Hibás tűzvédelmi házirendek a lakóépületeknél

Hiába a hibás tűzvédelmi házirendek sora, a katasztrófavédelem szerint a szabályzó kidolgozásához nincs szükség tűzvédelmi szakemberekre.

A Lánglovagok Egyesület közérdekű bejelentéssel fordult a belügyminiszterhez, miután a tűzvédelmi szakemberek számos olyan lakóépület tűzvédelmi házirendjével találkoztak, amiket a közös képviselők, lakásszövetkezeti elnökök hibásan maguk barkácsoltak össze. Ezek a szabályzók nem felelnek meg a jogszabályoknak, és nem utolsó sorban használhatatlanok a lakóknak.

A 30/1996. (XII. 6.) BM rendelet szerint a háromszintesnél magasabb és tíznél több lakó- és üdülőegységet magában foglaló épületben, épületrészben a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke, ezek hiányában az épület, épületrész tulajdonosa köteles írásban kidolgozni az épületre, épületrészre vonatkozóan a tűzjelzés tartalmi követelményeit, az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység szabályait, a tárolásra vonatkozó előírásokat, a nyílt láng használatára és a dohányzásra vonatkozó korlátozásokat, a tüzelő- és fűtőberendezések, továbbá az elektromos berendezések használatának előírásait, a tűzoltási felvonulási területre vonatkozó szabályokat, a lakók, illetve az ott-tartózkodók riasztásának és menekülésének lehetséges módozatait, a tűzvédelmet biztosító eszközök, berendezések használatára vonatkozó előírásokat, valamint gondoskodni ezek megismertetéséről, megtartásáról és megtartatásáról.

A Lánglovagok Egyesület álláspontja szerint – ahogy a gazdálkodó szervezeteknél a tűzvédelmi szabályzat készítését, úgy – a lakóépületeknél a tűzvédelmi házirend készítését is indokolt lenne tűzvédelmi szakképzettséghez kötni. Itt nem csupán néhány általános tűzvédelmi szabály megfogalmazásáról van szó, ami ráfér egy A3-as lapra, hanem jogszabályok és szabványok sorát kell alkalmazni egyedileg az adott épületre. Ez szakember nélkül nem megy.

Lakásszövetkezeti tákolmány

Negatív példáként említhető a Fehérvári úti Lakótelep 1. sz. Lakásfenntartó Szövetkezet (Budapest XI., Fehérvári út 183-189.) március 31-én hatályba lépett tűzvédelmi szabályzata. Már a címével kezdődik a baj, a tűzvédelmi szabályzat meghatározás ugyanis jogszabályilag másra foglalt.

A kilencemeletes, panelszerkezetű lakóépület szabályzója szerint a „folyosókon, tetőfelépítményben, pincében tűzveszélyes anyag, illetve éghető folyadék (pl. üzemanyag) nem tárolható”. Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) szerint tűzveszélyes osztályba tartozik a szilárd éghető anyag, ha nem tartozik robbanásveszélyes osztályba. Ez alapján még a Katasztrófavédelem folyóirat régi számai sem hagyhatók a pinceszinti tárolókban.

A menekülési útvonalon bizonyos feltételek mellett a dekorációk és a növények megengedettek, ezzel a szabályzó nem foglalkozik, csak egyetemlegesen megtiltja a folyosókon a tűzveszélyes anyagok tárolását. Az éghető folyadékok pinceszinti tárolásának generális tiltása sem következik jogszabályból, az OTSZ szerint I-II. tűzveszélyességi fokozatú folyadék nem tárolható pinceszinten, a III-IV.  tűzveszélyességi fokozatú folyadékra ilyen tiltás nincs csak azért, mert pincéről van szó.

Az éghető folyadékok tekintetében nagyon szigorú a lakásszövetkezet szabályzata, azt írja, hogy „lakásban legfeljebb 5 liter I-II. tűzveszélyességi fokozató folyadék, valamint robbanásveszélyes osztályú aeroszol és legfeljebb 10 liter III. tűzveszélyességi fokozatú folyadék tárolható”. Az OTSZ alapján azonban a többlakásos épületben lévő lakásban legfeljebb 10 liter I-II. tűzveszélyességi fokozató folyadék, valamint robbanásveszélyes osztályú aeroszol és legfeljebb 30 liter III. tűzveszélyességi fokozatú folyadék tárolható. Egy lakásszövetkezet elnökének vagy igazgatóságának önkényes döntése nem elég egy ilyen szigorításra.

Bizonyos felülvizsgálatok tekintetében nagyon könnyelmű a lakásszövetkezet: „A lakóépület villámvédelmi és közös elektromos hálózatát, berendezéseit legalább 9 évente tűzvédelmi szabványossági szempontból felül kell vizsgálni és a hibák kijavításáról gondoskodni kell.” Ezzel viszont 50 ezertől 1 millió forintig terjedő tűzvédelmi bírságot kockáztatnak, mert az OTSZ jóval szigorúbb e téren. Megmosolyogtató viszont az az előírás, miszerint „lakóépületen, pincén belül járművek nem tarthatók”. Jó reggelt! A kerékpár is jármű.

A Fehérvári úti Lakótelep 1. sz. Lakásfenntartó Szövetkezet által készített szabályzóról általánosságban el lehet mondani, hogy rendkívül dilettáns munka. A jogszabályi előírás ellenére nem foglalkozik a dokumentum a tűzvédelmet biztosító eszközök, berendezések használatára vonatkozó előírásokkal, más területen pedig igencsak hiányos, például egy szó sem esik a gázpalackokról.

Ez a szabályzó csak egy példa volt a sok közül, számos olyan van még, amit internetről letöltött, elavult előírásokat tartalmazó minták alapján készítettek, ahelyett, hogy szakemberhez fordultak volna.

Nem érti a problémát a katasztrófavédelem

A Lánglovagok Egyesület közérdekű bejelentésére az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság reagált, ekképpen: „A lakóépületek vonatkozásában meghatározott használati szabályok kidolgozásának kötelezettsége nem tűzvédelmi képesítést, hanem pusztán olyan szintű tudást igényel, amely a társasház képviseletét ellátó személytől elvárható, annak kidolgozása pedig  a „laikusok” számára is közérthető módon kell, hogy történjen. Az indokolatlan bürokrácia növelés elkerülésén túl, többek között éppen az volt a jogalkotó szándéka, hogy a tűzvédelmi ismeretekkel jellemzően nem, vagy minimálisan rendelkező lakók figyelmét közérthető formában hívja fel a tűzvédelmi előírások betartásának fontosságára anélkül, hogy a Társasházakat – közvetetten az érintett lakóközösségeket – további indokolatlan költségek fizetésére kötelezné.”