Dr. Cziva Oszkár válaszolt a Lánglovagok.hu fórumában feltett kérdésekre

Internetes fogadóórát tartott december 6-án a Lánglovagok.hu fórumában Dr. Cziva Oszkár, a Fővárosi Tűzoltó-parancsnokság Tűzoltási, Mentési és Katasztrófa-elhárítási Főosztályának vezetője. Az alábbiakban a jelentősebb kérdéseket és a rájuk adott válaszokat olvashatják szerkesztett változatban.

* * *

backdraft:
Jómagam a budapesti tűzoltóságot, mint az országban egyedül állót tekintem. Olyan szempontból, hogy neki sokkal magasabb a vonulási száma bármelyik nagyobb, kisebb városénál. Természetesen a lakó sűrűség is egyedülálló feladatok elé állítja tűzoltóit.

Mégis ettől most eltávolodva szeretném megkérdezni Öntől, hogy miként látja a magyar tűzoltóság, tűzoltás helyzetét? Mi a véleménye az Állam által hanyagolt Önkéntes Tűzoltó Egyesületekről, azok munkájáról?

Dr. Cziva Oszkár:
Ma Magyarországon a tűzvédelem a területvédelemre épül. Ez nyilván a háború utáni időszakban alakult ki. Az önkéntes tűzoltóságok látták a legnagyobb kárát az állami tűzoltóság megalakításának.  De nem siránkozni, hanem előre nézni kell, véleményem szerint törekedni kell a területvédelemből kitörve a településcentrikus alapok megvalósítására. Ennek a rendszernek alappillérei a hatékonyan működő tűzoltó egyesületek, illetve az önkéntes tűzoltóságok. Az ország gazdasági helyzete több hivatásos tűzoltóság felállítását – úgy gondolom – nem bír el. Az is igaz, hogy sem a tűzoltó egyesületet, sem önkéntes tűzoltóságot nem lehet politikai akarattal létrehozni, ezeket a szervezeteket csak a belülről jövő kezdeményezés alapján lehet bátorítani és segíteni.

Az elsőleges körzetünkben 6 db olyan tűzoltó egyesület van, akikkel szoros szakmai és baráti kapcsolatot tartunk fenn. A konkrét beavatkozásoknál sokszor nyújtanak hatékony segítséget a hozzájuk később kiérkező egységeinknek. A vonulási távolságok miatt helyenként bizonyára jobb lenne a köztestületi forma, de ezt minden esetben a tűzoltó egyesületnek és a képviselő testületnek közösen kell eldöntenie.

CSD-344:
Miként értékeli Ön a működési területükön dolgozó Önkéntesekkel való együttműködésüket? Követendőnek tartja ezt a kezdeményezést? Pótolható lenne ezzel az országban a védelmi lefedettség?

Dr. Cziva Oszkár:
Néhány gondolatot a tűzoltó egyesületekre vonatkozóan az előző válaszomban leírtam. Itt Önnek csak hangsúlyozni szeretném a Fővárosi Tűzoltóparancsnokság teljes megelégedettségét az elsődleges működési körzetünkben működő tűzoltó egyesületekkel kapcsolatosan. Talán kevesen tudnak arról, hogy a jó kapcsolatunk egyik eredménye az úgynevezett sms-ben történő értesítés, amely azt takarja, hogy a tűzoltó egyesületekhez tartozó kül- és belterületekről érkező jelzésekről sms-ben értesítjük a tűzoltó egyesületeket, a riasztásra kerülő hivatásos egységek értesítésével egyidőben. Ez a rendszer követendő példa lehet az ország más területén is.

nazda:
Ön szerint melyek azok a problémák akár fővárosi, akár tágabb értelembe véve hivatásos önkormányzati vonatkozásúak, amelyek megoldása nem feltétlenül pénz kérdése?

Dr. Cziva Oszkár:
Legfontosabb probléma a kommunikáció hiánya. Itt nem elsősorban külső országos, helyi médiában való kommunikációra gondolok, hanem felelős vezetők, helyettesek, parancsnokok, azok helyettesei, stb. a saját szintjükön való párbeszéd hiányát értem. Nagyon sokszor olyan kérdések körül forog a vita, amely meggyőződésem szerint tárgyalásos módon, a kompromisszum keresésével megválaszolható lenne. Ezek a belső viták sok esetben a tűzoltóság külső megítélését is gátolja.

nazda:
El tudna képzelni olyat, hogy a jövőben néhány tűzőrség (kerületi tűzoltóság) köztestületként működjön?

Dr. Cziva Oszkár:
Az Ön által említett modell nem idegen a Lajtán túl lévő városokban, pl. München. Tehát elképzelhető, hogy valamikor a jövőben lesznek köztestületi tűzoltóságok Budapest közigazgatási határain belül. Nem tartom kizártnak. Ennek a feltételei jelenleg nem állnak rendelkezésre, a kérdés nincs napirenden, és azt sem tudom megjósolni, hogy hogyan tudna kialakulni. Nem kell feltétlenül a tűzőrségek darab, illetve létszámát csökkenteni annak érdekében, hogy köztestületi tűzoltóságok is tudjanak működni. Ennek a megvalósításához nagyon komoly előtanulmányok szükségesek.

nazda:
Az Ön álláspontja szerint, van-e a jelenlegi tűzoltóképzésnek (az alaptól a legfelsőbbig) olyan pontja, eleme, időszaka amelyen a legrövidebb időn belül változtatni kellene?

Dr. Cziva Oszkár:
Véleményem szerint határozottan külön kell választani a tűzoltók képzését (szervező) a polgár védelmi szakemberek képzésétől. A katasztrófavédelmi képzés nem lehet önálló képzés, szerintem az alapszakmákra épülve kiegészítő képzésnek kell tekinteni.

csakén:
Ismereteim szerint a Fővárosi Készenléti Egészségügyi Szolgálat felállítása az Ön konzekvens törekvésének egyike. A fővárosi és a nemzetközi példák alapján, a Tűzoltóság égisze alatt az országos lefedettség érdekében, szükségesnek látja-e a KESZ-nek a továbbfejlesztését?

Dr. Cziva Oszkár:
A Készenléti Egészségügyi Szolgálat létrehozása a Fővárosi Tűzoltóparancsnokságon az önkormányzat és a szakmai vezetés közös elhatározásának gyümölcse. Létjogosultságát és fejlesztésének szükségességét az éves során a szolgálat tevékenységével igazolta. Ez a fejlesztés a Fővárosi Tűzoltóparancsnokság működési körzeteit érintően realizálható.

A Készenléti Egészségügyi Szolgálat létrehozásakor elsődleges célunk a káresetek alkalmával a „kordonon” belüli egészségügyi ellátás személyi és tárgyi feltételeinek megteremtése volt. Olyan orvosokat, ápolókat tartunk készenlétben, akik gyorsan a helyszínre érkeznek, és – kiképzésüknek, felszereléseiknek köszönhetően – képesek azon a területen is ellátásban részesíteni a sérülteket, ahol az ezen feladatok végzésére létrehozott szervezetek tevékenységüket folytatni nem tudják.

Országos szinten való bevezetése indokolt lehet, de annak létjogosultságát nagyon alapos előtanulmányokkal kell alátámasztani. Ilyen tanulmányok jelenleg nem készültek, azonban tudomásom szerint az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság foglalkozik a gondolattal erre vonatkozóan, sőt ennek érdekében bekérték tőlünk a Doktor Szolgálat megalapítására, működtetésére vonatkozó adatainkat.

Big Gabi:
Berkeken belül terjedő hír, hogy a budai oldal védelmének hatékonyabb lefedése érdekében, a Közép-budai Tűzőrségen elhelyezve újabb „Doktor szolgálat” kerül beállításra. A hír valós vagy csak folyosói pletyka?

Dr. Cziva Oszkár:
Az FTP vezetésének igen komoly szándéka, hogy még egy Doktor Szolgálatot fel tudjon állítani, ennek természetesen anyagi feltételei vannak. Amennyiben ezek a feltételek megteremtődnek, én úgy gondolom jövő év első felében nagy eséllyel készenlétbe tudjuk állítani a második Doktor Szolgálatot. A területi elhelyezése jelenleg még nyitott kérdés, kézenfekvőnek tűnik a Közép-Budai Tűzőrség is, bár én úgy gondolom célszerű lenne közelebb hozni a városközponthoz.

Még elemezzük a Doktor Szolgálat igénybevételeit. A tényleges vonulások tapasztalatai még befolyásolhatják az elhelyezést. Remélem hamarosan konkrét kérdéssé válik a második Doktor Szolgálat elhelyezése.

gabesz:
A kérdésem a felújított „kis mercik”-kel kapcsolatos. Több kollégától is hallottam és magam is tapasztaltam, hogy a ráncfelvarráson átesett fecskendők nem megfelelőek. Pl. nem fér be a feszítő vágó, a légzőkeret, a redőnyök csak heteket bírnak ki. Ezek csak kiragadott példák a számos hibából. Érdekelne, hogy a rossz munkából adódó költségeket ki viseli, történik-e egyeztetés a kerülettel az igényeket illetően, ha igen miért fordulhatnak elő ilyen durva hibák? Továbbá szeretném megkérdezni lát e esélyt könnyű kategóriájú fecskendők beszerzésére?

Dr. Cziva Oszkár:
A „kis mercik” felújítása egy szükséges, áthidaló megoldás, mivel sajnálatos módon könnyű tömegosztályú gépjárműfecskendők nem szerepelnek – remélhetőleg csupán egyelőre – a kiírt pályázatok között.

A felújítások megrendelésének alapját a Józsefvárosi Tűzőrség „kis mercije” képezte, ez a jármű került elsőként felújításra és a málhatér kialakításánál az ott meglévő paramétereket vettük alapul. A felújítás hiányosságairól jómagam is hallottam, de azok kijavítása tudtommal már megtörtént. Volt olyan, hogy a járművet már a műhelyből sem hozták el, hisz ott fény derült néhány hibára. Javasolom, hogy a használat közben feltárt és a felújításhoz kapcsolható problémákat kérem az észlelést követően, a lehető legrövidebb időn belül jelezzék az Anyagi és Technikai Főosztály felé, hogy garanciális jogosultságunkat érvényesíteni tudjuk. Ezzel a költségviselésre vonatkozóan is tudok válaszolni: A gépjárművek még garanciával rendelkeznek, tehát plusz költségbe a Fővárosi Tűzoltóparancsnokság részére nem kerül.

gabesz:
A 13-on található mercinek nincsenek fiókjaik, csak a helyük van kialakítva. A villamosemelési felszerelést csak darabokban lehet berakni az ülés alá, rögzítés nélkül . A 68-as fűrész csak keresztben fér el, elfoglalva egy egész fakkot. Ha a parancsnokságon nincs 150 cm-es szívótömlő, nem lehet felmálházni a 200 cm-est.

Dr. Cziva Oszkár
Lehet, hogy máshogy volt az eredeti málhatér kialakítás és más felszerelésekkel volt megvalósítva. Nem volt egységes a fővárosnak az 1000-es mercik málhatér kialakítása és a málházott eszközök is különbözőek voltak. A jelenlegi felújítás kapcsán azért céloztunk meg 1 db gépjárműfecskendőt, mint etalont, hogy a fecskendők különbözőségének valamiféle gátat vessünk. Tisztában vagyok azzal, hogy vannak elengedhetetlen felszerelések, amelyeket szállítani kell, s ezeket biztonságosan kell rögzíteni. A leírt problémákat súlyosnak tartom, napokon belül kezdeményezni fogok egy gépjármű megtekintést.

|BTSZ^diák| Csabi:
Mikorra várható, hogy lecserélik a Ford Transit légzőbázis járműveket (elsősorban az I/bázist), és milyen típus várható?

Dr. Cziva Oszkár:
A bázis szerek lecserélésére vonatkozó folyamat elkezdődött. 2 db új típusú gépjármű (IVECO) már beszerzésre került, a málha kialakítása folyamatban van. Jövő év első negyedévében rendszerben lesz.

Tiszthelyettes:
Hogy lehetséges az, hogy a pszichikai vizsgálaton valaki az eddigi beosztásánál csak az eggyel alacsonyabb beosztásba alkalmas. Persze a régi beosztásában továbbra is helyettesként szolgál. Vagy lehet, hogy az ön tudta nélkül valakinek kedvezni kell, ez olyan kiskirályoskodó, nem? Lehet hogy az ön szava a beosztások odaítélésénél kevésbé esik latba? Az eset nemrég történt és ezen a fórumon is szeretnénk tiltakozni ez ellen, mert akiről sző van, az jó tűzoltó és ember, mint akár ön is.

Dr. Cziva Oszkár:
A Fővárosi Tűzoltóparancsnokság Pszichológiai Osztálya által elvégzett vizsgálatok kötelezőek a beiskolázásoknál illetve a magasabb beosztásba való kinevezéshez. Ezek a vizsgálatok egyelőre a tűzoltóságon belül egyedülállóak, céljuk az, hogy a beosztást a legmegfelelőbb emberek töltsék be. Ez az egyik feltétele a kinevezéseknek. A másik feltétele az én egyetértésem azok után, ahogy az őrségparancsnok, kerületi parancsnok javasolja. A Fővárosi Parancsnok Úr a kinevezési parancs aláírása előtt minden esetben kéri a véleményemet, tehát olyan nem fordulhat elő, hogy úgy történik kinevezés, amiről esetleg nem tudnék. Azt viszont szeretném hangsúlyozni, hogy ha egy pszichológiai szakvélemény alapján X.Y. alkalmatlan a beosztás ellátására, akkor nekem nem áll sem szándékomban sem módomban őt beosztásba „helyeztetni”.

nero írta:
Nem ismerve a pesti kinevezési rendszert, de a szolgálatparancsnokot, annak bármilyen okú – szabadság, vezénylés, betegség – távolléte esetén a szolgálatparancsnok-helyettes helyettesíti. Ebben az időszakban a helyettes a szolgálatparancsnok.
Ezek után a kérdésem , az a személy, akit a pszichikai vizsgálatuk alkalmatlannak tart egy beosztás betöltésére, mint helyettes, helyettesítheti-e elöljáróját?

Dr. Cziva Oszkár:
A Fővárosi Tűzoltóparancsnokságon korcsoporttól és beosztástól függően rendszeres pszichológiai vizsgálatnak vannak alávetve a kollégák. Aki nem felel meg a követelményeknek, nem töltheti be a beosztást. Az Ön által feltett kérdések logikáját követve azt kell mondanom, hogy jogosak a felvetések. Az ebben rejlő dilemmákat felismerve, Fővárosi Parancsnok Úr döntése értelmében ez év december 31-ig a vizsgálati rendszert értékelni kell és annak tapasztalatait levonva a szükséges módosításokat kezdeményezni kell. Bízom benne, hogy az értékelést és a szükséges módosításokat követően mindenki számára elfogadható és jogszabályoknak megfelelő vizsgálati rendszer kerül kialakításra.

Danka János:
Érzi-e Ön és valósnak tartja-e, illetve próbál-e valamit tenni a Roham és a kerületiek között tapasztalható ellentét ügyében?

Dr. Cziva Oszkár:
Meggyőződésem, hogy a roham és a kerületiek között lévő ellentétek sok esetben mesterségesek és néha apró érdekellentétekből nőnek ki. Ugyanezek az ellentétek jelen lehetnek kerület és kerület között is, csak az nem kap ekkora publicitást. A nagy „roham” utálatnak kicsit ellentmond, hogy náluk nincs létszámhiány, az SMP parancsnoka többször is válogathat az oda vágyók kollégák közül. Ebből én azt szűröm le, hogy van kihívás, van presztízs rohamosnak lenni. Nyilván annak keserű a pirula, akit nem választanak be.

Danka János:
Nem érzi-e úgy, hogy a TCS „elnyomja” a kerületi (potenciális) TV-ket? Értve ez alatt azt, hogy a TCS esetleg vonul olyan esetekhez is, ahová nem lenne feltétlen szükséges, így kevésbé bontakozhatnak ki pl. a szolgálatparancsnokok, mint tűzoltásvezetők.

Dr. Cziva Oszkár:
Azt kell mondanom, hogy nem érzem úgy, hogy elnyomja a csoport a kerületi tűzoltásvezetőket, szolgálatparancsnokokat. Meggyőződésem, hogy ez a rendszer jó és működőképes, az emberi kapcsolatok sok esetben megoldást jelentenek a felmerült problémák tisztázására. Tisztában kell lenni azzal, hogy a tűzoltási csoport nem veszi át minden esetben a tűzoltás irányítását a szolgálatparancsnoktól, azonban ott marad a helyszínen, ezzel nyilván a felelősség kérdését is magára veszi, de szükség esetén segítséget tud nyújtani a fiatalabb kollégáknak. A Fővárosi Tűzoltóparancsnokságon is meglehetősen nagy a fluktuáció, szolgálatparancsnoki, szolgálatparancsnok-helyettesi beosztásokban (51) nagyon sok tehetséges fiatal kolléga került kinevezésre, akik közül bizony még sokan igénylik a gyakorlati segítséget.

Danka János:
Kap-e olyan információkat, hogy néha túlzott erő-eszköz lett leriasztva alapvetően kisebb esetekhez? Ha igen, akkor tervez-e valamilyen intézkedést?

Dr. Cziva Oszkár:
Nagyon fontos kérdés egy szervezet megítélésében, hogy azok az állampolgárok, akik védelmét ellátjuk, hogyan ítélik meg a szervezet reagálóképességét. Ez lehet alulreagálás illetve túlreagálás. Nyilván a népsűrűségből adódóan, a forgalmi akadályok leküzdéséből adódó, közlekedési nehézségekből adódóan a fővárosból riasztott szerek sok esetben túlreagáltnak tűnhetnek azon tűzoltók számára, akik sajnos nem rendelkeznek ilyen lehetőségekkel. Riasztásaink során gyakorlatilag kizárt a szubjektív megítélés, a riasztandó szereket egy erő gazdálkodási és riasztási rendszer segítségével a számítógéprendszere ajánlja fel. Természetesen ezeket az adatokat mi vittük fel a gépre, tehát a mi döntésünk értelmében működik ilyen vagy olyan módon a rendszer. Szeretném hangsúlyozni, hogy Budapest ma már egy túlzsúfolt világváros, akinek a riasztási rendszerét Bécshez, Berlinhez, Prágához kell viszonyítani. Egy-egy esemény felszámolására célszerű több irányból gépjárműveket elindítani, mert a nagyméretű gépjárművekkel a túlzsúfolt utcákban egyáltalán nem biztos, hogy a legközelebbről induló gépjármű elsőnek érkezik meg. Mindezeket figyelembe véve úgy vélem, hogy a Fővárosi Tűzoltóparancsnokság riasztási rendszere megfelelő, nem túlreagált.

|BTSZ^diák| Csabi:
Hogy látja a BTSZ XXI. jövőjét, és miben látja a fejlődését?

Dr. Cziva Oszkár:
A BTSZ XXI. Diákcsapat megalakítása egy nagyon jó kezdeményezés volt. Sajnálatosnak tartom, hogy néhány gyerek viselkedése miatt problémák merültek fel a nyári táborozáskor, de ebből is lehet tanulni. Meggyőződésem, hogy a diákcsapatot továbbra is működtetni kell, ezzel példát kell mutatni más kerületeknek is. Ez mind a gyermekek szabadidő eltöltésére vonatkozóan, mind az utánpótlás nevelésében fontos szerepet játszik.

K. Tamás:
Miként látja a speciális mentők helyzetét? Mint a Magyarországi Mentőcsoportok Szövetségének elnöke mit tudott tenni idáig a helyzet javításárért? Milyen megoldást javasolna? Olvassa-e a lánglovagok speciális mentők topikját, ami ugyan szakmainak nem nevezhető, de magáért beszél.

Dr. Cziva Oszkár:
Elöljáróban azt szeretném leszögezni, hogy azok a speciális mentő egységek, akik a különböző káreseteknél a fegyelmezett munkavégzésre képesek és megfelelő hivatástudattal rendelkeznek, valóban nagy segítséget jelenthetnek a tűzoltóknak. Bizonyos helyzetekben ez egy hiánypótló tevékenység. Ezeknek a gondolatoknak a jegyében vállaltam el a Magyarországi Mentőcsoportok Szövetségének elnöki tisztségét, azzal a céllal, hogy a szövetséget elfogadtassam a katasztrófavédelem illetékes vezetői részére. A szövetség célkitűzései között szerepel, hogy csak olyan tagegyesületek érdekeit képviseli, amelyek megfelelő humán és technikai felkészültséggel, vizsgákkal rendelkeznek. Úgy gondolom, hogy ma a szövetséget ismerik ebben az országban, a szövetséghez tartozó tagegyesületek sikeresen hajtottak végre feladatokat országhatáron belül és kívül is. Hangsúlyozom, hogy nem reklám célzattal, hanem valódi munkavégzés érdekében indultak útnak. Sajnos ezen kívül több eredményt nem tudtam elérni – igaz, hogy csak ennyit is vállaltam -, túlságosan sok intrikát tapasztaltam a szervezetek működése körül, mindvégig fontosabb szempontként jelent meg a másik szervezet bántása, szidalmazása, vélt vagy valós sérelmek felhánytorgatása. Ezeknek a problémáknak a felismerését követően úgy döntöttem ez év augusztusában, hogy lemondok az MMSZ elnöki posztjáról. Azóta az éves közgyűlésünk ezen döntésemet elfogadta, jelenleg cégbírósági ügyintézése van folyamatban.

A Lánglovagokon belül a Speciális Mentők „topikját” egy darabig figyelemmel kísértem, azonban az ott olvasottak néha mosolyra késztettek, de több esetben elborzasztottak. Sajnos konkrét megoldást nem látok, bár az egy asztal mellett néhány fröccs elfogyasztása minden érdekelttel egyidőben, hangsúlyozom egyidőben, sokat jelentene.

masodperc:
Évekkel ezelőtt még számos „médiasztár” tűzoltó köszönt vissza a képernyőről. Romanek Róbert nyugdíjba vonulásával talán ki is jelenthetjük, most már az emberek legfeljebb Dobson Tibor nevét és arcát ismerik. Hová lettek a nagy nevek? Hová lettek a fővárosi tűzoltók a tévéképernyőről?

Cziva Oszkár:
Örülök neki, hogy megemlékezik egyik kollégánkról, aki nemrégiben vonult nyugállományba, de ne feledkezzünk el arról, hogy Romanek úron kívül még jó néhányan nyugállományba vonultak. A „médiasztár” kifejezés számomra kicsit furcsa, hiszen ezek a kollegák elsősorban szakmai hivatásuknak, önfeláldozásuknak köszönhetik az elismertségüket és sosem jelentett kihívást a médiában való megjelenés. Konkrétan válaszolva a kérdésére, le kell szögezni azt a tényt, hogy hatalmas versenyfutás alakult ki a médiában a hírelsőségért. Ennek következménye, hogy a sajtó munkatársai nem képesek megvárni a káreset teljes felszámolását, sok esetben a tűzoltók még teljes lendülettel dolgoznak, de a tudósítást szállítani kell. Ebben a szakaszban a tűzoltásvezetőnek avagy a sugarat fogó tűzoltónak nem áll módjában nyilatkozatokat tenni, holott jómagam is szívesen látnám őket jóval gyakrabban a televízió képernyőjén. A szóvivő működése éppen ezt az időintervallumot tölti ki. Ő rendelkezik bizonyos információkkal, melyeket meg tud osztani a sajtó képviselőivel, még a káreset teljeskörű felszámolás előtt.

nazda:
Ha megosztaná velem(ünk) a szakmai pályafutása legmeghatározóbb sikerét és kudarcát ill. annak a rövid tapasztalatait azt külön megköszönném!

Dr. Cziva Oszkár:
Ha megengedi, két „sikert” is megemlítek. 1986-ban mint beosztott tűzoltó vettem részt a Microelektronikai Vállalat tűzeseténél, majd 1998-ban Jászberényben, az Electrolux hűtőgépgyár tüzénél, tűzoltásvezetőként tevékenykedtem. A második eset röviddel a tűzvédelmi törvény megalakulása után volt. Forrongtak a tűzoltó indulatok a hivatásos önkormányzati, az állami, az önkéntes és a létesítményi tűzoltóságok körül. Ennél a tűzesetnél mindez pillanatok alatt félretevődött és a négy szervezet képviselői egy emberként, egy szervezetként – mint tűzoltók – hajtották végre a feladatokat. Erre az időszakra és erre a tűzesetre sokszor és nagyon szívesen emlékszem vissza, mert itt valóban a tűzoltáson, kárelhárításon volt a hangsúly, amiből ma is nagyon sokan sokat tanulhatnak.

Az online interjú teljes szövege itt érhető el.