Beavatkozás építményekben bekövetkezett károk elhárításánál

A 6/2016. (VI. 24.) BM OKF utasítással kiadott Műszaki Mentési Szabályzat a következőket határozza meg építményekben bekövetkezett károk elhárítására.

Általános előírások

Ha az építménykárral egyidejűleg tűzeset is bekövetkezett vagy bekövetkezésével számolni lehet, a mentési csoport kijelölésével egyidejűleg a tűzoltásra is fel kell készülni.

A romok, törmelékek megbontását, eltávolítását a kirendelt szakemberek véleményének figyelembevételével és a megfelelő technikai eszközök igénybevételével kell végrehajtani.

A műszaki mentés területét, illetve a veszélyeztetett területet – ha az indokolt – zárt területté kell nyilvánítani, lezárásáról intézkedni kell. A zárt területen tartózkodókról nyilvántartást kell vezetni.

Felderítés

A felderítés az alábbiakra terjedjen ki:

• mekkora a kárterület vagy kárterületek kiterjedése;
• a káresemény összetettségének megítélésére (több veszélyforrás együttes jelenléte, mit veszélyeztet még, kialakulhat-e dominóhatás);
• milyen mértékű az anyagi javak vesztesége, illetve a károsodás;
• meg kell állapítani a bajbajutott személyek számát és helyét;
• a kárterületen található közművek állapota és az azokban keletkezett kár mértéke;
• az építmény méretei, szintek száma, épületek rendeltetése (iroda, raktár, tárolt anyagok);
• az épületek, építmények sérülései és helyzetük megváltozása az alaphoz képest (elmozdulás, süllyedés, megdőlés, borulás);
• szükség van-e romkutatásra, mentőszervezetek igénybevételére;
• a kárhelyszín megközelíthetőségi viszonyaira, különleges gépek, eszközök telepítési lehetőségeire.

Beavatkozás előkészítése

A beavatkozás előkészítése során nagy figyelmet kell fordítani az alábbiakra:

• a romok eltávolítását minden esetben az életben maradt személyek jelenlétének feltételezésével kell megszervezni és végrehajtani;
• az életben maradt személyek felkutatására alkalmazható lehetőségek: megmenekültek kikérdezése, kopogtatás, mentőkutyák igénybevétele, hőkamera;
• meg kell állapítani az épületben tartózkodók létszámát;
• a szakfeladatok (és esetleges tüzek) lokalizálásához (oltásához) szükséges erők meghatározása;
• az adatok alapján készített helyzetértékelés továbbítása a meghatározott vezetési szintekre;
• a bevonásra kerülő kárelhárító erők feladatainak kidolgozása és elosztása rövid és
  hosszabb távra;
• a felderítésben, a mentésben és mentesítésben részt vevő, a közvetlenül és közvetve veszélyeztetett személyi állomány védelmével kapcsolatos feladatok (védőeszközök és tartalékok) meghatározása;
• a kárelhárító egységek váltásának megszervezése;
• szükség esetén további egységek kijelölése és felkészítése a várható feladatokra.

Beavatkozás

Az építménykárok elhárításának mozzanatai (sorrendjüket a mentésvezető határozza meg) az alábbiak:

• emberélet mentése, életveszély elhárítása;
• megrongált közművezetékek (például villamos-, víz- és gázvezetékek kiszakaszolása);
• tűz- és robbanásveszély elhárítása;
• további kár megelőzése az omlással fenyegető részek eltávolításával vagy rögzítésével;
• lakosságvédelmi intézkedések,
• anyagi javak mentése.

Építménykár-elhárítási munkálatok:

• támasztás (egyszerű, kettős, dúc, ékek);
• függesztés, feszítés;
• áthidalás;
• elmozgatás;
• bontás, döntés;
• áttörés.

A romosodás alapján a mentésvezetőnek meg kell határoznia a mentés irányait. Ez történhet oldalirányból, felülről, valamint romok között mentőalagút létesítésével.

Ha feltételezhető, hogy az épület romjai alatt személy van, a kiszabadítást minden igénybe vehető erővel és eszközzel azonnal meg kell kezdeni.

Meg kell határozni a behatolás útvonalát, veszély esetén a menekülés útvonaláról gondoskodni kell.

Minden esetben gondoskodni kell tartalék személyzet készenlétben tartásáról

A sérült épületbe behatolók biztonsága érdekében az építményszerkezeteket, az erre a feladatra kijelölt tűzoltókkal folyamatosan figyeltetni kell, bármilyen változás esetén azt azonnal jelenteniük kell a mentésvezetőnek. Bonyolultabb építményrom esetén a megfigyelést több irányból célszerű megszervezni.

Betemetett személy mentéséhez intézkedni kell az igénybe vehető, erre alkalmas földmunkagép(ek) helyszínre rendelésére és munkába állítására. A gépek munkába állításáig a mentést kézi erővel haladéktalanul meg kell kezdeni, és azt folyamatosan kell végezni. Gondoskodni kell a végrehajtást végzők váltásáról.

A betemetett személy valószínűsíthető helyéhez közeledve munkagépet alkalmazni tilos, a kéziszerszámokat is csak fokozott óvatossággal lehet használni.

A mentésnél törekedni kell a mentendő személy fejének gyors megközelítésére, kiszabadítására a halaszthatatlan egészségügyi beavatkozások lehetőségének biztosítása érdekében.

A füsttel, gázzal szennyezett tér szellőztetését biztosítani kell. A sérült légzésvédelméről – amennyiben azt a helyzete és a körülmények lehetővé teszik – gondoskodni kell.

A külvilágtól elzárt, betemetett személy levegővel történő ellátásáról gondoskodni kell.

A földtömegtől és egyéb anyagoktól megszabadított személy kiemelését minden esetben annak feltételezésével kell végrehajtani, hogy nem látható sérüléseket, belső zúzódásokat is szenvedhetett.

A helyszínen a porképződés megakadályozására porlasztott vízsugarat kell biztosítani. A vízsugarat úgy kell alkalmazni, hogy a feliszaposodás elkerülhető legyen.

Állványbaleset (omlás) esetén elsődlegesen az állványon tartózkodók lementéséről kell gondoskodni. A mentés során ügyelni kell a súlyeloszlás folyamatos változására és az ebből adódó veszélyekre.

Állvány meghibásodásnál a dőlés veszélyét figyelembe kell venni, annak környezetében különös gondossággal kell eljárni.

Az állvány bontása, a sérült elemek cseréje csak szakirányítással végezhető.

Talajszint alatti térből (mélyből mentés) végrehajtásakor (például alapozás, munkaárok, munkagödör, kút baleseteknél) a mentés megkezdése előtt intézkedni kell a villamos vezetékek, szerelvények, berendezések elektromos leválasztására.

Laza talajviszonyoknál, valamint amikor a betemetett személy helyzete nem ismert, a megközelítésre, mentésre a munkagödör-szélesítés módszerét kell alkalmazni. A munkagödör szélesítése legalább a beomlott gödör mélységével egyező sugarú körben történjen.

Munkaárok, munkagödör baleseteknél a talajviszonyoktól, a mélységtől, a szélességtől függően szükség szerinti pallózás elrendelésével intézkedni kell a munkagödör oldalfalai további omlásának megakadályozására.

A munkagödör szélét a kitermelt anyaggal, illetve személyekkel, felszerelésekkel terhelni tilos. A kitermelt anyagot a természetes rézsűszögön kívül kell elhelyezni.

Beomlott munkagödör esetében feltételezni kell, hogy a betemetett személy mindaddig életben van, amíg annak ellenkezőjét az orvos nem állapította meg.

A beavatkozás biztonsági előírásai

Építménykárok elhárítása során kerülni kell az épület állékonyságát veszélyeztető beavatkozásokat. A bontási, dúcolási, kitámasztási munkálatok végrehajtásához szükség esetén statikus szakembert kell igénybe venni.

A beomlással fenyegető részeket el kell eltávolítani vagy megfelelő módon rögzíteni kell.

Bezuhanás, lezuhanás veszélye esetén mászóöv, alpintechnikai eszközök, mentőkötelek igénybevétele indokolt. Felderítésnél, kutatásnál felső szintekről lefele haladva a felső szinten célszerű a biztosító kötelet rögzíteni.

A bontási munkák megkezdése előtt meg kell vizsgálni, hogy az építmény milyen anyagból készült, található-e azbeszttartalmú anyag az épületen. Az azbeszttartalmú épületek bontásánál használt egyéni védőeszközöket és védőruhákat elkülönítetten kell tárolni.

Munkamegszakítás esetén biztosítani kell a bontás közbeni, valamint a megmaradó épületszerkezetek állékonyságát.

Az épületek összefüggő szerkezeti részeit több szinten egyszerre bontani nem szabad.

Meglazult vagy bizonytalan teherbírású épületszerkezetekre, födémekre állványt vagy dúcolást nem szabad helyezni. A bontás során használt aládúcolásokat, kitámasztásokat, kiváltásokat úgy kell kialakítani, hogy az elbírja a megtartani kívánt épületszerkezeteket.

A döntés irányába eső területet szabaddá kell tenni, és el kell keríteni. Bontásnál a falmagasság kétszeresének megfelelő sávot kell veszélyes zónának tekinteni.

Aknákban, árkokban munkát végezni csak akkor szabad, ha a munkavégzés megkezdése előtt a munka irányítója meggyőződött arról, hogy ott gázok vagy egyéb veszélyes anyagok nem képződtek, vagy a képződött ilyen anyagok a munka során felhasznált anyagokkal vagy eszközökkel reakcióba lépve nem veszélyeztetik a munkavégzőket.

Aknákban, árokban végzendő munka esetén a szükséges helyi adottságoktól függő biztonsági előírásokat a munkavégzés irányítójának meg kell határoznia, és ismertetnie kell a munkát végzőkkel.

Az akna vagy árok lejáratánál figyelő személyeket kell biztosítani, akik a bent tartózkodókkal kapcsolatot tartanak. Biztosítani kell, hogy megfelelő nagyságú és számú bebúvó nyílás álljon rendelkezésre a munkavégzés idején, hogy veszély és/vagy baleset esetén a szűk teret minden időben, gyorsan el lehessen hagyni, a balesetet szenvedettet pedig ki lehessen menteni.

A beomlott épületbe csak életmentés céljából szabad tűzoltókat beküldeni.

A sérült építményben csak a legszükségesebb létszámú tűzoltót szabad igénybe venni.

A beavatkozók biztosítása érdekében legalább 2 fő álljon mentésre készenlétben.

Amennyiben szükséges, a biztosításban részt vevők létszámát növelni kell.