Átalakul a BM Heros Zrt.

Egy éve tölti be az állami cég vezérigazgatói posztját Rajnai Attila. Interjú.

Lánglovagok (LL): A BM Heros Zrt.-t a megalapításától egészen 2012-ig Mélykúti Sándor vezette. Őt Pethő István követte, aki szintén jelentős múltat tudhatott magáénak a tűzoltógépjárművek gyártásával és javításával foglalkozó cégnél. Két és fél év után azonban ő is távozott. De ki az a Rajnai Attila?

Rajnai Attila (RA): 2014 tavaszán körvonalazódott, hogy a BM Herosnál uniós támogatásból viszonylag nagy mennyiségben fognak tűzoltógépjárművet gyártani. Az akkori igazgatóság, illetve a tulajdonosi jogokat gyakorló katasztrófavédelmi főigazgató úgy látta, ahhoz, hogy ezt a feladatot a BM Heros teljes mértékben el tudja látni, illetve hogy a pénzek felhasználása szakszerű, költséghatékony és megbízható legyen, változtatás szükséges. Mindezt nem egy belülről érkező személlyel képzelték el, egy külsőst kerestek, aki látott már piaci alapon működő részvénytársaságot, és tudja, az új helyzet milyen átalakítást igényel.

LL: Ezek szerint nem olyan embert kerestek, aki ért a tűzoltóautókhoz, hanem egy vérbeli menedzsert?

RA: Igen. Ma a versenypiacon a menedzserek egyik cégtől a másikhoz mennek, és nem az a meghatározó, hogy az adott szervezet mit gyárt vagy milyen szolgáltatást nyújt.

LL: Milyen szervezeti átalakításokat tartott szükségesnek?

RA: A BM Heros az eddigi működése során betöltötte azt a szerepet, amelyet a tulajdonos szánt neki. Ez az elvárás azonban alapvetően megváltozott azzal, hogy évi 15-20 tűzoltóautó gyártása helyett a jövőben képesnek kell lenni akár egy hét alatt egy gépjárműfecskendő legyártására. Az eddigi manufakturális összeszerelésről kisszériás sorozatgyártásra kell átállni. Ehhez a kapcsolódó szakterületeket, működési folyamatokat át kell alakítani, hiszen a sorozatgyártásnál más módon történik például a beszerzés, a raktározás, a készletgazdálkodás és a bizonylatolási rendszer.

LL: Sokan értetlenül fogadták a megyei javítóműhelyek felszámolását és a BM Heroson kívüli szervizelések szinte teljes megszüntetését. Mitől jobb az új, alvállalkozókra épülő rendszer?

RA: A katasztrófavédelem in-house típusú beszerzéssel oldja meg a tűzoltógépjárművek és tűzoltótechnikák szervizelését, karbantartását. Ezzel a közbeszerzési eljárások lefolytatása az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságtól és a szintén önálló gazdálkodási jogkörrel rendelkező igazgatóságoktól a BM Heros Zrt.-hez kerül. Ha nem ilyen konstrukcióban történnének a javítások, jelentős adminisztrációs teher hárulna az igazgatóságokra.

LL: A hivatásos önkormányzati tűzoltóságok idejében a BM Heros nem a gyorsaságáról és a minőségi munkájáról volt híres. Ezen tudnak és akarnak változtatni?

RA: Ha ide behoznak egy tűzoltóautót, amelynek egy 25-30 millió forintba kerülő fődarabját kell cserélni, akkor közbeszerzési eljárást kell lefolytatni. Mire ebből szerződés lesz, leszállítják az alkatrészt, eltelik öt hónap. Nekünk is könnyebb lenne, ha bemehetnénk a szomszéd boltba, és azt mondhatnánk, erre és erre van szükségünk. Azt is látni kell, hogy a katasztrófavédelem gépjárműparkjában az egyévestől a negyvenévesig minden van. Ma nincsen Magyarországon olyan logisztikai cég, amely egy ennyire heterogén eszközparkot raktárról vagy akár közbeszerzési eljárásokkal előre lefedett szerződéssekkel javítani tudna.

Ezeket a nehézségeket kezelni kell. Úgy gondolom azonban, hogy a BM Heros elindult egy olyan úton, amelynek végén a szolgáltatás minősége az egyik legmeghatározottabb dolog lesz. Azt hiszem, az mindenki számára elfogadható, hogy egy olyan volumenű változást, ami most folyamatban van, nem lehet egyik pillanatról a másikra végrehajtani, egy-két év, mire elindulnak azok a folyamatok, beérnek azok az intézkedések, amelyek hatására a fő cél megvalósítható lesz.

LL: Az előző katasztrófavédelmi főigazgató a leköszönésekor kitartott az igazgatóság szükségessége mellett, tavaly júniusban mégis megszűnt. Miért?

RA: Konszenzus alapján született az a döntés, hogy az igazgatóság jogait a jövőben a vezérigazgató gyakorolja. Az ilyen típusú vezetésben az előző munkahelyemen, a Hazai Fizetési Rendszerek Zrt.-nél már tapasztalatot szereztem.

LL: Talán ami most leginkább foglalkoztat mindenkit, a Rába márkanév alatt készülő új gépjárműfecskendő. A prototípus tavaly márciusi bemutatásakor a sorozatgyártás megkezdését 2015 első negyedévére jósolták. A tervek szerint haladnak?

RA: A több mint száz gépjárműfecskendő gyártása uniós forrásból, a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program keretében valósul meg. A támogatás azonban csúszik, várhatóan a jövő év elejére jut hozzá az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, addig a BM Heros más pénzügyi forrásból biztosítja a tevékenységét, illetve a sorozatgyártás előkészítését.

LL: Jobban megéri új gépjárműfecskendőt fejleszteni, mint egy bevált konstrukciót megvásárolni?

RA: Az, hogy magyar termékkel jelenünk meg a piacon, az országban munkahelyeket teremt. A központi költségvetést támogatjuk azzal, hogy magyar beszállítóktól szerezzük be az alapanyagokat, és a költségvetést gazdagítják a saját és a beszállítóink után befizetett különféle adók és járulékok is. Összességében azt lehet mondani, hogy mindenképpen megéri Magyarországnak a saját gyártás.

Ugyanakkor ott van az oktatás és a szervizhálózat kérdése. Ha a közbeszerzést teszem fel egy kínai vagy egy tajvani cég nyerné meg egy rendkívül alacsony árral, onnantól kezdődik a probléma az üzemeltetéssel, szervizeléssel, karbantartással. Nincsenek az adott eszközre kiképzett embereink, nincs országos hálózatunk, ezeket mind-mind ki kell építeni. Ezek olyan költségek, amelyekre egy beszerzéskor általában nem gondolnak.

LL: Ezt úgy kell érteni, lehet, hogy valamivel drágábban adja el a BM Heros a katasztrófavédelemnek a Rába tűzoltóautót, mintha a Mercedes-Rosenbauertől vásároltuk volna gépjárműfecskendőt, de összességében mégis jobban járunk?

RA: Málházással együtt a Rába kalkulált ára alacsonyabb, mint az Európai Unióban az elmúlt két évben közbeszerzéssel vásárolt gépjárműfecskendők átlagára.

LL: A 2014-es év beszámolójában az szerepel, hogy a katasztrófavédelem alulfinanszírozottsága miatt a tervezett gyártócsarnokot nem tudták megépíteni. Az építkezés egyelőre lekerült a napirendről?

RA: Egy ilyen beruházásnál arra is gondolni kell, hogy milyen forrásból valósul meg, miként térül meg, a költség hogyan épül bele a tűzoltóautók árába. Ha 312 millió forint az üzemi veszteség, akkor nem biztos, hogy az az első, hogy több száz millió forintért építsünk egy új gyártócsarnokot.

LL: A Rába gépjárműfecskendők összeszerelését meg tudják oldani e nélkül?

RA: Keressük erre a megoldást, sőt, azt gondolom, már meg is van. Erről azonban még korai lenne beszélni.

LL: Milyen további tervek vannak a BM Herosnál?

RA: Több új elemmel, eszközzel készülünk megjelenni a jövőben. Az egyik egy gyorsbeavatkozó gépjármű, amelynek fejlesztésébe a katasztrófavédelem mellett az önkéntes tűzoltó egyesületeket is be szeretnénk vonni. A nyáron bemutatott Heros Aquadux-X 1500-as, középkategóriás gépjárműfecskendő sikerében is bízunk, több külföldi ország részéről is érdeklődés mutatkozik iránta.