Szent Flórián halott
Május 4-én a tűzoltók védőszentjének, Szent Flóriánnak a napja van. Vagy mégsem?
„A ma tűzoltói ugyan modern eszközökkel és komoly szakmai felkészítést követően néznek szembe a jelenkor kihívásaival, vannak azonban olyan, a tűzoltói hivatáshoz szükséges erények is, amelyek nem tanulhatók, a tűzoltói hivatás szeretete és tisztelete, a szakma iránti alázat. Ezek a tulajdonságok a legfontosabbak, ezek nélkül a legjobban felkészült ember sem lehet igazán jó tűzoltó” – mondta az országos tűzoltósági főfelügyelő, aki egyúttal az emberség, a tisztesség, a becsület, az önzetlen segíteni akarás, a hősies bátorság és nem utolsó sorban a bajtársiasság értékére hívta fel a figyelmet.
Mindez az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságon hangzott el, sokakban kételyt ébresztve, hogy egyáltalán ezzel még ott, a Mogyoródi úton tisztában van valaki. Ráadásul a tűzoltónapi ünnepségre jutottak ezen gondolatok, a tűzoltó ünnepségre, amit április 25-én, kilenc nappal a tűzoltók védőszentjének, Szent Flóriánnak a napja előtt, lényegében a rendőrök védőszentjének, Szent Györgynek a napjához igazítva tartottak.
Van még különbség a rendőr és a tűzoltó között?
A rendőri és a tűzoltói hivatás egyaránt rendkívül fontos és tiszteletre méltó. Mégis, szinte minden tekintetben két különböző szervezetről van szó. Ennek ellenére a politika teljes erővel az összemosásukon fáradozik, a jéghegy csúcsa, hogy már külön nem is ünnepelhetnek. Aki kilátogatott április 26-án a Városligetbe a IV. Rendőr- és Tűzoltónapra, pontosan láthatta mi a helyzet. Szabadnapos tűzoltókat a családjukkal alig, parancsra megjelent, egyenruhában feszengő tiszteket tömegével lehetett látni.
Ez a rendezvény nem a tűzoltókról, családtagjaikról, a civil érdeklődőkről, hanem egyes vezetők magamutogatásáról szólt. A tűzoltók műszaki mentési bemutatója például azért csúszott háromnegyed órát, mert meg kellett várni a „rendőrréten” bóklászó Pintér Sándor belügyminisztert, Bakondi György katasztrófavédelmi főigazgatót és egyéb vezetőket. Persze a tűzoltók nem hagyták ki azt a ziccert, hogy a késésről a várakozó tömeget tájékoztassák. Aztán megérkeztek az elöljárók, és az emberek konstatálhatták, Bakondi György ismételten nem tartotta az eseményt érdemesre arra, hogy rendesen felöltözzön, bár lehet, hogy csak gesztust tett az egyenruha mellőzésével, nehogy tovább hergelje az állományt.
Ezen a nagy közös városligeti ünnepségen valahogy semmi sem akart működni. Eső, elkapkodott felvonulás, melyről kis híján a tűzoltózenekar, bocsánat, a Katasztrófavédelem Központi Zenekara is lecsúszott. Ráadásul idén a rendőrök nem csatlakoztak a tűzoltóautók menetéhez, még a Hősök terére bevonulás erejéig sem. Ebben az évben is baleset árnyékolta be a rendezvényt, most egy elszabadult rendőrló vágtázott a vesztébe, tavaly a tűzoltó doktorszolgálat karambolozott.
Van még remény?
A tűzoltónapon (és rendőrnapon) fellépő Flórián Band összetétele jól mutatja, hogy az elmúlt években mi történt a „katasztrófavédelemnél”. Egykoron a Fővárosi Tűzoltóparancsnokság munkatársaiból alakult zenekar tagjai szinte mind távoztak a testülettől. Volt aki nyugdíjba ment, volt aki másik rendvédelmi szervnél folytatta pályafutását, vagy éppen leszerelt.
A tűzoltókról kiszivárgott pszichológiai jelentés súlyos képet mutat: szorongás, barátságtalanság, depresszióra hajló hangulat, gátlásosság, impulzivitás, pánikhajlam és reményvesztettség. Magyarországon, 2014-ben Szent Flóriánt újból kivégezték. De vajon a történelem minden tekintetben ismétli majd önmagát?
