Beavatkozás sugárveszélyes anyagok jelenlétében
A 6/2016. (VI. 24.) BM OKF utasítással kiadott Műszaki Mentési Szabályzat a következő szabályokat határozza meg sugárveszélyes anyagok jelenlétében történő beavatkozásra.
Radiológiai káresemények különösen az alábbi esetekben fordulhatnak elő:
- az ellenőrizetlen (elhagyott, elveszett, ellopott vagy talált) radioaktív vagy nukleáris anyagokat tartalmazó sugárforrások, a veszélyes ipari (például ipari röntgenforrások), kutatási célú és egészségügyi (terápiás) sugárforrások helytelen használatával kapcsolatos cselekmények;
- ismeretlen eredetű lakossági sugárterhelések és szennyeződések;
- káros nagyságú dózisterhelések (nukleáris létesítmény balesete következtében);
- rosszindulatú fenyegetések, tevékenységek;
- szállítási balesetek.
Minden olyan anyagot, eszközt, amely sugárterhelést okozhat, sugárforrásnak kell tekinteni.
Szennyező anyagok: a radioaktív anyag füst, por vagy folyékony halmazállapotban megjelenő formái, amelyek személyekkel vagy tárgyakkal való érintkezés során azok elszennyeződését okozhatják.
A felderítés adatai alapján, a Katasztrófavédelmi Mobil Labor (KML) vagy a Katasztrófavédelmi Sugárfelderítő Egység (KSE) parancsnokának útmutatása szerint a mentésvezető jelölje ki a veszélyes zóna határait, be- és kiléptetési pontokkal, ahol a kárelhárításban részt vevők monitorozását és regisztrálását el lehet végezni.
1. táblázat
(Radiológiai veszélyhelyzet esetén az első beavatkozók feladatai)
(a veszélyes zóna határa) |
|
|---|---|
| Potenciálisan veszélyes árnyékolatlan vagy sérült sugárforrás. | 30 m sugarú kör |
| Potenciálisan veszélyes sugárforrásból származó kiszóródás. | 100 m sugarú kör |
| Potenciálisan veszélyes sugárforrással kapcsolatos tűz, füst, robbanás. | 300 m sugarú kör |
| Felrobbant vagy fel nem robbant feltételezett bomba. | 400 m-es vagy ennél nagyobb sugarú kör |
| Potenciálisan veszélyes sugárforrással kapcsolatos anyagszóródás, árnyékolás sérülés vagy elvesztés. | Érintett és szomszédos területek (beleértve az alatta és fölötte lévő szinteket) |
| Potenciálisan veszélyes sugárforrást érintő tűz vagy egyéb olyan esemény amely, elősegíti a radioaktív anyag terjedését az épületben (például a szellőző rendszeren keresztül). | A teljes épület és az épület körüli megfelelő távolság a fenti elvek szerint. |
| 100 µSv/óra környezeti dózis teljesítmény. | A belső lezárt területet addig növelni, ameddig ez a szint mérhető. |
Az elsődleges veszélyességi zóna a további felderítés eredménye során, szükség esetén módosítható. Mivel a dózisteljesítmény nem tükrözi vissza valamennyi besugárzási útvonal hatását, ezért azt csak a terület határainak növelésére lehet használni, és tilos az értéke alapján a belső lezárt terület határait zsugorítani.
Mindaddig feltételezni kell, hogy potenciális radiológiai kockázatok jelen vannak, amíg a radiológiai értékelés meg nem történt, amely megerősíti, vagy visszavonja a feltételezést.
Sugárveszélyes környezetben minden beavatkozási tevékenységet az 1. táblázatban foglaltak betartása mellett lehet megkezdeni. Amennyiben nem rendelkezünk információval a veszélyforrásról, illetve nincs a helyszínen sugárvédelmi szakember, akkor a terület lezárása, illetve csak életmentés hajtható végre, a rendelkezésre álló védőfelszerelésekkel. Ebben az esetben azonnali mentesítésről, egészségügyi ellátásról gondoskodni kell.
A kimenekített személyeket biztonságos elkülönített helyre kell szállítani.
Radiológiai veszélyhelyzetben a beavatkozás fő feladatai:
- védeni a lakosságot;
- a lakosságot veszélyeztető determinisztikus hatások elkerülése és a sztochasztikus hatások csökkentése;
- védeni a beavatkozó állományt a veszélyhelyzet során.
Műszaki mentési tevékenységet a sugárzó anyagot előállító, használó és tároló létesítmények, a szállítás munkavédelmi, biztonságtechnikai szabályai, a veszélyes létesítmények címjegyzéke és azok intézkedési terve alapján készített Tűzoltási és Műszaki Mentési Terv, valamint jelen szabályzat előírásai szerint kell végezni.
A műveletirányító ügyeleteken és a tűzoltóságok ügyeletein, „Sugárveszélyes létesítmények” jegyzéket kell készíteni a területileg illetékes NSZSZ nyilvántartása alapján azon létesítményekről, amelyekben sugárzó anyagot állítanak elő, tárolnak vagy használnak és ezek következtében rendes körülmények között vagy tűz- és káreset következményeként veszélyes sugárzási szint vagy rádióizotóp szennyeződés lehetséges. A nyilvántartást évente felül kell vizsgálni.
Azokon a helyeken, ahol radioaktív anyagok jelenlétével – radioaktív sugárzással, radioaktív izotópos szennyeződéssel (kontaminációval) – kell számolni, elsősorban a munkahely dolgozói, a létesítmény tűzoltósága és ezt követően a hivatásos, valamint önkormányzati tűzoltóság tagjai avatkozzanak be. Ezen anyagok szállítása során a munkahely dolgozója alatt a jármű vezetőjét és a rakomány kísérőjét kell érteni, aki a külön jogszabály alapján részére kiadott utasításban foglaltak szerint jár el.
El kell készíteni és készenlétben kell tartani a beavatkozók sugárterhelési adataira vonatkozó nyilvántartásokat, gondoskodni kell azok naprakész vezetéséről.
Fel kell készülni a műszaki mentéssel egyidejű tűzoltási feladatokra is.
Vonulás
A vonulás az alábbiak figyelembevételével történjen:
- a helyszín közvetlen megközelítésével kapcsolatban szükség szerint sugárvédelmi szakember véleményét kell kérni. Az érkezés lehetőleg a szél irányával megegyező irányból történjen. Az információk gyűjtését már vonulás közben meg kell kezdeni,
- elő kell készíteni a védőfelszereléseket, mérőműszereket, – amennyiben rendelkezésre áll – a személyi dózismérőket, és ellenőrizni kell azok használhatóságát.
Felderítés
A kárhelyszínre érkezéskor a mentésvezető hajtson végre távolsági felderítést (legalább 100 m), és keressen különböző veszélyekre utaló jeleket:
- esetleges radiológiai és más kockázatok (biztonsági kockázatok jeleit, például fegyveres személyek, robbanó anyagok) jeleit;
- veszélyeztetett embereket;
- veszélyes anyagok szállítására utaló jeleket /címkéket, bárcákat/ feliratokat vagy UN számokat.
A beavatkozás előkészítése
A beavatkozás előkészítése során nagy figyelmet kell fordítani az alábbiakra:
- a védőruházat viselésének, a sugárzásmérő-műszer használatának szükségességére;
- a veszélybe került személyek mentésének sorrendjére, módjára;
- a beavatkozás lehetőségeire;
- a beavatkozásban részt vevők működési körzetére;
- a veszélyes zónában tartózkodás idejére (biztonsági idő).
Meg kell jelölni az átmeneti és biztonságos zóna határát, a dekontamináció helyét, és a biztonsági őrök kijelölésével gondoskodni kell az őrzésről. Ki kell jelölni a kivont, illetve a bevetésre felkészített személyi állomány tartózkodási helyét.
Beavatkozás
Sugárveszélyes területen sugárvédelmi szakemberek engedélye nélkül csak akkor szabad megkezdeni a beavatkozást, ha közvetlen életveszély áll fenn.
Beavatkozás során a sugárterhelést folyamatosan mérni kell.
Elsődleges feladat a veszélybe került személyek mentése, biztonságba helyezése.
A beavatkozás megkezdésével egy időben mentesítő helyet kell kialakítani, és az állomány, a technikai eszközök, a kimentett személyek sugármentesítését el kell végezni.
A beavatkozás biztonsági előírásai
A beavatkozás során meg kell akadályozni a sugárveszélyes anyagok szétterjedését, szétszóródását.
A beavatkozást lehetőleg az építmények, terep adta lehetőségek (árnyékoló felületek) igénybevételével és a sugárforrástól lehető legtávolabbról kell végrehajtani.
A feladatokat a feltétlenül szükséges létszám és felszerelés minél rövidebb idejű igénybevételével kell végrehajtani.
Ha a helyszínen felelős szakszemélyzet nincs, a műszaki mentést csak akkor szabad végrehajtani, ha a mentésvezető alapos helyismerettel rendelkezik és a szükséges felszerelések (védőeszközök) rendelkezésre állnak. Minden más esetben az élet és testi épség védelmére kell intézkedéseket tenni.
A lezárt területen belül lévők biztonsága érdekében az azonnali visszavonulás lehetőségét minden esetben biztosítani kell. A lezárt területen tartózkodás teljes ideje alatt, a romhatáron kívül, minimum 2 fő álljon készen a lezárt területen tartózkodókkal legalább azonos szintű védőfelszerelésekkel ellátva. A lezárt területen dolgozó beavatkozói állomány létszámának növekedésével arányosan a biztosításban résztvevők számát is növelni kell.
A belső lezárt területről való kilépést követően a beavatkozók védőruhájának külső sugárszennyezettségét ellenőrizni kell. Az ellenőrzést szisztematikusan fentről lefelé haladva kell elvégezni, a személy fejétől (haj, arc) a detektort lefelé mozgatva, majd oldalirányban a nyak mentén, a gallérnál, a kar, csukló, kéz, hónalj, oldal, mellkas (ruhán zsebek), majd a lábak, hát, talp irányában.
A káresemény elhárításában részt vevő személy sugárterhelése nem haladhatja meg az 50 mSv effektív dózist. Az érintettek körén belül kivételt képez ez alól a népesség jelentős sugárterhelésének megakadályozásában és életmentésben részt vevő személy.
Ebben az esetben törekedni kell arra, hogy a sugárterhelés a 100 mSv effektív dózist, az életmentésben részt vevő személy sugárterhelése a 250 mSv effektív dózist ne haladja meg.
Utómunkálatok
Az utómunkálat során nagy figyelmet kell fordítani az alábbiakra:
- a műszaki mentés befejezése után – a sugárveszélyes üzem belső előírásai alapján és az illetékes NSZSZ, valamint orvos közreműködésével – végre kell hajtani a beavatkozó személyi állomány és felszerelés mentesítését, a sugárszennyezettség ellenőrzését, amelyek tapasztalatairól nyilatkozatot (zárójelentést) kell kérni;
- meg kell állapítani a személyi állományt ért sugáradag értékét, és azt a sugárterhelés-nyilvántartásba be kell jegyezni.
