Elavult és hibás Tűzvédelmi Házirendek
A Lánglovagok Egyesület ingyenes felülvizsgálata egy sor problémára derített fényt a Tűzvédelmi Házirendeknél.
A Lánglovagok Egyesület budapesti lakóépületek Tűzvédelmi Házirendjének ingyenes felülvizsgálatára vállalkozott júniusban. A közös képviselők, illetve tulajdonosok által megküldött dokumentumok jogszabályi és szakmai megfelelőségét elemezték részletesen a közhasznú szervezet tűzmegelőzési szakemberei.
Egyszer volt, hol nem volt
A 30/1996. (XII. 6.) BM rendelet 4/A. §-a 2016. január 1-jén lépett hatályba. Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet (OTSZ) hatályba lépését követően akkor határozták meg a Tűzvédelmi Házirend tartalmi követelményeit. A jogszabályi előírás a tartalmi követelményekre ugyan 2017. június 17-én módosult, de a változtatás nem tette kötelezővé a 2016-ban meghatározott tartalommal elkészített Tűzvédelmi Házirendek azonnali módosítását.
Ehhez képest a Lánglovagok Egyesületnek küldtek 2005-ben kelt „Tűzvédelmi Szabályzat”-ot, ami ráadásul a Szervezeti-Működési Szabályzat részeként lett kiadva. Volt olyan, amit ugyan az OTSZ hatályba lépése után, de még 2015-ben készítettek el, ez sem felelt meg a 2016-ban előírt tartalmi követelményeknek.
Arra is akadt példa, hogy a dokumentumon kiadási dátum nem szerepelt, de a tartalma alapján egyértelműen az OTSZ előtti időkből származott, így nem a hatályos használati szabályokat tartalmazta. Ugyan a lakások száma alapján ebben az épületben nem kötelező a Tűzvédelmi Házirend, de ez nem jelenti azt, hogy egy hibás szabályzóval félre lehet vezetni a tulajdonosokat.
Szakmai hibák sora
A legnagyobb megdöbbentést egy tűzvédelmi cég által 2016-ban készített „Tűzvédelmi Szabályrendszer” keltette, amelyben a kockázati osztályokhoz kapcsolódó létesítési követelmények is porondra kerültek. A dokumentum készítője nem tudni honnan vette, de a lakások tűzvédelmi előírásainál ezt írta: „A helyiségekben csak berendezési tárgyak kerültek elhelyezésre, ezért a helyiségek kockázati osztálya – „NAK” –”.
Előfordult még az egyik megküldött Tűzvédelmi Házirendben ilyen: „Amennyiben a tűz a pincében, vagy a földszinten keletkezett, úgy a 3. emeleti létrával a tetőn keresztül hagyjuk el a házat – lépcsőházanként mindenki a saját tetőkijáratát használja.” Valójában a tető sem a menekülési útvonal, sem az átmeneti védett tér követelményeit nem teljesíti, egyebek között a leesés elleni védelem sincs megoldva.
Téves az az előírás is, hogy „rácsokat elhelyezni a közlekedők menekülési útvonalán a területileg illetékes tűzvédelmi hatóság engedélyével lehet”. Józan paraszti ésszel az is belátható, hogy rendkívül veszélyes, ha a gyülekezési helyet a ház főbejáratától 5 méter távolságra jelölik ki.
Az egyik Tűzvédelmi Házirendben előírták, hogy a lakóknak a „rendelkezésre álló eszközökkel meg kell kezdeni a tűzoltást”. Természetesen a tűzvédelmi törvény nem az oltást, hanem a tűzjelzést teszi kötelezővé.
Sablon Tűzvédelmi Házirendek
Általános problémaként tapasztalható, hogy sablon Tűzvédelmi Házirendek készülnek, és nem egyedileg az adott lakóépületre állították össze a tűzvédelmi szabályokat, menekülési módokat, tűzvédelmi eszközök, berendezések használatának módját. Így gyakorta előfordul, hogy a tűzoltási felvonulási területre vonatkozó létesítési követelmények szerepelnek, még akkor is, ha az épületnek nincs is tűzoltási felvonulási területe.
A sablon Tűzvédelmi Házirendek a jogalkotói célt nem teljesítik, és érdemi segítséget sem nyújtanak a lakóknak, közös képviselőknek – hívja fel a figyelmet a Lánglovagok Egyesület.
