Forradalmi tűz a Nemzeti Múzeumban
1956. október 24. reggelétől csaknem két héten keresztül szüntelenül csengett Budapesten a hírközpont telefonja. 12 óra körül több izgatott hang jelezte, hogy ég a Nemzeti Múzeum.
A múzeum környékén heves harcok dúltak és a kiriasztott fecskendők közül csak egynek sikerült az épülettömböt megközelítenie. Bár akkor a tűz még nem volt nagy kiterjedésű, az oltás mégis nagy nehézségek elé állította a tűzoltókat. Két motoros sugárral sikerült a múzeum két égő helyiségét eloltaniuk, ám a heves lövöldözés miatt végül még az alapvezetéket sem sikerült visszaszerelniük.
Néhány óra elteltével újabb tüzet jeleztek a Nemzeti Múzeumból, de akkorra az épület megközelítése teljesen lehetetlenné vált és csak másnap immár a tizenegyedik vonulási kísérlet járt eredménnyel.
Október 25-én végre két egység megkezdhette a múzeum második emeletén az ásvány- és kőzettári rész, valamint a harmadik emeleten az afrikai kiállítás oltását, de fő céljuk a tűz Széchenyi Könyvtár felé történő terjedésének meggátlása volt. Ezt a feladatot mindössze kilenc tűzoltó oldotta meg hat „E” sugárral, porlasztott és habosított víz alkalmazásával. Egy másik „harci szakasz” a tetőtüzet szorította vissza, miközben a tűzharc nem szünetelt. A harmadik harci szakasz az ásvány- és kőzettani részen az égő szekrények lefeketítését kapta feladatul Totzl Károly főhadnagytól, a tűzoltás vezetőjétől. Ez a szakasz igen veszélyes helyzetbe került, mert ezt a részt gépfegyver- és géppisztoly-sorozatokkal pásztázták és csak kúszva közlekedhettek. Ennek ellenére meggátolták a tűz terjedését.
A más kárhelyekről ide irányított fecskendők bevetésére csak a tűzoltás megkezdésétől számított 60 perc múlva kerülhetett sor. Az afrikai kiállítás tüzének oltását végzők is igen veszélyes helyzetben voltak, mert minden mozdulatukra lőtték ezt a részt. Itt négy sugárral dolgoztak. Háromórai megfeszített munkával a rendkívül bonyolult tüzet lokalizálták, ám a végleges oltáshoz még kb. 30-40 percnyi működésükre lett volna szükség, és még másfél-két órát igényelt volna a helyszín alapos átvizsgálása. Akkor azonban az oltást abbahagyatták és a kifejlődött tűzharc alatt a tűzoltók a légópincében voltak kénytelenek várakozni. Eközben a tűz újraéledt, és a tetőtűz oltását haladéktalanul folytatni kellett. Tizenhat „E” sugárral működtek órákon át.
