Beavatkozás légijármű-balesetnél

A 6/2016. (VI. 24.) BM OKF utasítással kiadott Műszaki Mentési Szabályzat a következő szabályokat határozza meg légi járművek baleseteinél történő beavatkozásra.

Általános előírások

A repülőtéri tűzoltóságoknak a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) vonatkozó előírásait is figyelembe kell venni.

Az állandóan üzemelő repülőtéren, illetve közvetlen környezetében bekövetkező rendkívüli esemény felszámolása érdekében a repülőtérnek a vonatkozó jogszabályok, ajánlások alapján készített kényszerhelyzeti tervvel kell rendelkeznie. A működési terület szerinti hivatásos tűzoltó-parancsnokság parancsnokának a főbb légijármű-típusokra, a kategóriájának megfelelő – külön előírásban meghatározottak szerint – Tűzoltási Műszaki Mentési Tervet (TMMT) kell készítenie.

A légi járművekre készített TMMT-ket az állandóan üzemelő repülőtereken, a működési terület szerinti műveletirányító ügyeleteken és a tűzoltóságokon egyaránt el kell helyezni.

A balesetet szenvedett légi jármű utasait – még abban az esetben is, ha a légi jármű nem ég – közvetlen életveszélyben lévőknek kell tekinteni. Kimentésük érdekében mentési csoportot (csoportokat) kell szervezni.

Repülőtereken a gurulóutakat, kifutópályát érintő vonulás során hangjelzés nem használható.

A baleset, rendkívüli esemény következtében elhunytakat, a roncsokat, csomagokat, fekete dobozt a feltalálás helyéről elmozdítani, a helyszínt megváltoztatni csak időlegesen és különösen indokolt esetben – életmentés, tűzoltás érdekében – szabad. A megtalált fedélzeti dokumentumokat meg kell őrizni, és a hatóságoknak át kell adni.

Vonulás

A vonulás az alábbiak figyelembevételével történjen:

• a repülőtéren belüli vonulás, annak sorrendje és a helyszín megközelítése a TMMT figyelembevételével, a mentésvezető által meghatározott módon történjen;
• vonulás során fel kell készíteni az állományt egy esetlegesen bekövetkező robbanásra, tűzoltási feladatok végrehajtására is.

Felderítés

A felderítés az alábbiakra terjedjen ki:

• a veszélyes zónák figyelembevételére a jármű megközelítésekor;
• az életveszélyben levők helyzetének és számának megismerésére;
• a mentésre, beavatkozásra használható kijáratok, vészkijáratok és vágási felületek felderítésére;
• a veszélytelen és szabaddá tehető mentési útvonalak kijelölésére;
• a járműutastér, raktér, szerkezeti részek, üzemanyagtartályok, palackok veszélyeztetettségére;
• a veszélyes anyagok elhelyezkedésére, tulajdonságaira;
• a fedélzeten levő fel nem robbant robbanóeszközökre, lőszerekre.

A felderítés folyamatosan terjedjen ki az alábbi veszélyforrásokra:

• a légi jármű típusa (polgári, katonai);
• fegyverzet (robbanásveszély);
• hajtóművek (gyújtóképes hőmérséklet, működő hajtómű);
• szárnyak (üzemanyagfolyás, vészkijáratokon keresztül történő mentés lehetősége a szárnyon keresztül);
• futóművek állapota (hőmérséklete, becsuklás lehetősége).

Katonai rendeltetésű, valamint veszélyes anyagot, vegyszereket szállító légi járművek esetében a helyszínt fokozott gondossággal, fegyverzettel rendelkező légi járművet pedig csak oldalról szabad megközelíteni (ezzel együtt számolni kell a fegyverzet bármely irányba történő veszélyeztetésével).

Az elsőnek helyszínre érkező raj parancsnoka haladéktalanul közölje a káreset helyszínére vonuló rajokkal, valamint a műveletirányító ügyelettel a légi jármű tartózkodási helyét, koordinátáit.

Beavatkozás előkészítése

A beavatkozás előkészítése során nagy figyelmet kell fordítani az alábbiakra:

a) amennyiben repülőtéren következik be a káreset, akkor a repülőtéri kényszerhelyzeti terv alapján történjen a beavatkozás. Ha repülőtéren kívül van az esemény, akkor az érintett hatóság és a társszervek véleményének figyelembevételével kell a beavatkozást végrehajtani;

b) a szerek felállítási helyét úgy kell meghatározni, hogy a beavatkozás során szükségszerű helyváltoztatás lehetősége biztosított legyen;

c) a mentésvezető tartson folyamatos kapcsolatot a légi irányítással (amennyiben van ilyen feladatot ellátó személy, illetve erre a lehetőség adott), valamint az ügyeletes repülőtéri vezetővel;

d) a mentésvezető jelölje ki azt a területet (helyet), ahol a kimenekített személyek átadásra kerülnek a közreműködő mentő erőknek. A mentésvezető biztosítsa a repülőesemény vizsgálóinak tevékenységét.

Beavatkozás

Gondoskodni kell a veszélyes zóna (zárt terület) határainak kijelöléséről.

Számítani kell a következőkre:

• a szétfolyó üzemanyag meggyulladhat;
• vissza kell vonni az erőket, eszközöket tűz keletkezése miatt;
• katonai gép fegyverzete sérülhet és aktiválódhat.

A mentésvezető a beavatkozás eredményessége érdekében fokozott figyelemmel legyen az alábbi légi jármű szerkezeti sajátosságokra:

• alkáli fémötvözetekből készült félhéj, önhordó szerkezet;
• különböző helyeken nagy mennyiségű éghető folyadékok;
• nagy nyomás alatt lévő (20-200 bar) hidraulikus csővezetékek;
• forgó, csukló, mozgó alkatrészek;
• a gép teljes terjedelmében bárhol előforduló feszültség alatt lévő elektromos vezetékek;
• oxigén- és légkondicionáló rendszer.

A törzsbe történő behatolás előtt a légi jármű sajátosságokat figyelembe véve fel kell becsülni a géptörzs állapotát, állékonyságát. Vizsgálni kell a törzs és a burkolat roncsolódásának mértékét.

A behatolásra lehetőség szerint a természetes nyílásokat kell használni, nyitni.

Amennyiben bontást kell alkalmazni, törekedni kell a megjelölt vészvágati helyeken történő vágásra. Ha nincs jelölés, lehetőség szerint a törzs felsőrész középvonalánál, az ablakoknál vagy ezek között, a székkarfa szint és a kalaptartó szint közötti területen kell a behatolást végrehajtani.

A törzsbe behatoló mentő személyek minden esetben kötelesek légzőkészüléket használni. A törzsbe történő behatolás sugárvédelem mellett történjen.

Ajtók nyitása esetén a nyitást végző tájékozódjon a vészcsúszda állapotáról, valamint a géptörzsben lévő túlnyomásról.

Túlnyomás esetén a kifelé nyíló ajtók, vészkijárati nyílások nyitásakor fokozott figyelemmel kell eljárni.

Futómű túlmelegedéskor annak megközelítése a géptörzs hosszirányához viszonyítva lehetőség szerint 45°-ban történjen.

A futóművek hűtését haladéktalanul meg kell kezdeni – lehetőség szerint – ventilátorral történő levegőfúvatással. A hűtés ideje alatt sugárvédelmet kell biztosítani. Ventilátor hiányában porlasztott vízsugár szakaszos üzemben történő alkalmazását kell előnyben részesíteni.

Katonai repülőgépek esetén a mentésvezető tájékozódjon:

• a fegyverzet állapotáról. Veszélyes zóna a repülőgép előtt és mögött körülbelül 1000 méter. Elforgatható csöves fegyverzet esetén a veszélyes zóna a fegyverzet irányvonalában alakul ki;
• a katapultrendszerek állapotáról. Személy 15 méteres körzeten belül csak indokolt esetben tartózkodhat;
• szétszóródott robbanószerekről, veszélyeztetettségük mértékéről;
• a fedélzeten található speciális anyagokról (hidrazin).

A beavatkozás biztonsági előírásai

A bajba jutott légi járművek kutatásával-mentésével összefüggő feladatokat a bajba jutott légi járművek megsegítését, valamint a katasztrófák elleni védekezéssel és a mentéssel összefüggő tevékenységet ellátó légi kutató-mentő szolgálat szervezetéről, működésének, fenntartásának, riasztásának és a mentéssel járó költségek viselésének rendjéről, e tevékenységek engedélyezésére vonatkozó szabályokról szóló 267/2011. (XII. 13.) Korm. rendelet szerint kell végezni.

A mentésvezető intézkedjen a gép elgurulásának megakadályozására, a terület lezárására olyan mértékben, hogy a mentés végrehajtható legyen azzal, hogy le kell zárni a területet legalább a légi jármű első földet érési helyétől a teljes megállásig tartó terület – a körülmények mérlegelése alapján – mentésvezető által meghatározott körzetében. A mentésvezető határozza meg a lezárt területen tartózkodók, belépésre jogosultak körét.