Új szabályok a tűzvédelmi házirendeknél
Pontosították a lakóépületeknél a kötelezettek körét, de még így is számos problémát vet fel a jogszabály.
A Magyar Közlöny június 1-jén megjelent 2017. évi 80. számában kihirdették a tűzvédelmi szabályzat készítéséről szóló 30/1996. (XII. 6.) BM rendelet módosítását.
Ahogy a Lánglovagok Egyesület a Belügyminisztériumnak javasolta, a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 19/A. §-a által meghatározott szabályzót a lakóépületeknél a jövőben Tűzvédelmi Házirend néven kell elkészíteni. Így remélhetőleg nem lesz összetévesztve a Tűzvédelmi Szabályzattal, ami a gazdálkodó szervezetek esetében szükséges.
A Tűzvédelmi Házirend készítésére kötelezettek köre is pontosítva lett, a háromnál több építményszinttel rendelkező és tíznél több lakó- és üdülőegységet magában foglaló épületben, épületrészben kell a közös képviselőnek vagy az intézőbizottság elnökének, ezek hiányában az épület, épületrész tulajdonosának írásban kidolgoznia. Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet alapján építményszint alatt az építmény mindazon használati szintjét értjük, amelyen helyiség van. Nem építményszint a padlás, valamint az a tetőszint, amelyen a felvonógépházon vagy a lépcsőház felső szintjén kívül más helyiség nincs.
Új elem, hogy a Tűzvédelmi Házirendnek tartalmaznia kell a készítője nevét, elérhetőségét, aláírását, valamint a készítés dátumát. A tűzvédelmi helyzetre kiható változás esetén a szabályzó átdolgozására 30 nap haladékot kapnak az érintettek.
Pár ezer forint megspórolása nagyon visszaüthet
A Lánglovagok Egyesület határozottan nem ért egyet azzal, hogy továbbra is megengedik laikusoknak a Tűzvédelmi Házirend elkészítését. Az elmúlt év gyakorlata azt mutatja, a lakóházak nagy részében a tűzvédelmi házirendek hibásak, vagy éppen csak a jogszabályi követelményeknek kötelező minimumon megfelelő, nem az adott lakóépületre készült, a lakóknak hasznavehetetlen sablonszövegek lettek kiadva. Indokoltnak tartják, hogy legalább középfokú tűzvédelmi szakképzettséggel rendelkező szakember készítse el a Tűzvédelmi Házirendet.
A Belügyminisztérium szerint a egy társasház esetében nem végeznek olyan tevékenységet, nem alkalmaznak olyan technológiát, ami miatt legalább középfokú tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személynek kellene készíteni a Tűzvédelmi Házirendet. A Tűzvédelmi Házirend célja, hogy a tűzvédelmi ismeretekkel jellemzően nem, vagy minimálisan rendelkező lakók figyelmét közérthető formában hívja fel a tűzvédelmi előírások betartásának fontosságára anélkül, hogy a társasházakat indokolatlan költségek fizetésére kötelezné – áll a Lánglovagok Egyesületnek adott válaszukban.
Egy biztos, a 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet alapján a nem megfelelő Tűzvédelmi Házirendért 20-60 ezer forintig terjedő tűzvédelmi bírságot szabhat ki a tűzvédelmi hatóság. Arról nem is beszélve, ha a dilettáns módon készített szabályzó miatt a lakók nincsenek tisztában a tűzvédelmi szabályokkal, azokat megszegik, a tűzvédelmi bírság akár 10 millió forintra is rúghat. A menekülési útvonalon történő szabálytalan tárolásért például kötelezően 20-500 ezer forintig terjedő bírságot szabnak ki, az időszakos villamos- vagy villámvédelmi felülvizsgálat hiányáért a tűzvédelmi bírság 50 ezertől 1 millió forintig terjedhet.
Szerencsére egy sor társasházkezelő lényegesen felelősebben gondolkodik, mint a Belügyminisztérium illetékesei, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szakemberei, és tűzvédelmi szakembert bíznak meg a szabályzó kidolgozásával. Ekkor azonban kérdésként merül fel, hogy ki minősül készítőnek, hiszen – ahogyan a Tűzvédelmi Szabályzat esetében – a készítő és a kiadó személye különböző. Erre vonatkozóan a Lánglovagok Egyesület javaslatát nem fogadták meg, így továbbra is a közös képviselőnek vagy az intézőbizottság elnökének, ezek hiányában az épület, épületrész tulajdonosának kell írásban kidolgoznia, pedig sokkal inkább nekik csak a szabályzó kiadása lenne a feladatuk.
A Lánglovagok Egyesület változatlanul nem ért egyet azzal, hogy a kötelezettek körénél „vagy” helyett „és” kapcsolat van az építményszintek, valamint a lakó- és üdülőegységek száma között. Így egy 3 építményszinttel rendelkező, 500 lakást tartalmazó, vagy éppen egy 10 lakást tartalmazó, 10 építményszinttel rendelkező lakóépületnek nem kell a szabályzót kidolgoznia, holott az tűzvédelmileg indokolt lenne.
A jogszabály-módosítás június 16-án lép hatályba, ám az új tartalmi követelményeknek csak az ekkortól készített Tűzvédelmi Házirendeknél kell megfelelni.
