Ki állja a száraz felszállók átalakítását a lakóházakban?

A tűzoltóknak és a társasházak lakóinak is fontos lenne, de túl nagy a megtérülési ideje.

Az elmúlt évtizedek során egyértelművé vált, hogy a száraz felszálló tüzivízvezeték nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A gyakorlat azt mutatja, a tűzoltás során csupán a hatodik emelettől éri meg a használata, már ha működőképes. Sajnos a lakóépületek jó részében elmulasztják a rendszer felülvizsgálatát, karbantartását, van, ahol lelakatolt szekrények, hiányzó kupakkapcsok, szétrohadt csövek fogadják a lánglovagokat.

Nem véletlen tehát, hogy a 2015. március 5-én hatályba lépett Országos Tűzvédelmi Szabályzat a tűzvédelmi hatóság engedélyével megengedi a rendszer átalakítását, méghozzá úgy, hogy a vízkivételi helyet csak a hatodik és fölötte minden második emeleten kelljen biztosítani. Az ilyen kialakítás nagymértékben gyorsíthatja a tűzoltói beavatkozást, az épületek üzemeltetőinek – például a lakások tulajdonosainak – pedig alacsonyabb felülvizsgálati költséget jelent.

A rendszer átalakítása azonban nem olcsó mulatság, egy 10 emeletes lakóházban ha szintenként egy szekrényben két tűzcsap van, több mint 100 ezer forintot, tesz ki. Több lépcsőház esetén ennek az összegnek a sokszorosával kell számolni, így egy nagyobb társasháznál a félmilliót is meghaladhatja. A szekrényszámok csökkenésével a felülvizsgálati költségek részben megspórolhatók, de akár 5-10 év megtérülési idővel is lehet számolni. A tulajdonosok nagy valószínűséggel inkább ez alapján döntenek, a Lánglovagok Egyesület ezért a belügyminiszterhez fordult, és javasolta, a tűzvédelem érdekében pályázati úton támogassa a társasházaknál a tüzivízvezetékek átalakítását.

Jó öltet, de…

A szaktárca válaszában közölte, szakmai alapon támogatja az ötletet, de forrásuk nincs rá. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) felé azonban jelezték, amennyiben a társasházak energetikai korszerűsítésével kapcsolatos pályázatot írnak ki, akkor lehetőség szerint a száraz felszálló tüzivízvezetékek átalakításának költsége, vagy egy része biztosítható legyen az energetikai korszerűsítés keretéből.

A Lánglovagok.hu érdeklődésére az NFM közölte: az épületenergetikai fejlesztéseket támogató Zöldgazdaság Finanszírozási Rendszerben forrás csak a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését eredményező munkákra adható. A száraz tűzivízvezetékhez kapcsolódó korszerűsítések nem felelnek meg ennek a kritériumnak, így a pályázati javaslat nem valósítható meg.

A Lánglovagok Egyesület a témában a főpolgármesterhez is fordult, de Tarlós István nem érezte magáénak a problémát. A 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. § (1) 5. pontja mögé bújva, a Városigazgatóság Főosztályának vezetője útján közölte, hogy a Fővárosi Önkormányzatnak e tekintetben nincs hatásköre, a kerületi jegyzőhöz lehet fordulni.

Így marad a helyi önkormányzatok megkeresése, Újbuda Önkormányzata egy tavaly őszi közmeghallgatás során már kapott is egy erre vonatkozó felvetést. A jegyző ígéretet tett a javaslat megvizsgálására.

Új ház, régi megoldás

Mindeközben a főváros XI. kerületében, a Kondorosi úton – és még ki tudja hol – van olyan lakóépület, amelynek kivitelezését bőven az új OTSZ hatályba lépése után kezdték meg, de az építtető mégsem változtatott a terveken. Pedig mind a beruházónak, mind a leendő tulajdonosoknak költségcsökkentést eredményezett volna, a tűzoltóknak pedig egy érdemben használható száraz felszálló tüzivízvezetéket.