Hőképkamera alkalmazása a tűzoltóságnál

Már maga a szó, a megfogalmazás is furcsa, nem megszokott, még számunkra a tűzoltók számára sem, ezért egyszerűen csak „hőkamerának” nevezzük. A találmány maga nem új, számunkra a használata azonban nem oly régi, alig egy évtizedes. A fejlesztések során egy viszonylag rövid idő alatt a mérnökök eljutottak a ma ismert típusokhoz.

Vizsgáljuk meg, miért is volt erre szükség, hogyan forrott ki a tűzoltóságok igénye egy ilyen eszközre. Az alapvető technikai fejlesztés irányait ma mindenki ismeri, mondhatnám ez magával, hozta a műszerezettség egyre kifinomultabb prezentálását. Hosszú kísérletek során az egyszerű eszközöket a kutatások és fejlesztések során állítottuk hadrendbe.

A beavatkozó tűzoltó egészségét alapvetően ma a sűrített levegős légzőkészülék védi, fejét a legváltozatosabb anyagokból előállított védősisakok, lábát a legkorszerűbb technológiával- és anyagokból készült csizma, bőrfelületét lángálló és hővédő-ruha, kezét kesztyű védi. Korommal, füsttel, vízgőzzel telített épületben a tájékozódását hőképkamera segíti. Az emberi szem csak a látható fényt képes érzékelni és egy tűznél a látótávolság 10-30 centiméterre is lecsökkenhet. Ezt a problémát hivatottak megoldani a hőkamerák.

A hőfényképezés, mint eljárás hosszú ideje alkalmazzák az orvosi diagnosztikában, az épületek hőszigetelésének vizsgálatánál, súrlódó gépalkatrészek, elektronikus áramkörök hibás alkatrészeinek ellenőrzésénél stb. Tehát egyáltalán nem különleges tűzoltói alkalmazásról van szó. A tűzoltói bevetéseknél a berendezéseket olyan hatások érik, melyek a működésüket lehetetlenné teszik, ilyenek:

  • A magas hőmérséklet (a berendezésbe épített szilikonbázisú félvezetők csak néhány percig viselik el a 200 0C feletti hőmérsékletet.
  • A magas nedvességtartalom (az érintkezők korróziójával az elektronika meghibásodhat), korrozív gőzök, gázok, porok hatásai negatívan hatnak.

Ezért van szükség speciálisan kialakított víz, gázok, porok ellen védett berendezésekre. E védelem nélkül ugyanis ezek a berendezések tűzoltói használatra alkalmatlanok

A kamera infravörös bázison kereső készülékként a legalkalmasabb a tűzoltóság részére a tűzfészek kiderítésére és személyek megmentésére különleges feltételek mellett.

Működés

A kamera a hőmérsékleti különbségeket a megfigyelési tartományban egy látható képpé alakítja át. A sötétség, köd, füst nem akadályozza a látást, mert a kamera képét csak infravörös sugárzás hozza létre. Minél melegebb a szóban forgó tárgy, annál világosabban jelenik meg a képen. Egy ember – például mint melegebb test – világosan kiemelkedik a környezetből, egy meleg területen, mint például. tűz esetén ezzel szemben az ember sötétebb, mint a környezete. A hő nagy megvilágítási erőssége esetén a lencse nyílása automatikusan igazodik ehhez. A működtetés egy gombbal történik, a hőkép egyértelmű fekete-fehér képben jelenik meg.

Mindezekhez a nagyon fontos megállapításokhoz hozzátartozik, hogy a mai technikai színvonal egy nagyon érdekes fejlesztéssel járult a munkánk (életmentés) megkönnyítéséhez. Tudniillik az eddig használatos eszközök a bevetések nélkülözhetetlen tárgyivá váltak, ám mint minden eszköznek, ennek is megvoltak a határai, történetesen az, hogy a kamera csupán bizonyos körülmények között és feladatokra volt használható:

  • a környezetétől eltérő hőmérsékletű tárgyak megtalálása,
  • a füstben való tájékozódás, közlekedés
  • a bajba jutott ember (füstben) való megkeresése, felderítése.
Rovat
Témakör