Összeférhetetlenség a hivatásos tűzoltóknál

Mikor adható munkavégzéssel járó egyéb jogviszonyra engedély, és mi az ami alapból tiltott a tűzoltóknak.

A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény szerint a hivatásos katasztrófavédelmi szerv hivatásos állományának tagja pártban tisztséget nem viselhet, párt nevében vagy érdekében – az országgyűlési képviselők, az Európai Parlament tagjainak, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán jelöltként való részvételt kivéve – közszereplést nem vállalhat, a szolgálati helyen vagy a szolgálati feladat teljesítése közben a hivatásos állomány tagja politikai tevékenységet nem folytathat.

Politikai tevékenységnek kell tekinteni minden olyan, mások előtti megnyilvánulást, amely kifejezetten valamely párt vagy politikai mozgalom céljának megvalósulása érdekében a párt vagy politikai mozgalom segítésére vagy támogatására szólít fel.

A hivatásos állomány tagja nem tölthet be olyan szolgálati beosztást

• amelyben – az országos parancsnok és az országos főigazgató által engedélyezett kivétellel – közeli hozzátartozójával közvetlen irányítási, felügyeleti vagy ellenőrzési viszonyba kerül,
• amelynek révén – az állományilletékes parancsnok engedélye nélkül – olyan gazdálkodó szervezettel kerül elszámolási viszonyba, amelyben közeli hozzátartozójának tulajdoni hányada meghatározó, vagy a közeli hozzátartozó az elszámolási viszonyra befolyással bíró tisztséget, munkakört lát el.

A hivatásos állomány tagja – a következőkben meghatározott kivételekkel – csak engedéllyel létesíthet munkavégzéssel járó egyéb jogviszonyt.

A hivatásos állomány tagja köteles az állományilletékes parancsnoknak bejelenteni

• a szolgálati időn kívüli sporttal vagy ismeretterjesztéssel összefüggő, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létesítését,
• gazdasági társaságban – munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonynak nem minősülő – személyes közreműködési kötelezettséggel járó tagsági, felügyelőbizottsági tagsági vagy a gazdasági társaságban vezető tisztségviselői viszony létesítését.

A hivatásos állomány tagja köteles az állományilletékes parancsnoknak bejelenteni a gazdasági társaságban fennálló tagságát, ide nem értve, ha kisebbségi üzletrésztulajdonnal vagy a gazdasági társaság részvényeinek kevesebb mint húsz százalékával rendelkezik.

Nem kell engedélyeztetni vagy bejelenteni a szolgálati időn kívül végzett tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, a jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység folytatását és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony létesítését.

Nem adható engedély, ha a munkavégzéssel járó egyéb jogviszony, a civil szervezetben való részvétel vagy tisztségviselés ellentétes a rendvédelmi szerv feladataival, vagy veszélyezteti a szolgálat kötelességszerű, pártatlan és befolyástól mentes ellátását, vagy a rendvédelmi szerv tekintélyét.

Nem keletkeztet összeférhetetlenséget a nemzetközi közigazgatási szakértői tevékenység, ha a kormánytisztviselő és a digitális megoldások exportjával és programjának fejlesztésével összefüggő feladatok koordinációját ellátó szervezet közötti, erre irányuló megállapodást a munkáltatói jogkör gyakorlója előzetesen engedélyezte és a tevékenység időtartama tárgyévenként a hat hónapot nem haladhatja meg.

Vezetői munkakört betöltő személy – a következő mondatban foglaltak kivételével – munkavégzéssel járó egyéb jogviszonyt nem létesíthet. Nem kell engedélyeztetni a munkaidőn kívül végzett tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, a jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység folytatását és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony létesítését.

Rendvédelmi alkalmazott nem lehet gazdasági társaságnál vezető tisztségviselő, illetve felügyelőbizottsági tag, kivéve, ha a gazdasági társaság önkormányzati, köztestületi többségi tulajdonban, vagy közvetlen vagy közvetett tulajdonában, vagy tartósan állami tulajdonban van, vagy az állami tulajdonos különleges jogokat biztosító részvény alapján delegálja, továbbá, ha a társaságban az állami közvetlen vagy közvetett befolyás mértéke – a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény rendelkezései alapján számítva – legalább ötven százalék.

Összeférhetetlenség a tűzoltó egyesület tekintetében

A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény szerint a hivatásos katasztrófavédelmi szerv hivatásos állományú tagja önkéntes tűzoltó egyesületben vezető tisztséget nem tölthet be.

A hivatásos állomány tagja az önkéntes tűzoltó egyesületben tagsági jogviszonyt létesíthet, amelyet köteles szolgálati elöljárójának írásban bejelenteni. Amennyiben az egyesületi tevékenysége során bármilyen jogcímen díjazásban részesül, úgy a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvénynek a más keresőfoglalkozás folytatására vonatkozó szabályai szerint köteles eljárni.

Összeférhetetlenség bejelentése

A 2015. évi XLII. törvény szerint a hivatásos állomány tagja köteles az állományilletékes parancsnoknak haladéktalanul bejelenteni, ha vele szemben a törvényben meghatározott összeférhetetlenségi ok merült fel, vagy ha szolgálati viszonyának fennállása alatt összeférhetetlen helyzetbe került.

Az állományilletékes parancsnok köteles – kivéve, ha a hivatásos állomány tagja az országos főigazgató által engedélyezve közeli hozzátartozójával közvetlen irányítási, felügyeleti vagy ellenőrzési viszonyba került – írásban felszólítani a hivatásos állomány tagját az összeférhetetlenség megszüntetésére, vagy köteles a szükséges intézkedést megtenni az összeférhetetlenség kizárására.

Ha a hivatásos állomány tagja az összeférhetetlenséget a felszólítástól számított harminc napon belül nem szüntette meg, szolgálati viszonya a törvény erejénél fogva megszűnik.

Mérlegelés

A belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományát érintő személyügyi igazgatás rendjéről szóló 31/2015. (VI. 16.) BM rendelet szerint a hivatásos állomány tagja részére a munkavégzéssel járó egyéb jogviszony létesítésének engedélyezése során különösen azt kell mérlegelni, hogy a munkavégzés

• ellentétes-e a rendvédelmi szervre vonatkozó, törvényben meghatározott alapfeladatokkal, azok végrehajtását veszélyezteti vagy akadályozza-e,
• a hivatásos állomány tagjának szolgálati viszonyából fakadó és a szolgálati beosztásával járó szolgálati feladatai ellátását veszélyezteti-e,
• a rendvédelmi szerv vagy a 2015. évi XLII. törvény 51. § (2)–(4) bekezdése alapján a hivatásos állomány tagját foglalkoztató szerv gazdasági érdekeit sérti-e,
• a rendvédelmi szerv vagy a 2015. évi XLII. törvény 51. § (2)–(4) bekezdése alapján a hivatásos állomány tagját foglalkoztató szerv tekintélyének csorbítására alkalmas-e vagy azt veszélyezteti,
• során végzendő tevékenység a hivatásos állomány tagjának munkaköri kötelességéből fakadó szolgálati feladata-e,
• során végzendő tevékenység harmadik személyre vonatkozó információ gyűjtésére irányul-e,
• személyek őrzésével, biztosításával és e személyek objektumainak őrzésével kapcsolatos feladatra terjed-e ki, vagy követelés behajtására irányul-e,
• során végzendő tevékenység a rendvédelmi szervnél rendszeresített nyilvántartások közvetlen felhasználásával történne-e, vagy olyan ügyintézésre vonatkozik-e, amelyben valamely rendvédelmi szerv mint hatóság jár el,
• a szolgálatteljesítési kötelezettséggel időben egybeeső tevékenységgel jár-e,
• során végzendő tevékenység olyan szolgáltatás nyújtására, vagy az abban való közreműködésre irányul-e, amely szolgáltatás vonatkozásában a rendvédelmi szerv hatósági vagy szakhatósági jogkört gyakorol,
• során végzendő tevékenység olyan hatósági döntést megalapozó, vagy olyan hatósági döntés alapján az ügyfél által benyújtandó dokumentummal kapcsolatos-e, amely vonatkozásában a rendvédelmi szerv hatósági vagy szakhatósági jogkört gyakorol.