznosítani a rendvédelmi kar szakmai érdekképviseleti tevékenységében is.
Az MRK ügyrendjei elkészültek, lezajlottak az első tagozati ülések is. A tagdíjakat érintően kijelentette, hogy határozottan ellenzik ennek bevezetését, nem lesz ilyen fizetési kötelezettsége az állománynak.
A működést az országos szervek biztosítják, Dobson Tibor elmondása alapján alapszinten. A kar tagjainak tevékenységéhez a szakszervezetékéhez hasonló (a munkaidő 10%-át érintő) mértékű szolgálatiidő-kedvezményt használnak fel, az utazásokhoz a küldő rendvédelmi szervezetek biztosítják a gépjárműveket.
A Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete (HTFSZ) által feltett kérdések alapján kiderült, az etikai eljárások várhatóan igen nagy számára még nincsenek felkészülve. A szolgálati törvény tervezett módosítását ők is véleményezik, az MRK egyik tagja jogászképesítésű. A szolgálati nyugdíj módosítására – figyelemmel az egészségügyi okból alkalmatlanná válókra – javaslatokat tettek.
A HTFSZ felhívta a figyelmet arra, miszerint többször kérték az MRK tagjainak megválasztása során keletkezett adatok, szavazatok számának, résztvevő személyek nevének nyilvánossá tételét. Az adatvédelmi hatóság elnökének állásfoglalása alapján jogos a kérésük, ezt Dobson Tibor teljesíteni is tervezi, amint a Belügyminisztériumtól átveszik a teljes iratanyagot.
Jelezték azt, hogy elvárható a tisztségviselőket érintő munkaidő-kedvezmények mindkét érdekvédelmi forma számára egyformán történő kiadása. Ne legyen az MRK-ülésen való részvétel kötelező szolgálati feladat úgy, hogy a szakszervezeti szolgálatiidő-kedvezmény kiadása esetlegessé válik. A szolgálati törvény ezt részletesen szabályozza.
Összességében a rendvédelmi dolgozókat képviselő szakszervezetek örültek annak, hogy az MRK elnökének és főtitkárának személyében garantálható a korrekt hozzáállás a közös, szakmai és általános érdekvédelmi munkában.
Dobson Tibor javasolta, hogy az MRK-val és a szakszervezetekkel közösen tartandó üléseket a jövőben szükség szerint, de legalább negyedévente tartsák.
