Talajszint alatti építmények, helyiségek tüzeinek oltása
A 6/2016. (VI. 24.) BM OKF utasítással kiadott Tűzoltás-taktikai Szabályzat a következőket határozza meg a talajszint alatti építmények, helyiségek tüzeinek oltásánál.
Felderítés
A felderítés az alábbiakra terjedjen ki:
- a mentendő személyek helyére, a behatolás útvonalára és a visszavonulás biztosítására;
- a helyiségben tartózkodók, mentésre szoruló személyek számára esetleges sérülésük mértékére, menekítésük útvonalára;
- a talajszint alatti helyiségek megközelítési útvonalaira, méreteire (hosszára, szélességére, funkciójára), kialakítására, járataira, födém- és falszerkezetére;
- a talajszint alatti helyiségekben található gépészeti berendezésekre, közműrendszerekre, csövekre, vezetékekre, különös tekintettel a kábelalagutakra, szünetmentes áramforrásokra, fal- és födémáttörésekre és egyéb kapcsolószekrényekre;
- a közműszerelvények helyére és a kiszakaszolási lehetőségekre;
- a fellelhető, tárolt anyagokra, különösképpen a veszélyes anyagokra, palackokra;
- a behatolási és szellőző pontokra, továbbá a szabad mozgást akadályozó egyéb tárgyakra, építészeti kialakításokra;
- a tűz helye melletti (feletti, alatti) helyiségek funkciójára, a benne tartózkodó személyekre, és
- az alkalmazandó sugarak felállítási helyeire.
A helyismerettel rendelkező személytől, szakemberektől adatokat és információkat kell gyűjteni.
Tűz vagy füst esetén a felderítést csak légzésvédelmi felszereléssel és egyéb szükséges felszerelésekkel, eszközökkel ellátva legalább 2 fő végezheti. A behatolást megszerelt, de még nyomás alá nem helyezett tömlőkkel kell megkezdeni. Az égő terület megközelítésekor kell a tömlőket nyomás alá helyezni. A tűzoltásvezető döntése alapján tájékozódásra elegendő lehet a nyomás alatt lévő tömlők használata. Amennyiben a sugártól életmentés céljára el kell távolodni, akkor azt csak a mentőkötél sugárhoz történő rögzítését követően szabad végrehajtani. A tömlőfektetés lehetőleg egyenes vonalban egymás keresztezése, és felhalmozódás nélkül történjen.
Beavatkozás
A beavatkozás során nagy figyelmet kell fordítani az alábbiakra:
- a beavatkozó állomány készüljön fel a szúróláng és a fokozott hőhatás elleni védelemre;
- meg kell vizsgálni a hő- és füstelvezetés lehetőségeit, azt beépített vagy mobil eszközökkel végre kell hajtani;
- alapvetően a vízzel oltást kell előtérbe helyezni, amennyiben szükséges, hab vagy kombinált oltás alkalmazható;
- vízzel történő oltás esetén figyelni kell, hogy a keletkező összegyűlt víz ne okozzon további balesetveszélyt;
- omlás-, dőlésveszély miatt gondoskodni kell a biztonságos visszavonulás feltételeinek kialakításáról;
- a váltásra és a beavatkozó állomány biztosítására tartalék létszámot kell képezni;
- az osztó elhelyezése lehetőleg füstmentes helyen történjen, az elhelyezéskor figyelembe kell venni a füsthatár kitolódásának lehetőségét;
- a talajszint alatti területre beépített fali tűzcsap hálózat nedves, vagy száraz tűzi-víz vezetékeinek alkalmazását mindig a legnagyobb körültekintéssel kell elrendelni (visszavonulás biztosítása, sugárhosszabbítás);
- a sugárhosszabbítás ne a sugárcsőnél, hanem lehetőség szerint az osztónál történjen, és
- a tűzoltásvezető törekedjen arra, hogy csak a legszükségesebb beavatkozó létszám tartózkodjék egy időben a zárt területen.
A beavatkozás biztonsági előírásai
A közművek kiszakaszolása csak a technológia figyelembevételével történhet.
A talajszint alatt a rádió-összeköttetés megszűnhet, ezért a hírforgalmat egyéb módon (összekötő, hírvivő beosztások szervezésével) kell biztosítani. A tűzoltás során a visszavonulási idők meghatározásával és fokozott betartásával kell biztonságosabbá tenni a beavatkozást.
A talajszint alatti helyiségekben beavatkozást végzőkről nyilvántartást kell készíteni. A tűzoltásvezető jelöljön ki legalább 1 főt, aki a nyilvántartást vezeti, folyamatosan információval látja el őt a beavatkozásban résztvevőkről, és behatoláskor ellenőrzi a védőfelszerelések szakszerű használatát.
A beavatkozók biztosítására legalább 2 fő álljon mentésre készenlétben légzőkészülékkel. Amennyiben szükséges a biztosításban résztvevők létszámát növelni kell. Ezen biztosító személyek a tartalékképzéshez nem vehetők figyelembe.
Lehatoláskor a tűzoltásvezető vagy az általa kijelölt személy győződjön meg a szükséges oltóanyag meglétéről, a beavatkozó állomány beavatkozást segítő eligazításáról, a helyszínen lévő veszélyforrásokról, illetve a tájékozódást lehetővé tevő irányok meghatározásáról.
Utómunkálatok
Az utómunkálatok során nagy figyelmet kell fordítani az alábbiakra:
- az utómunkálatokat minimum két fő végezheti;
- az oltás során összegyűlt nagy mennyiségű szennyezett oltóvizet a rendelkezésre álló tűzoltó szakfelszerelésekkel lehetőség szerint el kell távolítani;
- az utómunkálatoknál különösen nagy figyelmet kell fordítani az esetlegesen meggyengült, illetve károsodott födém- és falszerkezetek állékonyságára;
- amennyiben szükséges, intézkedni kell a helyszín biztosítására, a veszélyhelyzet szakember bevonásával történő megszüntetésére.
