Gyengítené a tűzvédelmet a kormány
A Lánglovagok Egyesület aggályosnak tartja a tűzvédelmi törvény tervezett módosítását.
A Miniszterelnöki Kabinetiroda augusztus 7-én bocsátotta társadalmi egyeztetésre az állam működésének további egyszerűsítésével összefüggő törvénytervezetet. Ebben a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény tervezett módosításával, a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentésére hivatkozva a Tűzvédelmi Szabályzat és a tűzvédelmi oktatás terén is jelentős változásokat kezdeményeznek.
Tűzvédelmi Szabályzat
A jogszabálytervezet a Tűzvédelmi Szabályzat készítésére kötelezettek körét jelentősen szűkítené azzal, hogy nem öt, hanem ötven munkavállaló felett tennék kötelezővé. A szabályzó kidolgozása az 50 főnél nagyobb befogadóképességű helyiség megléte esetén maradna, a kereskedelmi szálláshelyeknek pedig csak akkor kellene, ha 10 főnél nagyobb a befogadóképességük.
A módosítással egyúttal bevezetnék a miniszteri rendelettel kiadott általános tűzvédelmi szabályzatot, amit a Tűzvédelmi Szabályzat készítésére nem kötelezett gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyek, jogi személyek kötelesek megismertetni a munkavállalóikkal, továbbá a munkavégzésben részt vevő családtagjaikkal.
A Lánglovagok Egyesület már 2019-ben közérdekű bejelentésében felhívta a belügyminiszter figyelmét a Tűzvédelmi Szabályzat újragondolásának szükségességére. A tűzmegelőzéssel foglalkozó egyesület akkor kifejtette, hogy az 1996. évi XXXI. törvény 19. § (1) a) pontja a mai foglalkozási viszonyok között elavultnak számít. Egy munkahely esetében a veszély mértéke nem mérhető a Munka Törvénykönyve szerinti munkavállalók számában, mert számos esetben alkalmaznak megbízási, vállalkozási szerződést, egyéb jogviszonyokat, és ezek keretében dolgozó emberek pontosan ugyanolyan veszélyben lehetnek, mint akik munkaviszonyban vesznek részt a munkában az adott helyen.
A Lánglovagok Egyesület arra is felhívta a figyelmet, hogy az elmúlt évtized alapján egyértelművé vált, a Tűzvédelmi Szabályzat és a Tűzriadó Terv szabályozásának újragondolása szükséges. A számos telephellyel rendelkező gazdálkodó szervezetek vagy éppen egy olyan épület esetén, melyben számos gazdálkodó szerv van, nem lehet olyan Tűzvédelmi Szabályzatot készíteni, ami átláthatóan, az érintett személyek számára szükséges mértékben tartalmazza az előírásokat.
A gyakorlat azt mutatja, hogy a kisebb szervezeteknél a jelenlegi Tűzvédelmi Szabályzatok a 30/1996. (XII. 6.) BM rendelettel meghatározott tartalommal többnyire csak a fióknak készülnek, gazdálkodó szervezetek sokaságát tartalmazó irodaháznál, bevásárlóközpontnál pedig értelmetlenül sok dokumentum gyártását eredményezi, tehát mindenképpen változtatás szükséges. Az eddigi logika, miszerint a Tűzvédelmi Szabályzat szervezetre, a Tűzriadó Terv az épületre, szabadtérre van, nem tartható, értelme annak van, ha adott létesítményre vagy annak egy részére alkotják meg a szabályokat, gyűjtik össze a tűzvédelemmel kapcsolatos tudnivalókat az ott dolgozók részére. Az pedig, hogy mikor, hol, ne a munkavállalók száma döntse el, hanem mondjuk a befogadóképesség, rendeltetés, tevékenység, ahogyan ez már részben megvalósul a kereskedelmi szálláshellyel és az 50 főnél nagyobb befogadóképességű helyiséggel.
A közzétett tervezet tartalmazza, hogy „Nem kell tűzvédelmi szabályzatot készítenie az ingatlan bérlőjének, használójának, amennyiben az épület, épületrész üzemeltetője rendelkezik az épületre, épületrészre vonatkozó tűzvédelmi szabályzattal. Ebben az esetben az üzemeltető köteles a bérleti, használati szerződés megkötését követően a tűzvédelmi szabályzat egy példányát a bérlő, használó rendelkezésére bocsátani.”
Ez a rendelkezés pont a felvetett új logikát vetíti előre, csakhogy nem látni, a tűzvédelmi szabályzat készítéséről szóló 30/1996. (XII. 6.) BM rendelet változtatását miként tervezik, ha egyáltalán tervezik.
A tervezett módosítás az 1996. évi XXXI. törvény 19. § (3) bekezdésének változatlanul hagyásával a jelenleginél is rosszabb helyzetet idézne elő, mert jelentősen csökkenne azon, tűzvédelmileg igen veszélyesnek mondható helyek száma, ahol a tűzvédelem biztosításáról megfelelő szervezettel, tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személlyel, illetve szolgáltatás igénybevételével kell gondoskodni. Ebben a bekezdésben mindenképpen el kellene törölni azt, hogy ez csak azokra vonatkozik, akik Tűzvédelmi Szabályzat készítésére kötelezettek.
A gyakorlati tapasztalatok alapján pont a tervezet szerint a Tűzvédelmi Szabályzat készítési köréből kieső vagy abba eddig bele sem került gazdálkodó szervezetek munkatársainak van leginkább hiányos ismerete a tűzvédelemről. Ezt a tudást nem lehet helyettesíteni egy olyan általános tűzvédelmi szabályzattal, amiben mindenfélét felsorolnak, nem pedig kimondottan az adott helyszínre, tevékenységre vonatkozó szabályokat, eljárásrendeket gyűjtik össze.
Az általános tűzvédelmi szabályzatot ráadásul miniszteri rendelettel adnák ki, így fennáll a veszélye, hogy ellentmondásba keveredik más jogszabállyal. Sokkal inkább hasznosabb lenne, ha az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság érdemi kommunikációs munkát végezne a tűzmegelőzés terén, tájékoztatókkal, útmutatókkal segítené az üzemeltetést, és szorosabbra fűzné a szakmai kapcsolatot a tűzvédelmi szolgáltatókkal, tűzvédelmi üzemeltetéssel foglalkozókkal.
Tűzvédelmi oktatás
A tervezet az 1996. évi XXXI. törvény 22. § (3) bekezdésének módosításával az eddigi éves tűzvédelmi oktatás általános kötelezettségét eltörölné, és felhatalmazást adna a belügyminiszternek, hogy kockázati osztályba sorolással határozza meg azon munkáltatókat, akik esetében mégiscsak szükséges a munkavállalóiknál az éves kötelezettség.
Ugyan nem ismert még, hogy a tervezetben említett „kockázati osztályba sorolással” mely kör lenne továbbra is kötelezve az éves oktatásra, egy biztos, bármely munkavállalónak csupán a foglalkoztatás megkezdése előtt előírni a tűzvédelmi oktatást, és mondjuk munkakörének, munkavégzés helyének változásakor, vagy tűzeset után nem, koránt sem szolgálja a tűzvédelmet. A gyakorlat azt mutatja, minden évben van miről beszélni, már ha egyáltalán szakember tartja az oktatást; e téren amúgy szigorításra lenne szükség, tűzvédelmi oktatást csak tűzvédelmi szakképzettséggel rendelkező szakember tarthasson.
Szakmai egyeztetés szükséges
A Lánglovagok Egyesület egyetért azzal, hogy a vállalkozások adminisztratív terheit csökkenti kell, de ez nem mehet a tűzvédelem rovására. A Lánglovagok Egyesület ezért javasolja, az 1996. évi XXXI. törvény módosítására vonatkozó javaslatot vonják vissza, és a tűzvédelmi szakmával érdemi egyeztetés keretében gondolják át a Tűzvédelmi Szabályzat reformját, valamint a tűzvédelmi oktatás terén esetlegesen szükséges változtatásokat.
A társadalmi egyeztetésre bocsátott törvényjavaslatot augusztus 15-ig bárki véleményezheti a tarsadalmiegyeztetes@kormanyiroda.gov.hu e-mail címre küldve.
