Mi fán terem az európai uniós szabvány?

Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat hivatkozását tesszük helyre.

A vonatkozó műszaki követelményt az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet (továbbiakban: OTSZ) úgy definiálja, hogy „nemzeti és Európai Uniós szabványok összessége”. A Lánglovagok Egyesület szúrta ki, hogy a Brüsszelt is megjárt jogszabályban a definíció nem csak helyesírási szempontból problémás.

Vajon mit érthet a jogalkotó európai uniós szabványon? Bernáth Csaba, a Magyar Szabványügyi Testület (továbbiakban: MSZT) szabványosító menedzserre segít a kérdést tisztázni.

A szakember a Lánglovagok.hu érdeklődésére közölte: jogszabályok szövegében találkozhatunk olyan kifejezésekkel, mint „európai uniós szabvány” vagy „uniós szabvány”, amely esetenként zavart okozhat, hiszen ezek jelentése nem minden esetben egyértelmű.

A szabványosítási tevékenység három szinten történhet:

• nemzetközi szinten: az ISO (elektrotechnikai területen az IEC) által kidolgozott szabványok;
• regionális szinten: Európában a CEN (elektrotechnikai területen az CENELEC, távközlési területen az ETSI) által kidolgozott szabványok;
• nemzeti szinten: Magyarországon az MSZT által kiadott szabványok.

Ezekhez a szintekhez kapcsolódhatnak a szabványok különböző megnevezései:

• nemzetközi szinten: nemzetközi szabványok, esetleg ISO-szabványok vagy IEC-szabványok;
• Európában: európai szabványok, esetleg CEN-szabványok, CENELEC-szabványok vagy ETSI-szabványok;
• nemzeti szinten: magyar nemzeti szabványok.

Az európai szabványokról

Az uniós tagság feltétele, hogy egy ország nemzeti szabványügyi testülete az európai szabványügyi szervezetek (CEN, CENELEC és ETSI) teljes jogú tagja legyen, azonban fontos felhívni a figyelmet arra, hogy több olyan ország szabványügyi testülete is tagja ezeknek a szervezeteknek, amelyek nem tagjai az EU-nak (pl. Svájc, Norvégia, Szerbia, Törökország stb.). A CEN, CENELEC és ETSI európai szabványokat dolgoznak ki, tehát nem létezik olyan kategória, hogy „európai uniós szabvány”.

Nem szabad összekeverni az európai szabványügyi szervezetek (CEN, CENELEC és ETSI) által készített „európai szabványokat” az úgynevezett „uniós szabványokkal” („union standard”) sem. Ez utóbbi kifejezés az Európai Unió jogszabályaiban jelenik meg (pl. 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 102. pont) és jogszabályokban megadott kötelező műszaki előírásokra (pl. káros anyagok határértékére) utal, nem vonatkoztatható konkrét európai szabványra.

Ha a jogalkotó „uniós szabványokra” hivatkozik, akkor ez utalhat (félrevezető fordítással) az európai jogszabályok által előírt környezetvédelmi határértékekre (union standards).

Az európai szabványügyi szervezetek azonban nem csak szabványokat, hanem egyéb európai szabványkiadványokat is készítenek például európai műszaki specifikáció (CEN/TS), európai műszaki jelentés (CEN/TR), vagy a múltban készítettek például európai előszabvány (ENV). Ezen dokumentumok elkészítése kevesebb időt vesz igénybe, viszont a tagországi bevezetésük nem kötelező.

A magyar nemzeti szabványokról

Az európai szabványügyi szervezeteknek (az EU-tagság feltételeként kötelezően) tagja minden uniós tagország nemzeti szabványügyi testülete, így hazánk képviseletében az MSZT is. A CEN, CENELEC és ETSI alapszabályai szerint minden tagország köteles nemzeti szabványként bevezetni az európai szabványokat (EN kibocsátói jelű európai szabványok), ez érvényes azokra az európai szabványokra is, amelyeket CEN, CENELEC és ETSI nemzetközi szabványok átvételével vezetett be (pl. EN ISO vagy EN IEC kibocsátói jelű európai szabványok). Ezen kívül az MSZT továbbra is végez önálló szabványosítási tevékenységet (önállóan MSZ kibocsátói jelű nemzeti szabványok), illetve vesz át nemzetközi szabványokat (MSZ ISO kibocsátói jelű nemzeti szabványok). A szabványok forrásáról a kibocsátói jel alapján tájékozódhat.

Például:

MSZ 14800-6 – MSZT által kidolgozott eredeti magyar szabvány;

MSZ ISO 5658-2 – MSZT által átvett nemzetközi szabvány;

MSZ EN 1363-1 – MSZT által közzé tett európai szabvány (kötelező bevezetés);

MSZ EN ISO 13943 – MSZT által közzé tett, nemzetközi forrású európai szabvány (kötelező bevezetés);

MSZ ENV 1363-3 – MSZT által átvett európai előszabvány (nemzeti bevezetése nem kötelező);

MSZ CEN/TS 54-14 – MSZT által átvett európai műszaki specifikáció (nemzeti bevezetése nem kötelező).

Amennyiben jogszabály vagy bármely más dokumentum magyar nemzeti szabványra hivatkozik, akkor azok körébe a fenti összes esetet bele kell érteni, azaz az önálló magyar szabványokat, valamint az európai vagy nemzetközi forrású magyar szabványokat is. Azon műszaki dokumentumokat (pl. CEN/TS, CEN/TR), amelyek bevezetése nem kötelező, az MSZT csak külön megrendelésre adja ki magyar nyelven nemzeti szabványként, így a nem bevezetett műszaki dokumentumok nem jelennek meg a nemzeti szabványjegyzékben.

Az OTSZ szerint a vonatkozó műszaki követelmény „a nemzeti és Európai Uniós szabványok összessége”. Ebből a megfogalmazásból a „nemzeti szabvány” alapján a hivatkozás érvényes az összes magyar nemzeti szabványra, azokra is, amelyek európai szabványkiadványt vezetnek be. Így a nemzeti szabványokra való hivatkozás az európai szabványkiadványok túlnyomó részére is vonatkozik. Az „Európai Uniós szabványok” megfogalmazás viszont a szabványosítás világában nem használatos, ez a kifejezés az európai szabványokra nem értelmezhető.

A vonatkozó műszaki követelmény ezek alapján a nemzeti szabványok összesége, aminek sajnálatos módon nem részei azok az európai szabványkiadványok (CEN/TS, CEN/TR), amelyek bevezetése nemzeti szabványként nem kötelező, bár releváns előírásokat tartalmaznak. Megoldás lehet ezen dokumentumok bevezetése a nemzeti szabványállományba, amely mindenképpen az Országos Tűzvédelmi Szabályzatért felelős kormányzati szervek aktív szerepvállalását igényli a tűzvédelmi szabványosítási területen – hívta fel a figyelmet Bernáth Csaba.

Katasztrófavédelem szerint

A Lánglovagok Egyesület közérdekű bejelentésben vetette fel a problémát az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságnak (OKF). A válaszukban közölték, hogy az „európai uniós” jelző az európai szabványügyi szervezetek által kiadott szabványokra vonatkozik. Ezeket a szabványokat a „nemzeti szabvány” megjelölés magába foglalja.

A Lánglovagok Egyesület javasolta, az Országos Tűzvédelmi Szabályzat következő módosításánál – a 2020. január 22-én hatályba lépőnél még nem sikerült – javítsák a vonatkozó műszaki követelmény definícióját.

Az OKF az észrevételt megköszönte, és jelezték, az OTSZ további fejlesztésénél figyelembe veszik a javaslatot.

Rövidítések

ISO: Nemzetközi Szabványügyi Szervezet
IEC: Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság
CEN: Európai Szabványügyi Bizottság
CENELEC: Európai Elektrotechnikai Szabványügyi Bizottság
ETSI: Európai Távközlési Szabványügyi Intézet
MSZT: Magyar Szabványügyi Testület