Beavatkozás szabályai természeti csapásoknál

A 6/2016. (VI. 24.) BM OKF utasítással kiadott Műszaki Mentési Szabályzat a következőket határozza meg a természeti csapásoknál történő beavatkozásokra.

Természeti csapás következtében tömegesen jelentkező műszaki mentési feladatoknál az alábbi vezetési, szervezési, irányítási elveket kell alkalmazni:

• a természeti csapás által érintett területre kiterjesztve kell értelmezni a beavatkozás helyszínét. A természeti csapás által részben vagy egészben érintett működési területet részterületekre – szektorokra, körzetekre – kell felosztani;
• a vezetési irányítási módot ennek a kiterjesztett helyszínnek megfelelően kell
• megválasztani;
• a mentésvezető a természeti csapás jellegétől függően vezető irányító feladatait – folyamatos felderítés mellett – elsősorban mozgó vezetési pontból (tűzoltásvezetői gépjármű), szükség esetén az állomáshelyén kialakított vezetési pontból látja el.

Vonulás

Természeti csapás elhárítására a különleges szerek önállóan vonultathatóak saját, illetve átcsoportosított, de legalább 2 fő létszámmal.

A működési terület szektorain belül az azonosan értékelt feladatokhoz történő vonulás során a célszerűséget is figyelembe kell venni.

Felderítés

A felderítés az alábbiakra terjedjen ki:

• a természeti csapással érintett terület felderítési alapfeladatait elsősorban a mentésvezető hajtja végre. A mentésvezető döntése alapján további felderítő csoportok hozhatók létre;
• a felderítés során a természeti csapás által okozott valamennyi kár, illetve feladat felderítését végre kell hajtani;
• szükség szerint intézkedni kell a hatáskörrel rendelkező további szervezetek felderítésbe történő bevonására, a felderítés adatainak átadására.

Beavatkozás előkészítése

A folyamatos felderítés alapján a kárhelyre riasztott erők részére előre meg kell határozni a beavatkozáshoz szükséges további eszközöket, szakfelszereléseket, védőfelszereléseket.

A mentésvezető döntése alapján a szektorokon belül – a riaszthatóság fenntartása mellett – a rajok létszáma megosztására van lehetőség úgy, hogy egy kárhelyen minimum 2 fő tevékenykedjen.

Természeti csapás esetén a rendelkezésre álló erők és eszközök hatékony alkalmazása céljából szükség esetén:

• a minimumlétszám emeléséről intézkedni kell;
• a tartalék szereket készenlétbe kell állítani;
• a rendelkezésre álló készenléti szerekből szükség esetén minél több önálló beavatkozásra képes rajt kell képezni.

Beavatkozás

Természeti csapás során a beavatkozási sorrend kialakításánál figyelembe kell venni a nemzetgazdasági szempontból kiemelt létesítmények és létfontosságú rendszerelemek veszélyeztetettségét.

A belvízelvezetés során mindig előnyben kell részesíteni azokat a megoldásokat, amelyek a víz természetes, gravitációs elvű elvezetését biztosítják.

A természetes és mesterséges elvezetésnél lehetőség szerint ki kell kérni az elhárításért felelős műszaki szakemberek véleményét annak érdekében, hogy az elvezetett víz újabb helyen kárt ne okozhasson.

Talaj, műszaki- vagy tereptárgyak megbontásával járó vízelvezetést csak az elhárításért felelős szerv rendelhet el a közművek előzetes felmérésével.

Vízre érzékeny anyagból (vályog) épült épületek környezetében végzett vízeltávolítási munkák során, szükség esetén, statikus szakembert kell értesíteni az épület állékonyságának megvizsgálása céljából.

Belvíz, talajvíz, talajszint alatti helyiségből történő eltávolítása előtt lehetőség szerint ki kell kérni műszaki szakember véleményét. Ennek hiányában a vizet csak életmentés vagy indokolt esetben a tulajdonos írásos kérelmére tárgymentés céljából lehet eltávolítani.

Beavatkozás biztonsági előírásai

Szélsőséges időjárási viszonyok – heves esőzés, hóvihar, ónos eső, jégeső, köd, erős zúzmaraképződés, szélvihar, zivatar, villámlás – során a beavatkozásokat az esemény súlyosságának figyelembevételével, a beavatkozó állomány veszélyeztetése nélkül kell végrehajtani.

Természeti csapás elhárítása során az állományt el kell látni az időjárásnak és a beavatkozás jellegének megfelelő védőeszközökkel, védőruházattal.

A fertőzési, mérgezési veszéllyel járó természeti csapást elhárító állomány egészségügyi ellátásába be kell vonni a foglalkozás egészségügyi szolgálat, valamint az illetékes Népegészségügyi Intézet szakembereit. Amennyiben szükséges, kötelező védőoltás elrendeléséről gondoskodni kell.

Magasban végzett kárelhárítási munka során a leesés elleni védelmet folyamatosan biztosítani kell.

A természeti csapás által érintett építmények, elektromos berendezések és hálózatok feszültségmentesítéséről az elhárítási munkálatok megkezdése előtt intézkedjen a mentésvezető. A feszültségmentes állapotról feszültség detektor alkalmazásával meg kell győződni.

Utómunkálatok

Utómunkálatok során a további kárnövekedés megelőzésére kell törekedni.

A tényleges kárelhárítási feladatot nem végző erőket folyamatosan ki kell vonni az adott térségből.

A használt eszközök, felszerelések tisztítását, karbantartását és fertőtlenítését el kell végezni, és mihamarabbi készenlétbe állításukról gondoskodni kell.