Emelőkosaras gépjármű

A különleges rendeltetésű tűzoltógépjárművek  sorába tartozik az emelőkosaras gépjármű. A gépezetes tolólétrához hasonlóan magasban/magasból történő tűzoltásra és/vagy mentésre használják.

Az emelőkosár elődjét – egy hidraulikus működtetésű platót – legelőször a mezőgazdaságban cseresznyeszedésre használták. Ezután főleg az ipari alkalmazása terjedt el, és csak az 1950-es évek végén az USÁ-ban kezdődött el a tűzoltási feladatok ellátására alkalmas változatainak az elterjedése. Ezek a szerkezetek – gépjárműalvázra építve – már elérték a 25 méteres munkamagasságot, szereltek rájuk kosarat, felszálló(víz)vezetéket, s a kosár aljára – annak védelmére – vízpermetező szórófejet. Az angol nyelvterületeken ezeknek a gépeknek az elnevezésére a SNORKEL >légzőcső< kifejezés vált használatossá.

Az épületek magasságának növekedése az emelőkosarak munkamagasságának növelését tette szükségessé, oly módon, hogy azért az ne okozzon nehézséget a közúti közlekedés során. Így születtek meg a több tagból álló, csuklós gémszerkezetek, melyek összecsukott állapotban nem haladták meg a közlekedési szabályokban meghatározott maximális mérethatárokat.

A csuklós gémszerkezetekkel elérhető 30 méteres magasság egy idő után nem volt elegendő, ezért más fajta szerkezeti megoldást kellett keresni. A csuklós megoldás meghagyása mellett megjelentek a két – három egymásba csúsztatott elemből álló teleszkópgémes szerkezetek, melyek révén a 60 méteres magasság is elérhetővé vált. Ennél magasabb gépjárműre épített mentőszerkezetet tervezni a magasságból adódó problémák miatt nem gazdaságos.

Magyarországon a SIMON SNORKEL 30 és 40 méteres típusai állnak készenlétben a hivatásos tűzoltóságokon, illetve egyes létesítményi tűzoltóságok rendelkeznek ezek 60 méteres változatával. A pontosság kedvéért meg kell jegyezni, hogy ezek a méretek a gémszerkezet maximális magasságára utalnak, azonban a hordozó gépjárműre építve ezekhez hozzáadódik a járműalváz magassága, körülbelül 1,5 méter.

Az emelőkosarak speciális változata az emelőgémes típus. Ez egy 4-5 tagból álló teleszkópos alapgémből és egy rövid, 5 méter hosszú úgynevezett lengőkarból áll. A lengőkar végén található a kosár. Ezzel a kialakítással lehetővé vált a negatív tartományban, azaz a talajszint alatt történő munkavégzés. Hazánkban ebből a típusból a Bronto Skylift cég által gyártott 44 méteres változat áll szolgálatban. E típusnak a gémszerkezetére egy – a teleszkópos gémmel egybeépített, korláttal ellátott merev kivitelű, szintén teleszkópos rendszerű és mászható – létraművet építettek rá.

Valamennyi emelőkosaras gépjármű felépítése azonos: egy tehergépjármű-alváz, ráépítve valamilyen gémszerkezet – adott gémmagassággal, ennek végén egy több személy befogadására kialakított „kosár”. A könnyűfémből készült kosár oldalfalakkal van ellátva, az elején lenyitható, 2-3 fő befogadására alkalmas padlótoldat, „trepni”. A kosárban található a tűzoltáshoz szükséges vízágyú és egyéb berendezések, a kommunikációs és világító eszközök, esetenként sűrített levegős vagy hidraulikus működtetésű kisgépek meghajtásához szolgáló, csatlakozó elemmel ellátott vezetékek. A kosár teherbírása 360 kg körüli. A gémszerkezeten végig húzódik egy fémből készült csővezeték, esetleg lenyitható vagy fix kialakítású létra. Ez a felépítmény alsó kezelőállásból és a kosárból egyaránt irányítható. Az egész szerkezet stabilitását 2-2 darab, oldalra kinyúló hidraulikus támasztóláb biztosítja. A felborulás, túlterhelés elleni védelmi és biztonsági rendszert mechanikus és elektronikus berendezések alkotják.