Tűzvédelmi Házirend
A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény szerint a jogszabályban meghatározott lakó- és üdülőegységre vonatkozó tűzvédelmi előírásokat, a riasztás, a menekülés lehetséges módozatait, a tűzvédelmi eszközök használatára vonatkozó előírásokat az épületre vonatkozó tűzvédelmi használati szabályok tartalmazzák.
A tűzvédelmi szabályzatról, a tűzvédelmi házirendről, valamint a tűzvédelmi oktatásról szóló 101/2023. (XII. 29.) BM rendelet úgy rendelkezik, hogy a háromnál több építményszinttel rendelkező, tíznél több lakó- és üdülőegységet magában foglaló épületben, épületrészben a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke, ezek hiányában az épület, épületrész tulajdonosa írásban kidolgozza és tűzvédelmi házirend elnevezéssel kiadja az épületre, épületrészre vonatkozó tűzvédelmi használati szabályokat, és gondoskodik ezek megismertetéséről, megtartásáról és megtartatásáról.
A Tűzvédelmi Házirend az épületre, épületrészre vonatkozóan tartalmazza:
- a tűzjelzés tartalmi követelményeit,
- az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység szabályait,
- a tárolásra vonatkozó előírásokat,
- a nyílt láng használatára és a dohányzásra vonatkozó korlátozásokat,
- a tüzelő- és fűtőberendezések, továbbá az elektromos berendezések használatának előírásait,
- a tűzoltási felvonulási területre vonatkozó szabályokat,
- a közművek főelzáró szerelvényeinek helyét,
- a lakók, illetve az ott-tartózkodók riasztásának és menekülésének lehetséges módozatait,
- a tűzvédelmet biztosító eszközök, berendezések használatára vonatkozó előírásokat és
- a tűzvédelmi házirend készítőjének nevét, elérhetőségét, aláírását, valamint a készítés dátumát.
A Tűzvédelmi Házirendet a készítésére kötelezett a tűzvédelmi helyzetre kiható változás esetén legkésőbb a változástól számított 30 napon belül átdolgozza és naprakészen tartja.
A lakó- és üdülőegység a lakás, valamint a kereskedelemről szóló törvény szerinti szálláshelynek nem minősülő üdülő.
Építményszint és helyiség fogalma
Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendeletben található meg az építményszint fogalma. Építményszint az építmény mindazon használati szintje, amelyen helyiség van. Nem építményszint a padlás, valamint az a tetőszint, amelyen a felvonógépházon vagy a lépcsőház felső szintjén kívül más helyiség nincs.
A helyiség fogalma szintén a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendeletből tudható meg. A helyiség a rendeltetésének megfelelően épületszerkezettel minden irányból körülhatárolt, járófelülettel rendelkező tér, a beépítetlen tetőtér kivételével.
Tűzvédelmi szakember szükséges a Tűzvédelmi Házirendhez?
Jogszabály – a Tűzvédelmi Szabályzattal ellentétben – nem köti szakképzettséghez a Tűzvédelmi Házirend elkészítését, de a katasztrófavédelem is azt ajánlja, hogy tűzvédelmi szakember állítsa össze a dokumentumot, majd a BM rendeletben meghatározott személy adja ki.
A Tűzvédelmi Házirend akkor éri el a célját, ha a jogszabályi megfelelésen túl az élet- és vagyonvédelemben érdemi segítséget nyújt az üzemeltetőknek, valamint a tulajdonosoknak, lakóknak egyaránt. Kerülni érdemes az olyan tűzvédelmi szolgáltatókat, melyek helyszíni bejárás nélkül dolgoznak, illetve egy jogszabályi összeollózással „egyen Tűzvédelmi Házirendeket” készítenek, nem pedig az adott lakóépületre állítják össze egyedileg a tűzvédelmi szabályokat.