Villamos hálózatok, berendezések tüzeinek oltása
A 6/2016. (VI. 24.) BM OKF utasítással kiadott Tűzoltás-taktikai Szabályzat a következőket határozza meg a villamos hálózatok, berendezések tüzeinek oltásánál.
Általános előírások
Ezen előírásokat a kis-, közép és nagyfeszültségű villamos hálózatok és berendezések tüzeinek vízzel történő oltása során, a Tűzoltás-taktikai Szabályzat egyéb előírásaival együttesen, olyan esetekben kell alkalmazni, amikor a berendezés feszültségmentesítése nem hajtható végre, illetve az időben megkezdett beavatkozás közvetlenül emberi életet menthet, vagy robbanásveszélyt, illetve nagy anyagi kárt előzhet meg.
Tűzoltás kisfeszültségű berendezéseken
A kisfeszültségű berendezések vezetői között a névleges feszültség nem nagyobb, mint
- egyenfeszültség esetén 1500 V;
- váltakozó feszültség esetén a fázisvezetők és a földvezetők között 50-600 V, a
- fázisvezetők között 50-1000 V.
Kisfeszültségű berendezés tüzének oltását, illetve közvetlen környezetében a tűz terjedésének megakadályozását a feszültségmentesítés végrehajtása után – villamos biztonságtechnikai szempontból – kellő körültekintéssel kell megkezdeni. Ha lehetséges, a tűz oltása előtt feszültségkémlelést kell végezni.
Feszültség alatt levő berendezés szigeteletlen részeinek, vezetékeinek megközelítése esetében a biztonsági távolság 0,9 méter. A feszültség alatt lévő berendezés sérült szigetelésű részeit, vezetékeit szigeteletlennek kell tekinteni.
A feszültség alatt lévő kisfeszültségű berendezések oltása során – amennyiben a tűz kiterjedése ezt lehetővé teszi – alkalmazható a vízköd-impulzus oltóberendezés. A vízköd-impulzus oltóberendezésnél az alkalmazandó minimális oltási távolság 3 méter.
Életveszély elhárításának, valamint a tűz továbbterjedésének megakadályozása érdekében a feszültség alatti berendezés tüze száraz, biztonságos helyről, kötött vízsugár alkalmazása esetén 10 méter, porlasztott vízsugárral, kizárólag a ködsugárcső „köd” állásában 5 méter szabadon belátható távolságról oltható.
Az oltás befejezése után a feszültség alatti villamos berendezést és nedves környezetét tilos megközelíteni.
Tűzoltás közép – és nagyfeszültségű berendezéseken
Közép- és nagyfeszültségű berendezés területére – az illetékes szakember jelenlétében – csak a tűz oltásában közvetlenül részt vevők léphetnek be.
Feszültség alatt álló közép- és nagyfeszültségű ép szabadvezeték és kapcsoló berendezés áramvezető részét a vezető anyagú földelt tárgyhoz (szerszámhoz, munkagéphez, emberhez) bekövetkező villamos átütés veszélye nélkül a névleges feszültségtől függő, levegőben mért következő távolságokra szabad megközelíteni:
| Névleges feszültség [kV] | Legkisebb megközelítési távolság [m] |
| 10 | 1,2 |
| 20 | 1,5 |
| 35 | 1,5 |
| 132 (120) | 2 |
| 220 | 3 |
| 400 | 4 |
| 750 | 7 |
A tűz közvetlen környezetében levő villamos berendezéseket feszültség mentesíteni kell.
Porcelán- és üvegszigetelős szabadvezetékek és alállomási kapcsoló-berendezések, illetve környezetük tüzének oltása során figyelembe kell , hogy a felforrósodott porcelán és üvegszigetelők a hideg vízsugárral való érintkezésekor szétrobbanhatnak, illetve a szigetelők sapkája és a szigetelőtest közötti kiöntőanyag kiolvadása következtében a szigetelőláncok szétcsúszhatnak, és az általuk tartott-kifeszített sodronyok a földre zuhanhatnak. A kompozit ernyőzetű szigetelőkből hő hatására veszélyes gázok képződhetnek.
Halaszthatatlan esetben a feszültség alatti berendezés tüze száraz, biztonságos helyről
- kötött vízsugárral legfeljebb 400 kV névleges feszültségig 14 méter;
- porlasztott vízsugárral legfeljebb 120 kV névleges feszültségig, kizárólag a ködsugárcső „köd” állásában 8 méter szabadon belátható távolságról oltható.
Léghab alkalmazása esetén lehetőség szerint feszültség mentesíteni kell a szomszédos, nem égő berendezéseket is.
Ködös, zivataros időben, valamint amikor a sűrű füst miatt a szabad látótávolság a megengedett oltási, biztonsági távolságnál kisebb, a feszültség alatti berendezés tüzét vízzel vagy habbal tilos oltani.
Azon létesítményeknél, ahol olyan bevizsgált eszközökkel, védőeszközökkel rendelkeznek, amelyek az előzőekben megfogalmazottaknál kisebb oltási távolságok alkalmazását teszik lehetővé, a főigazgató e fejezetben megfogalmazottaktól eltérő alkalmazási szabályokat engedélyezhet.
Napelemes villamosenergia-termelő berendezések és környezetük tüzeinek oltása
A napelemes berendezések tüzeinek oltása során a kisfeszültségű berendezésekre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni, mivel ezen berendezések egyenfeszültsége kisebb, mint 1500 V.
Kisfeszültségű berendezés tüzének oltását, illetve közvetlen környezetében a tűz terjedésének megakadályozását a villamos leválasztás végrehajtása után – villamos biztonságtechnikai szempontból – kellő körültekintéssel kell megkezdeni.
A napelemes berendezések villamos leválasztásának előírásai:
- a napelem modulok és az inverter között elhelyezett szakaszolókapcsoló kikapcsolása. A kikapcsolás ellenére a szakaszolókapcsoló és a napelem modulok közötti vezetékszakasz feszültség alatt marad, mivel a napelem modulok mindaddig fenntartják a feszültséget, amíg napsugárzás éri azokat;
- a napelem modulok fényt nem áteresztő festékkel történő lefújása vagy letakarása.
Amennyiben nagy távolság van a szakaszolókapcsoló és a napelem modulok között, akkor feszültség alatt állónak kell tekinteni a rendszert.
Kényszer-beavatkozás esetén mindig csak magában haladó egy erű vezetéket vagy kábelt szabad elvágni.
A váltakozó áramú részek a napelem moduloknak az inverterről való leválasztását követően is feszültség alatt maradhatnak.
Beavatkozás biztonsági előírásai
A tűz helyszínén, közvetlen környezetében a beavatkozók és az ott tartózkodók testi épségének megóvása (az áramütés elkerülése) érdekében gondoskodni kell az elektromos vezetékek, szerelvények, készülékek, berendezések, helyiségek elektromos leválasztásáról, illetve feszültségmentesítéséről.
A feszültségmentesítés elvégzéséről a tűzoltásvezetőnek a végrehajtó szakembertől írásbeli nyilatkozatot kell kérni. A végrehajtás tényét a tűzoltásvezetőnek a tűzoltásban résztvevők tudomására kell hoznia, véletlen feszültség alá helyezés megakadályozása érdekében pedig gondoskodni kell a kapcsolók őrzéséről.
Ha a feszültség alatt álló égő villamos berendezés, illetve a szomszédos üzemelő berendezés feszültségmentesítése összes szabványos lépésének végrehajtása olyan hosszú időt venne igénybe, hogy ez alatt élet- vagy robbanásveszély, illetve nagymértékű kárnövekedés állna elő, akkor a tűzoltásvezető döntése alapján a vízzel, illetve habbal való oltást a feszültségmentesítés első lépésének, a kikapcsolásnak és leválasztásnak a megtörténte után meg kell kezdeni.
A villamos berendezések tüzeinek oltása során a feszültségmentesítésig törekedni kell az oltópor alkalmazására, a feszültségmentesítés egyértelmű végrehajtását követően az általános szabályok szerint kell oltani.
A feszültség alatt lévő hálózat, berendezés oltása során minden esetben be kell tartani a különböző sugárképek esetén – ezen részben előírt – megengedett minimális oltási távolságot.
A tűzoltásvezető utasítása alapján 400 V névleges feszültségig az elektromos leválasztást tűzoltó is végrehajthatja, ha ezen feladat végrehajtására szakértelemmel, megfelelő gyakorlattal rendelkezik és a szükséges védőfelszereléseket használja.
Építmények (épületek, műtárgyak) esetén a feszültségmentesítést, illetve 400 V névleges feszültség felett az elektromos leválasztást, csak kezelő szakember végezheti.
Ettől eltekinteni csak akkor lehetséges, ha a várakozás folytán élet-, robbanásveszély vagy nagymértékű kárnövekedés következhet be. Ezen feladat végrehajtását a tűzoltásvezető személyesen ellenőrizze és csak olyan tűzoltó végezheti, aki megfelelő szakértelemmel és gyakorlattal rendelkezik, továbbá a szükséges védőfelszereléseket használja.
Minden olyan villamos berendezést és berendezésrészt, amelynél a feszültség alá helyezés műveletsorából már egyet elvégeztek, feszültség alatt állónak kell tekinteni mindaddig, amíg a feszültségmentesítést a kezelő szakember el nem végezte.
