Vékony padlón táncol a katasztrófavédelem
Teljes szakmai káosz, amit egy panelház lépcsőházának felújítása kapcsán műveltek.
Meglévő építmény, építményrész átalakítása, bővítése, korszerűsítése, helyreállítása, felújítása, rendeltetésének módosítása esetén az átalakítás mértékének, körének és az építmény, építményrész tűzvédelmi helyzetét befolyásoló hatásainak figyelembevételével kell az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendeletet (OTSZ) alkalmazni. Mondhatni ez az OTSZ egyik legnehezebb része, és a katasztrófavédelem gondoskodott arról, hogy az eddigi alkalmazási gyakorlatot alaposan felforgassa.
Történt ugyanis, hogy Budapesten, a XI. kerületben egy 1966-os építési engedéllyel rendelkező középmagas panelház lakója a Dél-budai Katasztrófavédelmi Kirendeltséghez fordult a lépcsőház padlóburkolatának cseréje miatt. Sokra nem ment a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság által adott válasszal, azt írták neki, hogy „Az épület létesítésekor hatályban lévő előírások az irányadóak, az átalakítás legalább azonos szintű vagy kedvezőbb tűzvédelmi helyzet kialakulását eredményezze.”
Csakhogy nem néhány négyzetméteren történt a csere éghető padlóburkolatra, hanem három teljes lépcsőházban, így az OTSZ 1. § (1) a) pont alapján a hatályban lévő előírásnak, nem pedig a lakóépület építési engedélyekor kiadott létesítési követelménynek kellene megfelelni. A bejelentő ezen álláspontját azzal is alátámasztotta, hogy Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság honlapján korábban elérhető OTSZ GYIK-ban ez szerepelt: „A burkolat cseréje esetén a hatályos előírást kell betartani. A burkolat javítása esetén – pl. néhány m2 felületen kerül sor az elhasználódott burkolat pótlására – elegendő az eredetileg elhelyezett burkolat vagy azzal megegyező jellemzőjű burkolat alkalmazása (feltéve, hogy az megfelelt az elhelyezésekor vonatkozó létesítési követelménynek).”
A lakó kérte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságot, hogy vizsgálják felül a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság álláspontját, tartsanak helyszíni szemlét a lakóépületben, állapítsák meg lépcsőházanként a szabálytalan kivitelezést, kötelezzék a társasházat a tűzvédelmi előírások betartására, ami az OTSZ 2. melléklet 1. táblázat 20. sor K oszlopa alapján A2fl-s1 padlóburkolatot jelent.
Erre az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság ezt válaszolta:
„[…] szám alatt lévő középmagas lakóépületek létesítésekor érvényben lévő MSZ 595/3 jelzetű szabvány alapján a kiürítési útvonalon és a közlekedési tereken a padlóburkolat anyagára megengedett volt a „nem éghető” aljzaton „mérsékelt lángterjedésű” burkolat alkalmazása.
A végrehajtott padlóburkolat cseréje az épület alapvető tűzvédelmi paramétereit nem változtatta meg és a korábbi burkolathoz képest igazolt módon kedvezőbb tűzvédelmi helyzetet eredményezett, hiszen az alkalmazott burkolathoz rendelt „Bfl” jelzet az égés során a nagyon korlátozott részvételre, míg „s1” osztály az egyáltalán nem, vagy minimális füstkibocsátást jelöli.
Ennek megfelelően az újonnan alkalmazott padlóburkolat a korábbi burkolathoz képest lényegesen kedvezőbb tűzvédelmi állapotot eredményez.”
Csakhogy az MSZ 595/3 szabványnak az építési engedély, de még a használatbavételi engedély kiadásakor sem volt híre-hamva, a BM TOP 5-65 ágazati szabvány előírásait kellett betartani, mely szerint „A füstmentes lépcsőházak, valamint egyéb menekülési utak burkolata (fal, födém, padló) csak nem éghető anyagból készülhet” (ekkor a füstmentes lépcsőház alatt még a hő- és füstelvezetéssel rendelkező lépcsőházat értették).
Ráadásul a katasztrófavédelem által a közös képviselőtől beszerzett teljesítménynyilatkozat csak faaljzatra rendelkezik minősítéssel (Bfl-s1), itt pedig vasbetonra rakták a PVC-t.
A lakó a Belügyminisztériumhoz fordult, a panaszt viszont az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósághoz továbbították, ahol a saját eljárásukat kivizsgálva erre jutottak:
„A tűzrendészetről szóló akkor hatályos 1/1963. (VII. 5.) BM rendelet 25. § (1) bekezdés b) pontja kimondta, hogy a megyei (budapesti) tűzrendészeti osztályparancsnokság járt el az esetenkénti (egyedi) szabványelőírástól való eltérés véleményezése során.
A Belügyminisztérium Tűzoltóság Országos Parancsnoksága 112/2/1974. számon kiadott az épületek tűzvédelmi kérdéseinek rendezéséről szóló MT határozat végrehajtására vonatkozó általános állásfoglalásában már általános jelleggel engedélyezte a BM TOP 5-65 ágazati szabvány 9.1. pontjában foglalt nem éghető padlóburkolatoktól történő eltérést, amennyiben nem éghető aljzaton legalább nehezen éghető anyagú burkolatot helyeztek el. Továbbá lehetővé tette, hogy középmagas épületekben nem éghető aljzaton olyan közepesen éghető padlóburkoló anyag is alkalmazhatóvá vált, amelynek – beépítési állapotának megfelelően vizsgálva – lángterjedési sebessége nem értékelhető.
A fentiekre tekintettel tehát az épület meglévő PVC burkolata jogszerűen került elhelyezésre.
A meglévő burkolat cseréjével összefüggésben azonban nem kizárólag a hatályos előírások vizsgálandóak, a felújítás során az OTSZ 2. § (4) bekezdésében foglaltakat is mérlegelni szükséges.
A padlóburkolat cseréje az épület tűzvédelmi paramétereit érdemben nem változtatja meg, továbbá figyelemmel arra, hogy az „új” burkolat a vizsgálati körülményekkel szemben nem fa, hanem beton aljzaton kerül elhelyezésre az épület tűzvédelmi helyzetének szempontjából kedvezőbb helyzetet eredményez.”
Összefoglalva
Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szerint tehát teljesen rendben van az, hogy egy BM TOP 5-65 ágazati szabvány hatálya alatt létesült épület lépcsőházának teljes padlóburkolatát kicserélik egy olyanra, amelynek minősítése sincs az adott módú elhelyezésre, csupán faaljzatra, de az sem teljesíti a létesítési szabályokat. A most hatályos előírásokat meg teljesen figyelmen kívül lehet hagyni. Mindezt pedig egy 1974-es határozatra hivatkozva, amelynek aztán végképp semmi köze az ügyhöz.
Ennek az egyedi esetnek az ellenére senkinek sem javasoljuk, hogy egy ilyen mértékű felújításnál mellőzze a hatályos OTSZ előírásait, illetőleg olyan padlóburkolatot alkalmazzon, amelynek nincs meg a szükséges minősítése.
