Vagyonvédelmi rácsok tűzvédelmi megfelelősége

A lakóépületek menekülési útvonalán a vagyonvédelmi rácsok alkalmazása alapvetően nem tilos, de csak bizonyos szabályok betartásával engedélyezett.

Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet létesítési előírása szerint a lakásokhoz vezető közlekedőn beépített ajtókat abban az esetben lehet bezárni, ha valamennyi érintett személy részére biztosítják a nyitás lehetőségét.

A Kiürítés témakörű Tűzvédelmi Műszaki Irányelv (TvMI) azt tartalmazza, ez az előírás akkor teljesül, ha a lakóépületben vagyonvédelmi okokból alkalmazott lezárások nem zárják el beépített tűzvédelmi berendezés, hő- és füstelvezető, füstmentesítő rendszer kézi vezérlését, működtető szerkezetét, tűzvédelmi felszerelést (fali tűzcsapot, tűzoltó készüléket) és nem befolyásolják kedvezőtlenül a hő- és füstelvezetést, annak hatékonyságát.

A TvMI szerint menekülés biztosítására alkalmas a lakásokhoz vezető közlekedőn beépített olyan ajtó, amely nyitását a következő pontok szerinti zárszerkezet biztosítja:

• kulccsal biztosítják és az érintett területről menekülő összes lakó rendelkezik ilyen kulccsal,
• ha a menekülési útvonalon több nyílászáró van üzemszerűen kulcsra zárt állapotban, úgy indokolt, hogy a nyílászárók zárbetétjei egy egységkulccsal legyenek nyithatók,
• elektromágneses zárral biztosítják és a reteszelés áramszünet esetén automatikusan elenged,
• a vonatkozó műszaki követelményeknek megfelelő vészkijárati zárral vagy pánikzárral biztosítják.

Gyakorlati tanácsok az elhelyezésre és nyitásra

A lakásajtók befelé nyílnak, nem véletlenül. A lakásajtókra szerelt rácsok viszont kifelé, és itt kezdődnek a problémák.

Ügyelni kell tehát arra, hogy a rács nyitott állapotban ne szűkítse le a menekülési útvonalat. Így nem elfogadható, ha másik lakás ajtajára, másik rácsra vagy lépcsőre nyílik rá, leginkább csak akkor jó, ha teljesen nyitott állapotban a „falhoz tud simulni”.

Ne feledkezzen meg senki arról, ha nem közvetlenül a lakásajtón van a rács, hanem folyosószakaszt zár le, az a rész ugyanúgy menekülési útvonalnak minősül, így tárolás – bizonyos feltételek fennállása esetén a növényeket kivéve – nem engedélyezett. Mivel közös területről van szó, a közös képviselőnek, illetve a gondnoknak kulcsot kell adni hozzá.

Ha a lezárt folyosószakaszról csak egy lakás nyílik, de ott van más lakás villanyórája, tehát áramtalanítási lehetősége, akkor a többi érintett lakónak (nem csak a lakástulajdonosnak van joga hozzáférni, hanem a bérlőnek is) adni kell kulcsot hozzá. De még jobb, ha ezen a területen nincs rács.

A lépcsőházak közötti, menekülésre szolgáló átjárók kulcsra zárása életvédelmi okokból nem javasolt. Ha mégis az üzemszerű zárás mellett döntenek a tulajdonosok, és a hő- és füstelvezető indításakor vagy a tűzjelző riasztásakor nem nyílik automatikusan, akkor külön elektromágneses vésznyitóval lássák el, illetőleg ugyanaz legyen a kulcsa, mint a főbejáraté. Ma már elérhető áron lehet kapni olyan átjelző berendezést, ami SMS-sel vagy telefonhívással automatikusan riaszt, ha valaki a vésznyitót használta, így az illetéktelen alkalmazás ellen fel lehet lépni.

A vagyonvédelmi rácsok nem boríthatók be, esetlegesen csak dekoráció engedélyezett az adott szint falfelületének 15 százalékos mértékéig, ha a hő- és füstelvezetés hatékonyságát nem rontja.

Inkább biztonsági ajtót

Egy esetleges tűzeset során a tűzoltók munkáját nehezíti, lassítja, ha lépésről lépésre rácsba botlanak, melyek erőszakos kinyitása szükséges. A lakók számára a menekülés során sem ideális, mert stresszhelyzetben, nagy valószínűséggel korlátozott látási viszonyok között kell megtalálni a megfelelő kulcsot, na meg a kulcslyukat. A lakásoknál vagyonvédelmi szempontból amúgy is hatékonyabb a biztonsági ajtó alkalmazása.

Ha mégis vagyonvédelmi rács mellett dönt valaki, azontúl, hogy közös terület esetén önkényesen nem szerelheti fel, mindenképp konzultáljon tűzvédelmi szakemberrel. A legjobb, ha a lakóépületnek állandó tűzvédelmi megbízottja van.