Tűzoltóság kártérítési kötelezettsége
A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény szerint a tűzoltóság fenntartója a Polgári Törvénykönyv szerződésen kívül okozott kárért való felelősségre vonatkozó szabályai szerint köteles a tűzoltóság által a tűzoltás, a műszaki mentés vagy a tűzoltással, illetve műszaki mentéssel kapcsolatos gyakorlatok során, azokkal közvetlen összefüggésben harmadik személynek okozott, más forrásból meg nem térülő kárért – az elmaradt vagyoni előny kivételével – a kártérítés megfizetésére.
A tűzoltóság fenntartója a Polgári Törvénykönyv sérelemdíjra vonatkozó szabályai szerint köteles a tűzoltóság által a tűzoltás, a műszaki mentés vagy a tűzoltással, illetve műszaki mentéssel kapcsolatos gyakorlatok során – azokkal közvetlen összefüggésben – harmadik személynek okozott személyiségi jogsértésért sérelemdíj megfizetésére.
A tűzjelzésben, tűzoltásban, műszaki mentésben a tűzoltásvezető kötelezése okán közreműködő által a tűzoltás, a műszaki mentés során okozott kárt, illetve személyiségi jogsértést úgy kell tekinteni, mintha azt a tűzoltóság okozta volna. Mentesül a tűzoltóság a felelősség, illetve a sérelemdíjjal való helytállás alól, ha bizonyítja, hogy őt a közreműködő utasításokkal való ellátásában és felügyeletében felróhatóság nem terheli.
Nem kell megtéríteni annak a kárát, illetve nem tarthat igényt sérelemdíjra az, aki a tüzet szándékosan vagy súlyos gondatlanságból okozta.
A rendvédelmi szervek kártérítési felelősségéről rendelkező jogszabályokat az önállóan beavatkozó tűzoltó egyesületekre is alkalmazni kell.
