Laikus fejtegetés a katasztrófavédelemről
Senki sincs a helyzet magaslatán az OKF kontra Jobbik perben.
Mivel még alapvető fogalmakat sem sikerült tisztázni, elmaradt a tervezett tanúmeghallgatás abban a személyiségi jogi perben, melyet az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) indított Bertha Szilvia országgyűlési képviselő ellen, amiért egy 2012-es sajtótájékoztatón kritizálta a mentő tűzvédelem új rendszerét.
A kereset alapja azon kijelentés, miszerint a katasztrófavédelem átalakításánál lecsökkentették a gyakorlati emberek, a vonulós tűzoltók számát, megnövelték az adminisztrátorokét, és összességébe véve egy nagyobb, költségesebb és sokkal rosszabb hatékonyságú rendszert hoztak létre, ami országos szinten veszélyt jelent. A jobbikos képviselő ezen szavaiért az OKF egymillió forint nem vagyoni kártérítést követel.
A Budapest Környéki Törvényszéken február 25-én tartották az ügyben a második tárgyalást. Erre már a felperes benyújtotta az állománytábla összesítését, amelynek nyilvánosságra hozatalára tavaly a Fővárosi Ítélőtábla jogerősen kötelezte. Ebben ugyan a bíró most nem igazán tudott eligazodni, mert magától olyan alapvető rövidítéseket sem tudott feloldani, mint hszt. vagy kjt.
Kik a vonulós tűzoltók?
Az ügy egyik alapvető kérdése, kik azok a gyakorlati emberek, kik azok a vonulós tűzoltók, mely beosztásokra lehet ezt érteni, illetve az alperes a kijelentésekor pontosan mely beosztásokra értette. A bíró ezt szeretné tisztázni, mert ez alapján egyértelműen kiderülne, a képviselő sérelmezett állítása igaz volt vagy sem, de a mostani tárgyaláson se az alperes, sem a felperes nem tudott ebben érdemi segítséget nyújtani.
Bertha Szilvia szerint alapvetően a tiszthelyettesek a gyakorlati emberek, illetőleg azok, akik a tűzoltóautóban ülnek, kivéve a gépjárművezetőt. A képviselő még a Katasztrófavédelmi Műveleti Szolgálat és a Katasztrófavédelmi Mobil Labor állományát is inkább az adminisztratív munkatársak körébe sorolja. Az OKF jogi képviselője meg azzal állt elő, hogy – bármennyire is hihetetlen rá nézve – ha kell, árvíznél ő is megy homokzsákot pakolni, tehát a munkaköre nem tekinthető klasszikusan adminisztrátorinak.
A per valamivel előrébb lett volna, ha az alperes felhasználja a Lánglovagok.hu tűzoltóportálon tavaly novemberben megjelent elemzést. Ebben az állománytábla vizsgálatával kísérlet történt a vonulós tűzoltói létszám meghatározására. Ezek szerint 2012. december 1-jén az egy évvel ezelőtti állapothoz képest 3,18%-kal több volt a vonulós tűzoltói státus, viszont egy közbenső időpontban, az államosított hivatásos önkormányzati tűzoltóságok és a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok integrációjának napján, 2012. április 1-jén 2,67%-kal kevesebb.
A képviselő a sajtótájékoztatóját 2012. december 14-én tartotta az államosítás, illetőleg az integráció utáni időszakra vonatkozó, különféle forrásokból beszerzett információk alapján. Így – ha a Lánglovagok.hu elemzése helytálló – azt mondhatjuk, igaza is volt, meg nem is. Viszont nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt sem, hogy az állománytábla a maximálisan megengedett létszámra vonatkozik, és nem látható belőle, valójában hány státusz volt betöltve. Az alperes kérésére így a bíró elrendelte, az OKF szolgáltasson erre vonatkozóan adatokat.
Tanúmeghallgatással folytatódhat a per
Mivel a tárgyaláson alapvető dolgok tisztázása sem sikerült, laikus szinten ment a fejtegetés, a bíró a tervezett tanúmeghallgatásba sem fogott bele. A felperes Bérczi László országos tűzoltósági főfelügyelővel készült, míg az alperes egy volt és egy aktív tűzoltót vetett volna be, valamint egy önkormányzati tűzoltóparancsnokot, de ő most betegség miatt nem tudott eljönni.
A tárgyalás május 6-án folytatódik, hacsak nem az országgyűlési választások nyomán az új kormány, illetve belügyminiszter már más személyében képzeli el az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság vezetőjét, ő pedig a szervezet pereskedési, közpénz-felhasználási gyakorlatát.
