Magyar Rendvédelmi Kar feladat- és hatásköre

A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény szerint a Magyar Rendvédelmi Kar (MRK) a rendvédelmi szervek hivatásos állománya tagjainak és rendvédelmi igazgatási alkalmazottainak önkormányzattal rendelkező rendvédelmi szakmai köztestülete.

Az MRK kötelező tagsági viszony alapján működik. A rendvédelmi szervvel fennálló szolgálati viszony vagy rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszony alapján a hivatásos állomány tagja és a közalkalmazott az MRK tagjává válik.

Az MRK tagozata

  • a rendőrség,
  • a büntetés-végrehajtási szervezet,
  • a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvény hatálya alá tartozó rendvédelmi feladatokat ellátó szervek,
  • a hivatásos katasztrófavédelmi szerv,
  • a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, valamint
  • az Országgyűlési Őrség

hivatásos állománya tagjainak és rendvédelmi igazgatási alkalmazottainak elkülönülő résztestülete.

Az MRK feladatait a döntéshozó és végrehajtó szervei útján látja el.

Az MRK tagjai az e törvényben és az MRK Alapszabályában (a továbbiakban: Alapszabály) meghatározott módon és feltételek szerint tagozatokat hoznak létre, amelyek ellátják az Alapszabályban, valamint a 293. §-ban meghatározott szervek által átruházott feladatokat.

Az Alapszabály rendelkezhet területi szervek, valamint a Magyar Kormánytisztviselői Karral közös szervezetek létrehozásáról és az együttműködés rendjéről.

Az MRK

  • javaslattételi joggal rendelkezik a rendvédelmi szervek tevékenysége minőségének jobbítása érdekében,
  • a miniszter útján kezdeményezheti a Kormánynál a tagjai munkakörülményeit, foglalkoztatási feltételeit és a hivatás gyakorlását érintő jogszabályok megalkotását, módosítását,
  • konzultációs joggal közreműködik a tagjai foglalkoztatásának és hivatásgyakorlásának feltételeit befolyásoló, az előírt szakmai vizsgákkal kapcsolatos, valamint az MRK-t érintő jogszabályok megalkotásában,
  • véleményét ki kell kérni a szolgálati viszonnyal valamint a rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonnyal összefüggő kérdésekben,
  • kezdeményezheti a miniszternél a szolgálati viszonnyal vagy rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonnyal kapcsolatos jogszabálysértő gyakorlat megváltoztatását,
  • feladat- és hatáskörét érintő bármely kérdésben felterjesztési jogot gyakorol,
  • megalkotja működési szabályait,
  • megalkotja éves költségvetését és elfogadja az éves költségvetés végrehajtásáról szóló, a számviteli törvény szerinti beszámolót,
  • megalkotja a hivatásetikai részletszabályokat, az e törvényben meghatározott keretek között kialakítja az etikai eljárás rendszerét, valamint lefolytatja az etikai eljárásokat,
  • tagjairól és szerveiről nyilvántartást vezet,
  • a kiváló munka elismeréseként díjakat alapíthat és adományozhat,
  • a Kormánynál – a miniszter útján –, a miniszternél, az országos parancsnoknál és az országos főigazgatónál kezdeményezheti kitüntetés vagy más elismerés adományozását,
  • szakmai konferenciákat, tudományos tanácskozásokat, felkészítő továbbképzéseket szervezhet,
  • pályázatokat írhat ki és bírálhat el, továbbá kiadványokat jelentethet meg a rendvédelem fejlesztésére, gyakorlatának egységesítésére, a példaadó rendvédelmi munkamódszerek megismertetésére, a rendvédelem hagyományainak ápolására,
  • tagjai számára kedvezményes szolgáltatásokat nyújthat,
  • megfigyelőként részt vehet tagjai szakmai vizsgáztatásában és továbbképzésében, indokolt esetben törvényességi vagy egyéb intézkedést kezdeményezhet,
  • tagot delegál a Rendészeti Alap- és Szakvizsga Bizottság elnökségébe, továbbá
  • ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket törvény, kormányrendelet vagy az Alapszabály határoz meg.

A rendvédelmi szerv vezetője köteles kikérni az MRK véleményét a hivatásos vagy rendvédelmi igazgatási alkalmazotti állomány szolgálatteljesítésére vagy munkavégzésére, szolgálatteljesítési idejére vagy munkaidejére, pihenőidejére, jutalmazására, valamint juttatásaira vonatkozó, a hatáskörébe utalt szabályozásról.

Az MRK jogosult véleményezni a tagjai csoportját érintő munkáltatói intézkedést, döntést vagy annak tervezetét, továbbá ezzel összefüggésben konzultációt kezdeményezni.

Rovat
Témakör