Vonali füstérzékelő

A vonali füstérzékelő nem egy adott pont körüli körben figyeli a védendő területet hanem egy szűk de hosszú egyenes szakaszt felügyel. Nagy belső légterű helyiségekben használják két szemközti falon elhelyezve. Vagy egy adó és egy vevő egységet tartalmaz, vagy egy adó-vevőt és a szemközti oldalon elhelyezett prizmát ami visszaveri a kibocsájtott sugarat. A kettő távolsága akár 100 méter is lehet. Ha az adóból kilépő többnyire infravörös sugárnyalábot valami elkezdi kitakarni (füst), akkor tűzjelzést ad a rendszer.

Másik, kissé bonyolultabb működési elve amikor bizonyos anyagokat, például gázokat akarunk érzékelni. A gázok egy bizonyos hullámhosszúságú fényt erősebben csillapítanak, mint másokat. Így az érzékelőnket ebben a hullámtartományban működtetve vonali gázérzékelő berendezéseket telepíthetünk.

Mivel a sugár többnyire a nem látható tartományban van, ezért könnyen lehet téves jelzést generálni egy belógó daruval, vagy ha valaki felmászik az érzékelő szintjére. Ennek kiszűrésére többféle szoftveres védelmet használnak, például ha a kitakarás 90% fölötti és 10 másodpercnél rövidebb ideig takarja ki a sugarat, akkor nem tűz, hanem hiba jelzés érkezik a központra. Ennek eldöntése többnyire az érzékelő feladata. Ugyanígy lehetőség van az automatikus érzékenység állításra, például az érzékelő 15 percenként egy belső referenciaértékhez hasonlítja a mért értéket, és a saját érzékenységét ehhez az értékhez képest kalibrálja. Ez a szennyezettségből adódó téves jelzés kiszűrését segíti.

Az érzékelő drágább a pontszerű érzékelőknél, de mivel lényegesen nagyobb területet figyel megfelelő körülmények között gazdaságos a beszerzése. Ideális feltételek teljesülése esetén az 1 db érzékelő által felügyelt terület akár 1400 négyzetméter is lehet.