Javaslatok szakképzések programkövetelményeire

Tűzvédelmi vonatkozásban szarvashibával is lehet találkozni a munkaanyagban.

„A szakképzés és felnőttképzés megújítása elengedhetetlenné vált a gyors technológiai fejlődés és a munkaerőpiaci elvárások folyamatos változása miatt. A gazdasági növekedés csak akkor tartható fenn hosszú távon, ha a fejlesztések hatékonyság-növekedést eredményeznek, és ehhez elegendő számú, megfelelő kompetenciákkal rendelkező szakember áll a munkaerőpiac rendelkezésére. Ehhez a gazdaság mindenkori igényeihez jobban alkalmazkodni képes szakképzésre és felnőttképzésre van szükség.” – olvasható az Innovatív Képzéstámogató Központ Zrt. (IKK) honlapján.

Érdemi párbeszéd

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium az ágazati fejlesztések tárgyalási platformjaként létrehozta az Ágazati Készségtanácsok (ÁKT) rendszerét és a Szakképzési Innovációs Tanácsot (SZIT). A vállalatok képviselőiből álló Ágazati Készségtanácsok folyamatosan figyelemmel kísérik saját területükön a szakképzési szerkezet fejlesztését, a gazdasági, munkaerőpiaci és technikai-technológiai folyamatokat. Ennek alapján tesznek javaslatot az iskolai rendszerű szakképzés rendszerének, a szakképesítéseknek és azok szakmai tartalmának korszerűsítésére, a rövid- és középtávú képzésfejlesztés irányaira. A SZIT létrehozásának elsődleges célja, hogy rendszeres fórumot biztosítson az érdemi párbeszédhez a kormányzat és a szakképzési rendszer meghatározó szereplői között.

A korszerű szakmai kompetenciák elsajátításához fontos mérföldkő a szakképesítésekhez tartozó új szemléletű programkövetelmények meghatározása, amelyek a szakmájukat kiválóan ismerő szakértők segítségével készültek el. Az anyagokat az ágazatért felelős minisztériumok és az Ágazati Készségtanácsok munkájában részt vevő gazdasági szereplők is véleményezték, így a követelmények szakmailag megalapozottak, korszerűek és a gazdaság igényeit tükrözik.

A programkövetelmények tartalmát a szakképzés rendszerének átalakításához kapcsolódóan a szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 12/2020. (II. 7.) Korm. rendelet 16. §-a határozza meg. A programkövetelmények a Tanulási Eredmény Alapú kimeneti követelményeket jól ismerő szakértők támogatása mellett készültek el.

A programkövetelmények tartalmazzák:

• a szakmai képzés megnevezését és a képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti olyan kódját, amelybe a szakmai képzés besorolható, valamint a szakmai képzéshez kapcsolódóan megszerezhető szakképesítésnek az Európai Képesítési Keretrendszer, a Magyar Képesítési Keretrendszer és a Digitális Kompetencia Keretrendszer szerinti szintjének meghatározására vonatkozó megjelölését,
• a szakmai képzés megkezdéséhez szükséges iskolai és szakmai előképzettséget, egészségügyi alkalmassági követelményt és gyakorlatot,
• a szakmai képzés elvégzéséhez szükséges minimális és maximális foglalkozások számát,
• a képesítő vizsga követelményeinek leírását és a megszervezéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételeket, valamint
• a szakmai képzéshez kapcsolódóan megszerezhető szakképesítéssel ellátható legjellemzőbb tevékenység vagy munkaterület rövid leírását.

A programkövetelmények tartalma, vizsgaleírása biztos alapot ad mind a szakképző intézményeknek, mind a felnőttképzőknek saját képzési programjuk kidolgozásához. A szakképző intézmény és a felnőttképző a képzési programját a programkövetelményhez igazodóan dolgozza ki és honlapján közzéteszi – tájékoztat az IKK.

Képesség jogosultság nélkül

Az Ingatlankezelő szakképesítés megszerzésére irányuló szakmai képzéseket megalapozó programkövetelmény munkaanyaga már elérhető. Ebben a készségek, képességek között az szerepel, hogy az ingatlankezelő „Tűzvédelmi szabályzatot és tűzriadó tervet készít.”

Csakhogy a 9/2015. (III. 25.) BM rendelet szerint tűzvédelmi szabályzatot legalább középszintű tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személy készíthet, módosíthat. Azokban az esetekben, ahol jogszabály felsőszintű tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személy alkalmazását írja elő, tűzvédelmi szabályzat készítésére, módosítására felsőszintű tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személy jogosult.

Az ingatlankezelő nem minősül tűzvédelmi szakképesítésnek, a kompetenciája legfeljebb addig terjedhet, hogy tisztában legyen a Tűzvédelmi Szabályzat és annak mellékleteként készülő Tűriadó Terv készítési kötelezettségével, tartalmi követelményeivel.

A Lánglovagok Egyesület a hibára felhívta az IKK figyelmét, melyre válaszul jelezték, hogy „az egyes ágazati jogszabályoknak a hatályos szakképzési törvény által bevezetett fogalomhasználatra figyelemmel történő felülvizsgálata, az esetleges ellentmondások kiküszöbölése még folyamatban van”.

A társasházkezelő esetében a készségek, képességek között az szerepel, a közgyűlés döntése szerint szervezi a tűz- és baleset-, érintés- és környezetvédelmi feladatok ellátását. Itt már tévesen nem keltenek olyan látszatot, mintha tűzvédelmi szakember is lenne.

További munkaanyagok

Az IKK honlapján ugyancsak közzétették a tűzoltó, a tűzoltó szerparancsnok, a tűzvédelmi előadó és a tűzvédelmi főelőadó programkövetelményének javaslatát.

Ezek alapján úgy tűnik, a gazdálkodó szervezeteknél a tűzvédelmi szakágazatban foglalkoztatottakra vonatkozóan maradna külön a középszint (tűzvédelmi előadó 250-320 óra) és a felsőszint (tűzvédelmi főelőadó 180-250 óra), ahelyett, hogy egy magasabb óraszámban egyből nagyobb tudással rendelkező szakembereket képezzenek.