Gázt szállító járművek, gázvezetékek, gáztartályok és gázpalackok tüzeinek oltása

A 6/2016. (VI. 24.) BM OKF utasítással kiadott Tűzoltás-taktikai Szabályzat a következőket határozza meg a gázzal kapcsolatos tüzek oltására.

Általános előírások

A meghatározott előírásokat – gázt szállító járművek, gázvezetékek, gázfogadó állomások, gáztartályok, gázpalackok meghibásodása, illetve tüzeinek oltása során, továbbá láng – vagy hőhatásnak kitett gázpalackok esetében – a szabályzat általános előírásaival együttesen kell alkalmazni.

A bejelentett gázömlés, baleset, tűzeset során – szakemberek igénybevételével – lehetőség szerint a legrövidebb idő alatt meg kell szüntetni a gázömlést, robbanásveszélyt.

Amennyiben a jelzés tartalmából gázvezeték meghibásodására és annak következtében nagyobb mennyiségű gáz kiáramlására, gázfogadó állomás vagy gáztartály tüzére lehet következtetni, tájékozódni kell a közvetlen életveszélyben lévő személyekről, és meg kell állapítani a kiáramló gáz terjedési irányát és várható hatását.

Felderítés

A felderítés az alábbiakra terjedjen ki:

• a vonulás és a kárhely megközelítése során a szélirányt figyelembe kell venni;
• a vonuló egységeket biztonságos távolságban és helyen kell felállítani a felderítés idejére;
• a felderítést legalább 2 fővel kell végrehajtani, használva a rendelkezésre álló egyéni védőeszközöket, légzésvédő készüléket és lehetőség szerint személyi gázérzékelő műszert;
• d) lehetőség szerint gázkoncentráció mérést kell végezni;
• az esetleges életveszély és a lehetséges menekítési útvonalak meghatározására;
• a gázszivárgás, gázömlés, gáztűz körülményeire: a sérült vezeték (tartály) mérete, gázvezeték esetében nyomvonal iránya, elhelyezkedése, a szabadba jutó gáz mennyisége, fizikai-kémiai tulajdonságai, terjedési irányai, az időjárási körülmények és azok változékonysága, a terület beépítettsége és domborzati viszonyai;
• a gázvezeték vagy egyéb szerelvény kiszakaszolási, elzárási lehetőségeire;
• gyújtóforrások felderítésére és megszüntetésére;
• az adatok gyűjtésére a legcélszerűbb beavatkozás érdekében;
• a rendelkezésre álló és a beavatkozáshoz célszerű oltóanyagokat, oltóvízforrásokat.

Beavatkozás előkészítése

A beavatkozás előkészítése során nagy figyelmet kell fordítani az alábbiakra:

• gázömlés esetén a veszélyességi övezetet a szélirány felől indulva, a helyszíni adottságoknak megfelelően, lehetőleg több irányból haladva, folyamatos gázkoncentráció méréssel kell kijelölni:
  • biztonságos zóna: Alsó Robbanási Határérték (a továbbiakban: ARH) 0 tf %;
  • átmenet zóna a koncentráció 0%-nál nagyobb ARH 40 %-nál kisebb;
  • veszélyes zóna a koncentráció nagyobb mint ARH 40%;
• a társszervek bevonásával intézkedni kell a veszélyeztetett terület lezárására, a lezárt terület kiürítésére, a környezetben lévők tájékoztatására és a forgalom elterelésére;
• ki kell jelölni a tűzoltó gépjárművek felállítási helyét, ahol a káresethez a lehető legközelebb, de még biztonságos körülmények között működhetnek;
• a beavatkozó tűzoltó technika táplálása a veszélyességi övezeten kívülről, olyan vízforrásról történjen, amely elegendő vizet nyújt a biztonságos beavatkozáshoz, ennek hiányában meg kell szervezni a vízszállítást;
• a gázvezeték sérülése esetén fel kell venni a kapcsolatot a vezeték üzemeltetőjével, és intézkedni kell a vezeték kiszakaszolásáról a gázkiáramlás megszüntetése céljából.

Beavatkozás

A beavatkozás során nagy figyelmet kell fordítani az alábbiakra:

• gázömlés, vagy gázfelhő kialakulása esetén a tűzoltásvezető utasítására a legszükségesebb létszámmal, teljes védőfelszerelésben kell a beavatkozást végrehajtani;
• tűz esetén minél hamarabb meg kell kezdeni a vezeték (tartály) és a környezet intenzív hűtését;
• tartály (vezeték) hűtésére a kézi sugarakkal szemben előnyben kell részesíteni a telepíthető és biztonságos távolságról felügyelhető vízágyúkat;
• a gázvezetékek szivárgásakor, gázömlésekor, tüzeinek oltásakor ki kell kérni a vezeték üzemeltetőjének véleményét, és vele együttműködve kell a feladatot végrehajtani;
• a tűzoltás befejezéséig a kárhelyen folyamatosan mérni kell a gázkoncentrációt;
• palackos gázszállítmány szivárgása, tüze esetén meg kell kísérelni a szivárgó, égő palack eltávolítását, a többi intenzív hűtése mellett;
• cseppfolyós gáz kijutása esetén a párolgást és a robbanásveszélyt habtakarással kell csökkenteni;
• meg kell akadályozni, hogy a gáz vagy cseppfolyós gáz közműcsatornába vagy talajszint alatti helyiségekbe jusson és azokban továbbterjedjen;
• a gázfelhő terjedését vízfüggönyök (RB-s turbóventillátor) alkalmazásával le kell határolni, felhígítását vagy lekötését szórt vízsugarakkal elő kell segíteni. A vízpajzsokat a kifúvás helyétől 5-10 m távolságban úgy kell elhelyezni, hogy a szél a gázfelhőt az U alakban kialakított vízfüggöny felé sodorja. Földgáz kiáramlása esetén, a kiáramlás környezetének nedvesítésével kell csökkenteni a robbanásveszélyt.

Gázt szállító vezeték tüzeinek oltása

Beavatkozás fáklyaégés esetén:

• a tűzoltásvezető intézkedjen az éghető anyagok eltávolítására, a környezet hűtésére;
• a kialakult gázfáklyát mindaddig nem szabad eloltani, amíg a gáz utánpótlását kiszakaszolással és a gáz folyamatos hűtés melletti ellenőrzött kiégetésével meg
  nem szüntették. Ezt követően a gázfáklyát amint a láng hosszúsága 0,5 méter alá csökken, lehetőség szerint porral el kell oltani, majd a hűtést tovább kell folytatni.
• a tűzoltásvezető a tűzoltás során szakember véleményét vegye figyelembe, és folyamatosan gondoskodjon a robbanásveszély elhárításáról, a tűz továbbterjedésének megakadályozásáról, valamint a tűz környezetében lévő berendezések hűtéséről;
• a tűzoltás befejezése után a hűtést addig kell folytatni, amíg a visszagyulladás veszélye teljesen meg nem szűnik.

Gázt tároló tartályok gázömléseinek elhárítása, tüzeinek oltása

Gázt tároló tartály sérülése, gázömlés esetén, az általános szabályokon túl a következőket kell figyelembe venni:

• amennyiben a sérült, illetve a szomszédos (veszélyeztetett) tartályokra palásthűtő berendezés van kiépítve, a tűzoltásvezető intézkedjen azok beindítására;
• amennyiben a palásthűtő berendezések nem kielégítően működnek, a tartályok intenzív hűtését mobil felszerelésekkel, hűtősugarak, vízágyúk bevetésével kell végezni;
• mélyhűtött cseppfolyós gázt tartalmazó tartályt vízzel locsolni nem szabad. Fáklyatűz esetén a hűtés a gázfáklya közvetlen környezetére korlátozódjon;
• a kifolyt cseppfolyós gázt a párolgás csökkentése érdekében közép vagy nehéz kiadósságú habbal le kell takarni;
• intézkedni kell a tartály betáplálásainak lezárására, illetve lehetőség szerint a tartály leürítésére, a tárolt anyag átfejtésére;
• a csapadékvíz-elvezető és egyéb csatornák lezárására, a cseppfolyós gáz tovaterjedésének megakadályozása céljából.

Gázt tároló tartály tüze esetén, az általános szabályokon túl a következőket kell figyelembe venni:

• ha a vonuló egységek egy égő gáztartály intenzív hűtését 10 percen belül nem tudják megkezdeni, fel kell készülni arra, hogy a belső nyomás megnövekedése miatt a tartály felrobban. Ilyen esetben a hűtést nagy távolságból, (lehetőleg telepített) vízágyúk segítségével kell megkezdeni;
• a kialakult gázfáklyát mindaddig nem szabad eloltani, amíg a gáz utánpótlását
  kiszakaszolással és a gáz folyamatos hűtés melletti ellenőrzött kiégetésével meg
  nem szüntették. Ezt követően a gázfáklyát amint a láng hosszúsága 0,5 méter alá
  csökken, lehetőség szerint porral el kell oltani, majd a hűtést tovább kell folytatni.

Gázpalackok tüzeinek oltása

A tűzoltásvezető a gázpalackon található jelölések, és színjelek alapján állapítsa meg a gáz fajtáját, vegye fel a kapcsolatot az üzembentartóval, a töltő- és szállítóvállalattal.

A tűzoltásvezető derítse fel, hogy

• a palackot közvetlenül vagy közvetve érte-e láng- vagy hőhatás, milyen hőmérsékletű a gázpalack;
• milyen volt a tűz keletkezésének időpontjában a töltöttség;
• zárt vagy nyitott-e a szelep.

A tűzoltásvezető intézkedjen a lehűlt, már nem robbanásveszélyes palack elszállíttatására.

Acetilén gázpalackok tűzeseténél a tűzoltásvezető intézkedjen az intenzív és folyamatos hűtésről, valamint a helyzet felmérése alapján a tűz egyéb körülményeinek hatását is figyelembe véve, illetve amennyiben életveszély van, akkor döntsön a palack kimentéséről.

A tűz eloltását követően gondoskodni kell a palack folyamatos hűtéséről.

A kimentett gázpalackokat olyan biztonságos helyre kell vinni, ahol az – robbanás esetén – sem a tűzoltást végzőkre, sem a környezetre nem jelent veszélyt.

A gázpalackok intenzív hűtését mindaddig folytatni kell, amíg a szakember véleménye szerint az nem szállítható.

A hűtősugarakat úgy kell elhelyezni, hogy a terep vagy műtárgy által nyújtotta védelmet maximálisan ki lehessen használni a sugárvezetők biztonsága érdekében.

A hűtés időszakára a területet veszélyességi övezet kijelölésével le kell zárni.

A gázpalack sérülése vagy tűzbe kerülése esetén a palack mesterlövész puskával való kilövése lehetséges, az alábbiak figyelembevételével:

• a lövés következtében kiáramló gázt láng vagy hőhatás nem érheti;
• a kilövés csak biztonságos távolságból, megfelelő védőfelszerelés viselése mellett végezhető el;
• a kilövést csak a rendőrség kiképzett, fegyverhasználatra jogosult, gyakorlott személye végezheti.

PB-gázpalack tüze esetében a tűzoltásvezető elsőként a folyamatos hűtést szervezze meg.

Az oltást akkor szabad elvégezni, ha a palack környezetében nincs olyan gyújtóforrás, ami a kiáramló gázt visszagyújtaná. A lángzónában lévő gázpalackokat a tűzoltásvezető utasítása szerint lehet mozgatni, folyamatos intenzív hűtés biztosítása mellett. Ha a gázpalackból kiáramló gáz ég, a tűzoltásvezető intézkedjen a palack hűtésére és elzárására. Az elzárás után a gázpalackot a veszélyeztetett területről el kell távolítani, biztonságos helyre kell szállítani. A már hőnek kitett palackok hűtésére a tűzoltásvezető intézkedjen, figyelembe véve a hirtelen hűtés veszélyeit.

Mérgező, maró, ismeretlen anyagokat tartalmazó palackok mentését, tüzeinek oltását megfelelő védőfelszerelések használatával kell végrehajtani. A védőfelszerelés fajtáját a tűzoltásvezető határozza meg.

Közúti és vasúti gázszállítmányok sérülése, tüzeinek oltása

Vasúti balesetnél intézkedni kell a pálya lezárására, valamint – ha van – a felső vezeték áramtalanítására.

A közúti és vasúti gázszállítmányok tüze esetén az általános szabályokon túl a következőket kell figyelembe venni:

• ha a vonuló egységek egy égő gáztartály intenzív hűtését 10 percen belül nem tudják megkezdeni, fel kell készülni arra, hogy a belső nyomás megnövekedése miatt a tartály felrobban. Ilyen esetben a hűtést nagy távolságból, vízágyúk segítségével kell megkezdeni;
• mélyhűtött cseppfolyós gázt tartalmazó tartályt vízzel locsolni nem szabad. Fáklyatűz esetén a hűtés a gázfáklya közvetlen környezetére korlátozódjon;
• a kialakult gázfáklyát mindaddig nem szabad eloltani, amíg a gáz utánpótlását
  kiszakaszolással és a gáz folyamatos hűtés melletti ellenőrzött kiégetésével meg
  nem szüntették. Ezt követően a gázfáklyát amint a láng hosszúsága 0,5 méter alá
  csökken, lehetőség szerint porral el kell oltani, majd a hűtést tovább kell folytatni.

Beavatkozás biztonsági előírásai

A gázkoncentráció mérésére intézkedni kell.

Gázömlés esetén tilos a nem robbanás-biztos kivitelű eszközök használata a védőzónán belül.

Az oltásban résztvevők biztonsága érdekében az azonnali visszavonulás lehetőségét minden esetben biztosítani kell.

Zárt terekben gondoskodni kell a szabadba szellőztetésről, a gázkiáramlás megszüntetéséről, az áramtalanításról és a gyújtóforrások megszüntetéséről.