Tűzoltás-taktikai Szabályzat és Műszaki Mentési Szabályzat értelmező rendelkezései
A Tűzoltás-taktikai Szabályzat és a Műszaki Mentési Szabályzat kiadásáról szóló 6/2016. (VI. 24.) BM OKF utasítás kiterjed a hivatásos katasztrófavédelmi szervekre, az önkormányzati és a létesítményi tűzoltóságokra, továbbá azon önkéntes tűzoltó egyesületekre, amelyek a működési terület szerinti hivatásos tűzoltósággal együttműködési megállapodást kötöttek.
A Tűzoltás-taktikai Szabályzatban és a Műszaki Mentési Szabályzatban alkalmazott kifejezések értelmezése a következő.
Csapat védőeszköz:
A tűzoltóságok által használt, BM OKF engedéllyel rendelkező, rendszeresített egyéni védőeszköz kategóriába nem tartozó védőfelszerelés.
Taktika:
A tűzoltás, műszaki mentés azon útjai, eszközei és formái, amelyek az adott pillanatban a leginkább megfelelnek a konkrét helyzetnek, valamint a leghatékonyabban és legcélravezetőbben biztosítják a tűzoltási, műszaki mentési feladatok elvégzését.
Káreset:
A tűzeset és a műszaki mentés gyűjtőfogalma.
Kárhely:
A tűzoltói beavatkozás során érintett terület, melynek határát az irányításért felelős személy (a tűzoltásvezető) jelöli ki.
Közlekedési baleset:
A közúti, kötöttpályás, vízi és légi közlekedés forgalmi hálózatában, útvonalán bekövetkezett esemény (eseménysor), amely veszélyezteti az élet-, testi épség- és vagyonbiztonságot, vagy ennek következtében haláleset, személyi sérülés történt vagy anyagi kár keletkezett.
Egyéni védőeszköz:
A tűzoltóságok által használt, BM OKF engedéllyel rendelkező, rendszeresített, személyi használatra kiadott védőfelszerelés, amelynek funkciója, hogy a használóját egy vagy több egyszerre ható kockázat ellen megvédje.
Szer:
A tűzoltóság olyan készenlétben tartott gépjárműve, amely a beépített és málházott szakfelszerelésekkel, oltó és segédanyagokkal együtt áll rendelkezésre a tűzoltási és műszaki mentési feladatok végrehajtására.
Riasztható szer:
A tűzoltóságok készenlétben tartandó szerállományból az adott szolgálati napon tűzoltásra és műszaki mentésre igénybe vehető gépjármű, melyre az előírt létszám biztosítva van.
Talajszint alatti építmény, pince:
Az a helyiség, melynek padlóvonala a csatlakozó terepszint alatt van, megközelítése az adott épület földszintjéről, vagy a felszínről lefelé vezető lépcsőn vagy rámpán esetleg egyéb módon pl. felvonóval történik.
Közműalagutak:
A közműalagút olyan járható, általában a rendezett térszín alatt elhelyezkedő építmény, mely többféle közmű vagy vezeték elhelyezésére alkalmas, és amelyben a vezetékek építése, karbantartása, cseréje a többi vezeték zavartalan üzemelése közben a térszín zavarása nélkül végezhető.
Közművek:
Közműveknek nevezzük azokat a központi berendezésekkel rendelkező elosztó, illetve gyűjtő vezetékrendszereket és az ezzel kapcsolatos létesítményeket, amelyek a fogyasztók vízellátásával, szennyvízelvezetésével, villamos energia ellátásával, hő- és gázenergia ellátásával és a távközléssel járó időszakos vagy folyamatos igényeit elégíti ki.
Építménykár:
Építményben (épületben vagy műtárgyban) bekövetkezett olyan káros elváltozás, amely halálos vagy súlyos sérüléssel járó balesetet okozott, illetőleg veszélyezteti az élet- és vagyonbiztonságot.
Veszélyes anyagok:
A külön jogszabályban meghatározott anyagok, melyek-hatásukat kifejtve- halált, egészségkárosodást okoznak, vagy a környezetet és az anyagi javakat jelentősen károsítják.
Veszélyes áruk:
Olyan anyagok és tárgyak, amelyek szállítását külön jogszabály (ADR/RID/ADN/ICAO) tiltja, vagy csak feltételekkel engedi meg.
Jármű:
Járműnek nevezünk minden olyan eszközt, amely a közlekedésben részt vesz, emberi erőtől független hatások következtében helyváltoztatásra képes irányítható és szabályozható módon.
Hibrid hajtású jármű:
Olyan jármű, amelyben a hagyományos belsőégésű motor mellett található egy elektromos motor is, valamint a hajtáshoz nélkülözhetetlen akkumulátor telep.
Légijármű:
Bármely szerkezet, amelynek légkörben maradása a levegővel való olyan kölcsönhatásból ered, amely más, mint a földfelszínre ható légerők hatása (kivéve a repülőgép modellek).
Radioaktív anyag:
A természetben előforduló vagy mesterségesen előállított bármely anyag, amelynek egy vagy több összetevője ionizáló sugárzást bocsát ki, valamint ilyen anyagot tartalmazó készítmény.
Nukleáris anyag:
A radioaktív anyagok közül mindazok, amelyek önfenntartó nukleáris láncreakcióra képesek, vagy képessé tehetők, továbbá ezek vegyületei, vagy az elemet, illetőleg vegyületét tartalmazó anyag, különösen az urán, a tórium, a plutónium és bármilyen anyag, amely az előbbiek közül egyet vagy többet tartalmaz, a bányászat, illetőleg az ércfeldolgozás körébe tartozó ércek és érchulladékok kivételével.
Sugárforrás:
Minden olyan radioaktív anyag, készülék vagy berendezés, amely ionizáló sugárzás kibocsátására szolgál.
Szennyező anyagok:
A radioaktív anyag füst, por, aerosol vagy folyékony halmazállapotban megjelenő formái, amelyek személyekkel vagy tárgyakkal való érintkezés során azok elszennyeződését okozhatják.
Radiológiai veszélyhelyzet:
Radioaktív anyagot tartalmazó létesítményben vagy radioaktív anyaggal végzett tevékenység következtében kialakuló nukleáris veszélyhelyzet.
Nukleáris veszélyhelyzet:
Rendkívüli esemény következtében előálló állapot, amelyben a lakosságot érintő következmények elhárítása vagy enyhítése érdekében intézkedésekre van, vagy lehet szükség. A nukleáris veszélyhelyzet a lehetséges nukleáris létesítményi nukleáris veszélyhelyzetek és a radiológiai veszélyhelyzetek együttes gyűjtő elnevezése.
Radiológiai káresemény:
Sugárforrás ellenőrizetlenné válása következtében fellépő nukleáris veszélyhelyzet, amely a lakosság, illetve dolgozók nem tervezett és ellenőrizetlen besugárzásához vezethet (nem tartozik ide a nukleáris anyag vagy létesítmény balesete következtében létrejövő ellenőrizetlen sugárforrás).
Determinisztikus hatás:
Olyan sugárhatás, amelynek dózisküszöb-értéke van, amely felett a hatás súlyossága a dózissal növekedik. Ha az emberi szervezetet egy bizonyos küszöbdózisnál nagyobb dózis éri, rövid idő után megjelennek az ún. sugárbetegség tünetei, melynek súlyossága a besugárzás mértékétől függ. A sugárbetegség kezdeti tünetei általában: égési sérülésekhez hasonló sebek, hányás, hasmenés, láz.
Sztochasztikus hatás:
Olyan sugárhatás, amelynek nincs küszöbdózisa, előfordulási valószínűsége arányos a dózissal, súlyossága azonban független attól. Jellemzője, hogy csak évekkel, vagy akár nemzedékekkel később jelentkezik. Ide tartoznak a sugárzás által kiváltott rákos megbetegedések, és a mutációk hatásaként jelentkező genetikai hatás.
Tűzoltó laktanya:
A tűzoltóság elhelyezésére és a szolgálat ellátására szolgáló, vagy bizonyos feladatok végrehajtásának vonatkozásában a tűzoltóság használatába adott ingatlan, létesítmény területe.
Szakasz:
A tűzoltás és műszaki mentés szervezetének azon része, amelyet az azonos vagy szorosan kapcsolódó taktikai feladatokat végrehajtó rajokból szerveznek és a szakaszparancsnok irányítja.
Raj:
A tűzoltás és műszaki mentés szervezetének taktikai része, amely a rendelkezésre álló eszközeivel önálló beavatkozásra képes, létszáma 1+5 fő.
Csökkentett raj:
A tűzoltás és műszaki mentés szervezetének olyan taktikai része, amely a rendelkezésre álló eszközeivel önálló beavatkozásra képes, létszáma 1+4 fő.
Félraj:
A tűzoltás és műszaki mentés szervezetének olyan taktikai része, amely a rendelkezésre álló eszközeivel önálló beavatkozásra képes, létszáma 1+3 fő.
Kezelő:
A különleges szer kezelésére, felszerelésre beosztott, képesítéssel rendelkező személy.
Napi szolgálati létszám:
A tűzoltóságon készenléti jellegű beosztásban szolgálatot teljesítő állomány azon része, akik az adott szolgálati napon a riasztható szerekre és a híradó ügyeleti feladatkörbe beosztást kaptak.
Rendszeresített létszám:
A tűzoltóság hatályos szervezési állománytáblázatában meghatározott készenléti jellegű szolgálat ellátására tervezett állomány azon része, mely feladatait egyazon szolgálati csoportban látja el. A szolgálati csoportok létszámát az állományilletékes parancsnok úgy határozza meg, hogy a 24 órás váltásos szolgálatellátás módjából adódóan a szolgálati csoportokba beosztott létszám összege legalább azonos legyen a jogszabályban készenléti szolgálat ellátására meghatározott létszámmal.
Készenléti létszám:
Az adott szolgálati csoportban a rendszeresített létszámból ténylegesen meglévő létszám.
Szolgálati létszám:
A napi szolgálati létszám és az engedéllyel (egyéb szolgálati feladattal összefüggő okból) szolgálatban lévő állomány együttes létszáma.
Párhuzamosítás:
A szolgálatszervezés azon módja, amikor a riasztható szerek meghatározott csoportjának igénybevétele a napi szolgálati létszámból úgy biztosított, hogy egy vagy több személy több szer kezelésére kap beosztást.
Vezényelt:
Azon személy, aki az adott szolgálati csoport készenléti létszámából – vezénylési parancs vagy a Szolgálati Naplóban rögzített napi parancs alapján – az állandó szolgálati helyén (különösen iskolán, laktanyán) kívül lát el szolgálati feladatot. Amennyiben a vezénylés egységen belül, de másik szolgálati csoportba történik, akkor azt a Szolgálati Napló szolgálat átadás-átvételnél a “szolgálatszervezésben bekövetkezett változások” rovatban kell rögzíteni.
Kiküldetésen lévő:
Azon személy, aki a szolgálati létszámból az állomáshelyen kívül lát el szolgálatot vagy azzal összefüggő tevékenységet.
Mentési csoport:
A mentésvezető által élet, állat, vagy tárgy mentési feladatok végrehajtására kijelölt tűzoltókból álló csoport, melynek létszáma legalább 2 fő.
Életmentés:
A közvetett vagy a közvetlen életveszélyben lévő személyek veszélyeztetett helyről történő mentése.
Külső felderítés:
Az épületbe történő behatolási pontok és az épület körüli veszélyek felderítése.
Kárelhárítás:
Mindazon műszaki és nem műszaki feladatok összessége, melyek magukba foglalják a természeti csapás, baleset, káreset, rendellenes technológiai folyamat műszaki meghibásodás, veszélyes anyag szabadba jutása vagy egyéb cselekmény által előidézett veszélyhelyzet során az emberélet, a testi épség és az anyagi javak védelme érdekében végzett műszaki beavatkozó tevékenységeket, melyek az alábbiak:
- műszaki felderítés, megközelítési útvonalak megállapítása,
- tűzoltás, emberek kimentése,
- mentőerők által használt utak-átjárók hidak megnyitása, biztosítása, ideiglenes létesítése,
- beomlott pincék, egyéb helyiségek, életvédelmi létesítmények, felnyitása, feltárása, a sérültek felkutatása a romok alatt, kimentésük;
- árvizeknél, áradásoknál vízi mentési feladatok (fuldoklók kimentése);
- szükség esetén karantén létrehozás, kárterület körülkerítése,
- közművekhez kapcsolódó azonnali munkák elvégzése (sérült közművek felderítése, elzárás – kizárás; ideiglenes közműellátás kiépítése)
- omlásveszélyes szerkezetek felülvizsgálata, megtámasztás, leomlasztás, bontás;
- nem műszaki jellegű feladatként az emberélet, a testi épség és az anyagi javak védelme érdekében végzett egészségügyi, járványügyi, élelmezése, humán-ellátási feladatok, melyek a kimenekített lakosságra, illetve a mentőerőre irányulnak.
Névleges feszültség:
Az a feszültség, amellyel a hálózatot megjelölik vagy azonosítják és amelyre az egyes üzemi jellemzők vonatkoznak.
Kisfeszültség (MSZ 1:2002 2.9 pont szerint):
Az a feszültség, amelynek névleges értéke legfeljebb 1 kV váltakozó feszültség vagy 1,5 kV egyenfeszültség.
Középfeszültség (MSZ 1:2002 2.10 pont szerint):
Az a váltakozó feszültség, amelynek névleges értéke 1 kV-nál nagyobb és legfeljebb 35 kV.
Nagyfeszültség (MSZ 1:2002 2.11 pont szerint):
Az a váltakozó feszültség, amelynek névleges értéke 35 kV-nál nagyobb.
Megjegyzés: A magyarországi közcélú villamos hálózatok járatos névleges feszültségei:
- Kisfeszültség: 400/230 V váltakozó és 220 V egyenfeszültség
- Középfeszültség: 11, 15, 18, 22, 30, 35 kV
- Nagyfeszültség: 132 (korábban 120), 220, 400, 750 kV
Feszültség alatti állapot:
Fizikailag: az üzemi villamos-berendezésnek az az állapota, amikor a villamos energia tápforrásával (-forrásaival) vezetői kapcsolatban áll, vagy feszültség alatti üzemi villamos berendezéssel induktív vagy kapacitív csatolásban van, és rajta a földhöz képest villamos feszültség mérhető.
Jogilag: az üzemi villamos-berendezésnek az az állapota, amikor nem teljesülnek rajta maradéktalanul a feszültségmentesítés szabványos feltételei.
Feszültség nélküli állapot:
Az üzemi villamos berendezésnek az az állapota, amikor vezetői kapcsolata minden villamosenergia-tápforrással meg van szakítva, következésképp nem áll az üzemi feszültséghez hasonló értékű földhöz képesti villamos feszültség alatt, de nem teljesülnek rajta maradéktalanul a feszültségmentesítés szabványos feltételei.
Feszültségmentes állapot:
Fizikailag: az üzemi villamos berendezésnek az az állapota, amikor a földhöz képesti villamos feszültsége nulla vagy közel nulla.
Jogilag: az üzemi villamos berendezésnek az az állapota, amikor vezetői kapcsolata minden villamosenergia-tápforrással meg van szakítva, és maradéktalanul teljesülnek rajta a feszültségmentesítés szabványos feltételei.
A feszültségmentesítés szabványos feltételei és sorrendje:
- Kikapcsolás, leválasztás minden energia-betáplálási irányból.
- A visszakapcsolás/visszakapcsolódás megakadályozása.
- Feszültségkémlelés (a feszültség nélküli állapot meglétének ellenőrzése).
- Földelés, rövidre zárás.
- Elhatárolás a szomszédos, feszültség alatt álló berendezésektől, részektől.
A feszültség alá helyezés szabványos sorrendje:
- A szomszédos, feszültség alatt álló részektől való elhatárolás megszüntetése. A rövidrezárás, majd a földelés eltávolítása.
- A kapcsolókészülékek működtethetőségének visszaállítása.
- Az árampálya kijelölése.
- A villamos berendezés feszültség, majd áram alá helyezése a megfelelő kapcsolókészülékek bekapcsolásával.
