Az erdőtüzek keletkezése
Az aszályos évek és minden egyes nagyobb kiterjedésű erdőtűz után a figyelem ráirányul az erdőkre, illetve a természetben előforduló tüzek megelőzésére azok oltására, az oltás technikai és szervezési kérdéseire.
Nemzetközi tapasztalatokat is figyelembe véve megállapítható, hogy nemcsak Magyarországon, hanem Franciaországban, Görögországban, Oroszországban, az Amerikai Egyesült Államokban is bekövetkeznek nagyobb erdőtüzek.
A keletkezés körülményei döntő mértékben emberi mulasztásra, gondatlanságra, felelőtlenségre vezethetők vissza. Száraz aszályos időszakban akár egy felelőtlenül eldobott égő dohánynemű és villámcsapás is okozhat többmilliós károkkal járó erdőtüzet.
Magyarországon az erdő tulajdonosi viszonyaiban bekövetkezett változás magával hordozza azokat a problémákat, hogy a magántulajdonban lévő erdők nincsenek megfelelő módon gondozva.
Megalakultak különböző erdőbirtokos társulások, de működésük során a legalapvetőbb tűzvédelmi szabályokkal sincsenek tisztában.
A rendszerváltást megelőzően, mikor még az ország erdeinek 99%-a állami, illetve szövetkezeti tulajdonban volt, az erdészet végezte az erdőművelést. Nagy hangsúlyt helyeztek a nyiladékok tisztán tartására, tűzszakaszok kialakítására, az erdők rendezettségére. A privatizációt követően az új tulajdonosok sok esetben nem az erdő közelében élnek, hanem attól több száz km-es távolságban, így a tulajdonukban lévő erdők művelésére, karbantartására megfelelő hangsúlyt nem tudnak fektetni.
A magyarországi klímazónákat figyelembe véve a tűz keletkezése szempontjából a minél kisebb páratartalmú terület a legveszélyesebb.
Az erdőtűz keletkezésénél az emberi gondatlanságon és a fenti tényezőkön túl problémát jelentenek még az erdőkben a turisták, kirándulók által rakott tüzek.
Sok esetben a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium által kiadott tűzgyújtási tilalom betartása és betartatása is akadályokba ütközik, emiatt az adminisztratív tilalom nem mindig hatásos.
Az erdőtüzek keletkezése több esetben arra is visszavezethető, hogy a hétvégi kiskert tulajdonosok és a gazdálkodók a száraz venyigéket, tarlót, gallyakat meggyújtják és felügyelet nélkül égetik, majd a feltámadó szél az erdőbe fújja az izzó parazsat, továbbá előfordul a szándékos gyújtogatás is.
