Húszmilliós kár a MOM-ban
1985. július 4-én 9 óra 11 perckor az FTP hírközpontjának távbeszélőn jelezték, hogy a Budapest, XII. kerület Csörsz u. 35-40. szám alatt lévő Magyar Optikai Művek „S” jelű épületének I. emeleti rezsiraktárában tűz van. A jelzést haladéktalanul követő I/kiemelt riasztásra az FTP hat tűzoltóraja – 31 fővel – kezdte meg a vonulást.
A tűzoltási csoport vezetője – helyszínre érkezését követő 1 percen belül – a riasztási fokozatot II-esre emelte. Ennek értelmében még további négy tűzoltógépjárművet 14 fővel irányítottak a helyszínre.
A beavatkozás során az állami tűzoltóegység hat, a vállalati tűzoltóság három „C” sugarat vetett be. A tüzet 9.30-ra körülhatárolták, 09.34-re lefeketítették, 10 órára eloltották.
A tűz gyorsabb lokalizálását nehezítette – többek között – a helyi tűzivízhálózatban uralkodó nem elégséges víznyomás. A Vízművek kérésünkre fokozott víznyomást biztosított az oltás idejére.
A tűzeseti helyszíni szemlét a tűzvizsgálati alosztály 09.27-kor kezdte meg és a BM TOP irányításával folytatta le. A helyszíni szemlén részt vettek a BRFK képviselői is.
A tűzeset közvetlen helyszínét magában foglaló „S” jelű épület: háromszintes (pince, földszint, I. emelet), hagyományos építési technológiával kivitelezett, központi zárt lépcsőházzal rendelkező kétszárnyas, 284 négyzetméter alapterületű épület.
A károsult rezsiraktár – mely a kiszolgálóhelyiségeivel együtt az épület I.emeleti egyik szárnyát teljesen kitölti – 192 négyzetméter alapterületű helyiség. Belmagassága álmennyezettel együtt 3,2 méter, padozata cementborítású beton. A téglalap alapterületű raktár két távolabbi – belső térelhatároló – falazata mögött helyezkednek el a kiszolgálóhelyiségei. A raktárhelyiség közlekedési összeköttetését – az épületen kívüli területtel – az épület középső része felé a központi lépcsőházhoz vezető folyosóra nyíló vasszerkezetű vészkijárat, valamint az épületszárny ellentétes végén kialakított melléklépcsőházra nyíló kétszárnyas vasajtó biztosítja.
A raktár déli homlokzatán 11, az északi homlokzatán 6 – 1,3×2,0 m-es – üvegezett nyílászárót alakítottak ki. A mesterséges világítást egyenletesen kiosztott – az álmennyezetre függesztett – SPRM 340: 3×40 W típusú fénycső világítótestekkel oldották meg. A raktárban a tűz időbeni, megfelelő jelzésének lehetőségét gyengeáramú tűzjelző rendszerrel (28 hőérzékelő, 2 kézi jelzésadó) biztosították.
A raktárban az anyagok tárolására – a helyiség hossztengelyével párhuzamosan, 3 sorban – kilenc tárolási egységet (ún. regált) alakítottak ki Dexion-Salgó típusú állványos polcrendszerből. A polcokon különböző vas-, textil-, bőr-, műanyag, háztartási és ipari rendeltetésű árukat helyeztek el.
A raktár a tűz következtében teljesen kiégett, a Dexion-Salgó állványok harmonikaszerűen összeomlottak, az álmennyezet szétégett, az épület középső része felé eső 6 centiméter vastag téglából egysorosan falazott válaszfal a hő, illetve az oltóvíz hatására mintegy 2/3 részben ledőlt. A lehullott vakolat, faltörmelék, árumaradványok, valamint az összeomlott állvány alatt – a vizsgálat dinamikus szakaszában – egy fénycsőarmatúrát talált a szemlebizottság. Az armatúra felső részét képező két 1 milliméter vastagságú fémlemez kb. 20 négyzetcentiméternyi felületen átégett, a felső lemez három – összeilleszthető – részre törött, a három fojtótekercsen égési nyomok voltak.
A rezsiraktár könyvelőhelyiségben – melyet a melléklépcsőház mellett alakítottak ki – tartózkodó raktárvezető és két beosztottja 9 óra után pár perccel – a raktár másik vége felől – közepes erősségű, durranásszerű hangot hallott. A tárolóterületen tartózkodó raktári dolgozók közül többen – a hangjelenséggel egy időben a vészkijárat közeléből – a raktár déli homlokzatának belső felületével szemben, attól 1,7 méter távolságra lévő „vegyes” regal fal felöli oldalán – sűrű füstöt és kb. 1,7 méter magasan kb. 0,8 méter hosszú lángot láttak fellobbanni – üvegcsörömpölésre emlékeztető zaj mellett -, mely a szemben lévő falazaton kialakított ablak felé nyúlt. Ezalatt a raktár mesterséges világítása üzemelt. Ezt megelőzően a raktárban füstre, tűzre utaló jelenséget az ott tartózkodók nem tapasztaltak. A raktári dolgozók kiáltással és a kézi működtetésű tűzjelzők üvegének betörésével azonnal jelezték a tüzet.
A raktárvezető úgy ítélte meg a helyzetet, hogy a tüzet önerőből eloltani nem tudják. Ezért, valamint a gyorsan terjedő sűrű füst miatt a területet beosztottjaival együtt gyorsan elhagyta a kétszárnyas vasajtón keresztül, miközben azt becsukta. Utóbbi cselekedetével csökkentette a tűz terjedési sebességének növekedéséhez szükséges légellátás kialakulását. A tűz ennek ellenére gyorsan terjedt. A dolgozók az épületet a melléklépcsőházon keresztül elhagyták és kapcsolódtak a helyi erőből megkísérelt tűzoltáshoz. Ekkor már a raktár déli homlokzatán levő nyílásokon keresztül az erős füstkiáramlás elérte a szemben kb. 12 méterre lévő épület homlokzatának kb. 9 métere magasságát.
Az előzőekben említett „vegyes” regálon – közvetlenül a tűzesetet megelőzően – pelenkákat, ragasztóanyagokat, gumi és műanyag árukat, fotófilmeket, cérnákat stb., valamint különböző márkájú kontakt spray-ket tároltak. Az anyagok bizonyos mennyisége – a raktározó-tároló dobozon túl – papírcsomagolásban volt.
A vizsgálat szempontjából jelentőséggel bírt a tüzet észlelő tanúk által hallott durranásszerű hang azonosítása. Ezért két különböző – de a „vegyes” regálon is tárolt – spray-vel robbantási kísérletet hajtottak végre, a tűz észlelésének időpontjában fennálló helyzethez – jelen szempontból – hasonló körülmények között.
A kb. 0,5 négyzetméteres, négyzet alapterületű, mintegy 1,5 kilogramm fenyőfa hegesztőpisztollyal történt meggyújtása, 3 perces előégetése után a tűzbe helyezet félig töltött 350 milliliter űrtartalmú Kontakt-75 spray palástja 3 perc 35 másodper után – erős durranó hangjelenség mellett – felhasadt, a tárolt folyadék, illetve annak gáza a tüzet eloltotta.
A hasonló körülmények között lefolytatott, de a 350 ml űrtartalmú teli Dundi-Sol spray-vel végzett kísérlet eredménye az előzőtől csak a robbanásig eltelt időben (1 perc 40 másodperc) tért el. A tanúk a kísérleti palackok robbanásakor fellépő hangjelenségek között különbséget tenni nem tudtak, azokat egyértelműen azonosították a tűzeset észlelésekor hallottal. A fentiek arra engednek következtetni, hogy a tűz fészke, a keletkezési hely a „vegyes” regálon tárolt anyagok között volt.
A helyszíni szemle tartama alatt az Állami Biztosító a végleges tűzeseti kárt 20 289 000 forintban állapította meg. A tűzoltóság a beavatkozásával kb. 50 millió forint értéket mentett meg.
(Készült Vida András tű. hdgy. Tűzvédelem 1985/9-es számában megjelent cikke alapján)
