Feltárta a gyenge pontokat a Tűzvédelmi Tanácsadó Testület

Túlterheltség, megfelelő végzettséggel és gyakorlattal rendelkezők hiánya, gazdaságtalan gépjárműjavítás, lassabb reagálás – egyebek között ezt állapította meg az elismert szakemberekből álló testület az új katasztrófavédelmi rendszerről.

Az új katasztrófavédelmi rendszer eddigi tapasztalatait összegezte a Tűzvédelmi Tanácsadó Testület. A szeptember végére összeállt dokumentum 52 pontban tesz kijelentéseket a katasztrófavédelem átszervezésével, működésével kapcsolatban általános, humán, gazdálkodási, mentő tűzvédelmi, valamint hatósági témakörökben.

Miért is érdemes itt dolgozni?

A testület szerint a bekövetkezett változásokban nem látszik az életpályamodell. A civil munkahelyekkel összevetve ma nehéz érveket találni, hogy miért jó a katasztrófavédelemnél dolgozni. A korábbi hivatásos szolgálattal együtt járó kedvezmények megszűnése időben szinte egybeesett az átszervezés folyamatával. Az átszervezés elhúzódása, az egyes személyeket érintő változások hosszan tartó bizonytalansága megviselte az állományt. A nagyarányú leszerelések következtében csökkent a megfelelő végzettségekkel rendelkezők száma, mely sok helyen okoz szolgálatszervezési problémát.

A létszámhiány és a szakmai ismeretek szintjének visszaesése egyaránt tapasztalható. A helyzetet jellemzi, hogy korábban az 5 éves múlttal rendelkezőkről tartották azt, hogy megtanulta a szakmát, és irányítás mellett már önállóan képes dolgozni. Ma gyakran tapasztalni azt, hogy 5 éves szakmai múlttal már irányítói beosztásokat látnak el sokan. Sok fiatal középvezetőből (szolgálatparancsnokból) lett vezető beosztású.

Elapadtak az önkormányzati támogatások

A finanszírozásban jelentős csökkenés következett be, noha a korábbi állami forrás sem volt elegendő a működési költségek fedezésére. Mindez párosult az önkormányzati támogatások megszűnésével, jobb esetben számot tevő csökkenésével. A tűzoltóságok működési bevételei is visszaestek, mely tovább nehezíti az igazgatóságok gazdálkodását. A kirendeltségek, illetve a parancsnokságok a napi munkához nélkülözhetetlen, kis értékű beszerzéseiket is az áttételek miatt csak nehezen tudják időben megvalósítani.

A járműpark öregedése tapasztalható. A javítások elhúzódnak, a központi javítás gazdaságtalan. A helyi szakszervizek gyorsabban, jobb minőségben tudták megoldani a javításokat, melyeknek nem volt nagyobb költségvonzata, mint a mostani rendszerben történő javításnak. Sok tűzoltóságtól elkerültek a tartalék gépjárműfecskendők, illetve a rendszerben maradtakról lekerültek a nagy értékű beavatkozó felszerelések. Így a meghibásodásokkor számottevően csökken a bevethető erők, eszközök száma.

Lassabb reagálás

A főügyeletek felállásával ugyan stabil beavatkozást támogató rendszer jött lére, de a plusz láncszem közbejöttével lassabbá vált az eseményekre való reagálás. A működési területet jól ismerő, nagy beavatkozási tapasztalattal rendelkező híradósok beavatkozást segítő tevékenysége is kiesett a rendszerből. Az országban többször fordult elő az is, hogy egy-egy városból az összes jármű bevetésen volt, így a településen bekövetkező eseményre nem tudtak kellő időben reagálni.

A 105-ös segélyhívó vonalak vétele, a riasztások kiadása, a napi jelentések összeállítása és az egyéb ügyeleti feladatok miatt a jelenlegi napi ügyeleti szolgálati létszám kevés. A tömeges események (háromnál több esetében is) kezelésére a napi két fő kevés, nagy a hibázás lehetősége. A műveletirányításnál a személyi állomány nagy részének szakmai végzettsége sincs.

Több új önkormányzati tűzoltóság nem állt fel. Tűzoltóőrsök kialakítása kezdődött meg, több helyen az önkéntes tűzoltó egyesületek szertáraiban. Ezeket az őrsöket az állami tűzoltóság egységeiből szervezték úgy, hogy a központi egység technikáját, létszámát átcsoportosították. Ennek hatására a helyi önkéntes tűzoltó egyesület jelentősége csökken, és ellentét alakulhat ki a fizetett és önkéntes tűzoltók között. Nem eléggé világos az őrsök állományának napi képzési módja, a váltások végrehajtása sem. A többletköltséggel a helyi egyesület is fejleszthető lenne.

Időhúzás az ügyfelek kárára

A hatósági területen foglalkoztatott ügyintézők létszáma, gyakorlati ideje jelentősen lecsökkent. Gyakoriak a túlórázások. Az ügyintézők képzettsége nem minden esetben teszi alkalmassá őket a felmerülő szakmai kérdések megválaszolására. A kirendeltségeken dolgozó hatósági és a civil szakemberek szakmai ismeretének színvonala kezd eltávolodni egymástól.

A kirendeltségek létrehozásával járó területi koncentráció megnövelte az ügyintézők utazással eltöltött idejét, mely csökkenti a produktív munkavégzésre fordítható idejüket. E változás kedvezőtlen az ügyfelek részére is, hisz az utazás kényszere náluk is jelentkezik.

Egyszerre érezhető a hatósági szigor fokozódása, és a túlterheltségből, nem kellő felkészültségből fakadó enyhébb követelménytámasztás. A szakhatósági ügyintézési időket sokszor nem tudják betartani. Ebből fakadóan gyakran kérnek be indokolatlanul az építtetőktől, tervezőktől hiánypótlásként anyagokat. Önmagában a késedelmes döntések is komoly károkat eredményeznek, de ez a taktika további károkat okoz.

Az előadók túlterheltsége miatt nehéz konzultációs, egyeztetési időpontokat kapni. A munkaszervezési bizonytalanságok miatt nem ritka, hogy a megbeszélt időpontban az ügy előadója más elfoglaltságára hivatkozva nem tud megjelenni a megbeszélésen, a helyszíni bejárásokon a felvetődött kérdésekben a hatóság nem tud azonnal dönteni. A döntések elhúzódása ugyancsak hátrányos az ügyfelek részére.

A tűzvédelmi hatósági feladatok végzésére alkalmas, megfelelő végzettséggel és gyakorlattal rendelkező szakemberek pótlása csak hosszú távon lehetséges. A tűzvédelmi hatósági munka specialitása miatt a szakterületről távozó tűzoltók pótlása eléggé nehézkes, körülményes. Már a szakirányú végzettséggel rendelkező jelentkezők száma is alacsony, de a szakirányú végzettséggel és gyakorlattal rendelkezők száma szinte a nullával egyenlő.

Az iparbiztonsági feladatok részben a hatósági szakterületre történő áthárítása mindenképp negatívan érinti a  hatósági szakterületet, miközben erről a szakterületről kerültek át személyek iparbiztonsági feladatok végrehajtására. A hatósági osztályokról olyan tűzmegelőzési szakemberek kerültek el, akik már rendelkeztek megfelelő végzettséggel, gyakorlattal.

Területi szintre, a katasztrófavédelmi kirendeltségekhez került a tűzvizsgálat, ám ez nem eredményezte a szakmai színvonal javulását. A vizsgálatot végzőknek továbbra is csak egy be nem tervezhető, napi munkájuk mellett elvégzendő feladat maradt a tűzvizsgálat. A szervezetszerűen kijelölt vizsgálók közül több nem rendelkezik sem megfelelő végzettséggel, sem kellő tapasztalattal. A jelenlegi rendszerben a vizsgálók kijelölése, helyszínre jutása lassabb a korábbi időszaknál.

Nehezebb az önkénteseknek

Az önkéntes tűzoltó egyesületek helyzete nehezedett. Továbbra is a főleg a nyugati országokból kapott öreg, de még működő tűzoltógépjárművekkel tevékenykednek. A részükre kiírt pályázatok nem biztosítanak forrást a működéshez, az üzemanyaghoz, kötelező biztosításhoz. A korábbinál többet kell utazniuk az értekezletekre, ami költségkihatással jár. A szertárak állagának megóvásához, korszerűsítéséhez egyáltalán nem kapnak támogatást.

A katasztrófavédelemnél esetenként elfeledkeznek arról, hogy az önkéntes tűzoltó is családfenntartó, dolgozik, és csak a szabad idejében végez önkéntes tűzoltói tevékenységet. Tehát esténként vagy hétvégén lehet képezni őket, egyéb feladatot adni számukra.

Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság idei rendelkezése szerint csak megfelelő szakmai képesítéssel rendelkező, hivatásos állomány tagja oktathatja az önkénteseket. A megfelelő szakmai képesítéssel bíró nyugdíjas tűzoltó miért nem? A hivatásos állomány így is túl van a napi feladatokkal terhelve.

A Tűzvédelmi Tanácsadó Testület értetlenségét fejezte ki amiatt, hogy azok a nyugdíjas – volt hivatásos – tűzoltók, akik a településükön önkéntes polgári védelmi és tűzoltói feladatot vállalnak, miért nem kapnak mentességet a 16% adó befizetés alól úgy, mint a tartalékos katonák. Azt sem értik, hogy ha a hivatásos állomány tagja nem lehet választott tisztségviselő tűzoltó egyesületben, megyei és országos tűzoltó szövetségben, akkor polgári védelmi egyesületben, szövetségben miért igen.