Tüzelés, főzés, fűtés a lakásban

Az otthon melegét az időjárástól függően többnyire magunknak kell előteremteni. A napi főzés, ételmelegítés szintén része életünknek.

A tűzhelyek, a kályhák és ezek tartozékai megannyi tűzveszély forrásai lehetnek, a füstelvezető csövek és kémények hibái füstmérgezéshez vezethetnek.

Általános szabály, hogy csak kifogástalan állapotú tüzelő- és fűtőberendezést csatlakoztassunk a kéményhez, kályhához (tűzhelyhez), hiszen nemcsak a füst, hanem a szikra is kipattanhat a hézagokon.

Hosszabb füstcső esetén azt 1,5 méterenként bilincseljük a falhoz, így biztos, hogy nem fog szétesni. Nagyon fontos a kémények rendszeres, kéményseprő által elvégzett felülvizsgálata, tisztítása és a koromgyűjtő aknák (koromzsák) kiürítése. Nyáron, ha a füstcsöveket hosszabb időre kivesszük, ne papírral vagy ronggyal tömjük be a kémény-nyílásokat, hanem fémdugóval. Erre a célra néha jó a megfelelő méretű konzervdoboz is.

A tűzhely közvetlen közelében ne tároljunk szenet, fát, papírt. Ezeknek távolabb van a helyük. Padlós (parkettás) szobában legjobb ha az egész kályha olyan fémlemezen áll, amely nagyobb, mint amekkora helyet a kályha elfoglal.

A szén-, fa-, vagy vegyes tüzelésű kályhánkat csak aprított fával, papírral, illetve a kereskedelemben kapható alágyújtóssal gyújtsuk be. Soha ne használjunk éghető folyadékot (pl. petróleum, gázolaj, benzin) a tűz élesztésére, mert súlyos robbanás és sérülés lehet a végeredmény. A tűzhelyek tisztításakor összegyűlt hamut, salakot csak teljesen kihűlt állapotban, vagy vízzel lehűtött állapotban öntsük a tárolóba.

Az olajkályhákról külön is szólni kell! Ennek használata előtt tanulmányozni kell a kályhához mellékelt használati utasítást. A biztonságos és gazdaságos üzemeltetés feltétele a jól méretezett kémény és a helyesen kialakított füstcső. (Ugyanazon kéménybe gáztüzelésű és olajtüzelésű fűtőberendezés nem köthető be!)

Figyeljünk arra, hogy a kályha vízszintesen álljon, mert az adagoló szerkezet (úszó) csak ekkor tud megfelelően működni. Ellenkező esetben a beépített biztonsági szerkezet kikapcsolja az olajadagolót. Begyújtás előtt meg kell vizsgálni a kályha alatti olajfelfogó tálcát. Az összegyűlt lecsepegő olajat, pihét ki kell takarítani, mert meggyulladhat.

Begyújtáshoz nem használható a könnyen gyulladó folyadék (alkohol, benzin stb.) Begyújtás után az olajadagolást csak fokozatosan növeljük. Várjuk meg, míg a tűztér és a kémény jól átmelegedett. Ügyeljünk arra, hogy a tűztér felőli oldalon 1 m, az ellenkező oldalon pedig 50 cm távolságon belül éghető anyag ne legyen. Csak akkor hagyjuk magára a kályhát, ha már egyenletes az olaj égése.

Üzemelő kályha kiürülő tárolóját soha ne töltsük fel olajjal, mert az a forró kályhára fröccsenve azonnal lángra lobban. Lehetőleg csőrös kannából tölcséren át folyassuk az olajat a hideg kályha tartályába. Ha a működés közben rendellenességet észlelünk azonnal hívjunk szerelőt, ne barkácsoljunk, ne próbáljuk megcsinálni az adagolót. A lakásban csak 50 liter háztartási tüzelőolaj tárolható, fém vagy műanyag kannában, ennél többet, lakásonként 250 litert már csak az alagsorban (pincében) illetőleg 600 litert külön tároló épületben szabad elhelyezni.

Sok helyen használnak palackos PB gázt. Tudni kell, hogy a palackos gáz nehezebb a levegőnél, így ha az szivárog, a mélyebb fekvésű helyekre ülepszik. Fontos szabály az is, hogy a palackot, illetőleg a gázkészüléket csak nyomáscsökkentő közbeiktatása után szabad üzembe helyezni. A palackot sem a tárolás, sem a felhasználás során nem szabad 40 C° feletti hőhatásnak kitenni.

A PB gázpalackot, nem szabad tárolni és üzemeltetni: a talajszintnél alacsonyabban fekvő helyiségekben (pince, alagsor), földszintesnél magasabb panelszerkezetű épületben, kivéve a kétszintes lakásokat tartalmazó egyemeletes épületeket, olyan helyen, ahol 10 m távolságon belül csatorna, szennyvíz-összefolyó, akna vagy bármilyen földmélyedés van, hálóhelyiségben, lépcsőházban és közlekedő folyosón

Ha a palackból a gáz kifogyott a szelepet zárjuk el, a nyomáscsökkentőt szereljük le, helyezzük vissza a záróanyát és a védősapkát. Palackcserénél az elhasznált tömítőgyűrűt is ki kell cserélni. Tömítőgyűrű nélkül ne erősítsük a nyomáscsökkentőt a palackra. Az összeszerelés után a tömítések környékét szappanos vízzel ellenőrizni kell, hiszen a gáz szivárgása robbanáshoz vezethet. Gyufával soha ne vizsgáljunk gázszivárgást!

A használat során nagyon fontos a gáz meggyújtásának műveleti sorrendje:

• nyissuk ki a palack szelepét, – hozzuk létre a gyújtólángot, vagy vegyük kézbe a gyújtó eszközt,
• nyissuk ki a gáz (sütő, főző, melegítő) készülék csapját,
• gyorsan gyújtsuk meg a kiömlő gázt.

Ha főzés, sütés, stb. közben a gázláng kialudna, azonnal zárjuk el a berendezés csapját és a palack szelepeit. Alaposan szellőztessünk ki (10-15 perc) és csak ezután kezdjük újra a begyújtást.

Ha a főzést, sütést befejeztük, először a palack szelepét zárjuk el, mert ebben az esetben a vezetékben lévő gáz még kiáramlik és elég, majd ezután zárjuk el a készülék csapját is.

A vezetékes gázzal üzemelő készülékeknél az alkalmazott városi vagy földgáz könnyebb a levegőnél, a kiömlött gáz a mennyezett alatt gyülemlik össze. Természetesen a kiszivárgott gáz ekkor is robbanásveszélyes. Nagy előnye a korszerű gázkészülékeknek, hogy ún. lángőrrel üzemelnek (hőhatásra működő mágnes-szelep). Ha a láng kialszik, a készülék csapja önműködően lezár, így akadályozva meg a veszélyes gázömlést.

Begyújtásnál ezért kell ” nyomva ” tartani a gázcsapot egy bizonyos ideig, amíg a beépített thermoelem felmelegszik és a mágnes-szelep ettől kezdve nyitva marad, szabad utat engedve a gáznak, hiszen az elég a gázrózsáknál. A vezetékes gázhoz szagosító anyagot kevernek, hogy jól érezhető legyen az égés nélkül szivárgó vagy kiömlő gáz. Hiba esetén zárjuk el még a gáz főcsapját is, és azonnal értesíteni kell a gázszolgáltatót, mert a hibát neki kell elhárítania.

Tanácsok röviden, tömören:

• Évente egyszer a fűtési rendszert szakemberrel felül kell vizsgáltatni és ki kell tisztíttatni!
• Ismerni kell saját fűtési rendszereink tökéletes működését!
• A kályhák körül ne tároljunk tüzelőanyagot!
• Ne szárítsunk a fűtőkészülék tetején!
• Lazán hordott ruhaneműben ne tartózkodjunk a fűtőtest közelében, főzzünk rövid ujjú ruhában!
• A szobai, konyhai függönyök is legyenek távol a tűzhelyektől, azokat még a szél sem fújhatja az égőtér fölé!
• A főzést sem szabad ellenőrzés nélkül hagyni, az idő végét jelezzük órával.
• Fazékban, lábasban meggyulladt ételt gyorsan le kell takarni fedővel és alatta ki kell kapcsolni a fűtést!