Nem jogerős ítélet a pomázi tűzoltóparancsnok ügyében
Jó hírnév megsértése miatt az OKF javára a bíróság első fokon nem vagyoni kártérítésre kötelezte Leidinger Istvánt.
A Budapest Környéki Törvényszék részben helyt adott az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) keresetének, melyet Leidinger István pomázi tűzoltóparancsnok ellen adtak be jó hírnév megsértése miatt.
Az önkormányzati tűzoltóparancsnok még 2012-ben fejezte ki nyilvánosan szakmai aggodalmát a Dunakanyar és az ország mentő tűzvédelmét illetően. Csakhogy az OKF szerint Leidinger István nyilatkozatai a köznyugalom megzavarásához és a tűzoltósági munkába vetett közbizalom megrendüléséhez vezet, az OKF értékelését hátrányosan befolyásolja, mindez pedig szükségessé teszi a tűzoltóságba vetett bizalom országos szintű helyreállítását.
Tizenhétből kettő
A bíróság első fokon március 6-án hozott ítéletet. A felperes által sérelmezett tizenhét állításból végül csak kettő esetében született elmarasztalás. Az egyik, miszerint a „hírekben szinte nincs olyan nap, amikor nem számolnának be róla, hogy egy-két ember bent égett a házában. Január-február hónapban több tűzhalál történt az országban, mint korábban egy-egy év alatt. Mindez azért, mert elbizonytalanítottak egy jól működő rendszert.” A másik egy rádióban tett nyilatkozat, amelyben a parancsnok azt mondta, hogy „az új riasztási rendszert még nem vezették be, de a régi riasztási rendszert már megszüntették, tehát most Isten irgalmazzon annak, akinek a háza ég, vagy bajba kerül, mert a fene tudja, hogy mikor fog tűzoltói segítséget kapni”.
A per során az OKF az elszenvedett presztízsveszteség kárpótlásáért egymillió forintot követelt. A bíróság végül 200 ezer forintot tartott megalapozottnak, valamint azt, hogy a pomázi tűzoltóság honlapján közlemény jelenjen meg.
A kritikát bírni kell, a valótlan állításokat nem
Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság a honlapján az ítélettel kapcsolatban ezt írja: a bíróság rámutatott arra, hogy bár a katasztrófavédelemnek mint közfeladatot ellátó szervnek a bírálatot el kell viselnie, azonban Leidinger Istvánt semmi sem jogosítja fel arra, hogy teljes mértékben valótlan tényeket állítson a közérdekű feladatok ellátóját illetően. A bíróság arra is felhívta a figyelmet, hogy önmagában a közügyekről adott nyilatkozat nem ad jogalapot arra, hogy a másik fél jó hírnévhez fűződő jogai a valótlan tényállítások miatt sérüljenek.
Az OKF felhívja a figyelmet, hogy a katasztrófavédelmi szervezet ahogy eddig is, ezután is mindent megtesz állománya jó hírnevének és a munkáját övező társadalmi közbizalom megőrzésének és további erősítésének érdekében.
Az ítélettel szemben a tűzoltóparancsnok fellebbezést nyújt be, így a per másodfokon folytatódik.
