Online interjú az országos tűzoltósági főfelügyelővel

Diszlokáció, fluktuáció, az önkéntes tűzoltók helyzete és a védőfelszerelésekkel kapcsolatos problémák egyaránt előjöttek Bérczi László tű. dandártábornokkal készült online interjúban.

Bérczi László tű. dandártábornok, országos tűzoltósági főfelügyelő online interjút ad
Bérczi László tű. dandártábornok, országos tűzoltósági főfelügyelő online interjút ad
(Fotó: OKF)

A katasztrófavédelemnél nincs jelentős fluktuáció, havonta országosan 10-15-en kérik jogviszonyuk megszüntetését a végrehajtó állományból – jelentette ki Bérczi László tű. dandártábornok a Lánglovagok Egyesület fórumában adott online interjúban. Az országos tűzoltósági főfelügyelő ismertetése szerint 2006-2010. között 2484 ember hivatásos szolgálati viszonya szűnt meg, ebből közel kétezren egészségügyi, pszichikai állapotuk miatt váltak hivatásos szolgálatra alkalmatlanná. A hivatásos önkormányzati tűzoltóságok és a katasztrófavédelem közel 9 ezer fős állományát alapul véve ez évente 5-8 százalékos fluktuációt jelent. 2011-ben 501 ember hivatásos állományú jogviszonya szűnt meg, ebből 289-en szolgálati nyugállományba kerültek.

Az elmúlt évekhez képest lelassult az állomány fluktuációja, ennek egyik oka a nyugdíjazási feltételek megváltozása, amelynek következtében a hivatásos állomány tagja 25 év szolgálati viszony után már nem tud szolgálati nyugállományba vonulni. De csökkent a leszerelők száma amiatt is, hogy az elmúlt időszakban a kormány döntése alapján kifizették a 2004. május 1. és 2007. december 31. között elmaradt tűzoltó túlmunkadíjakat, mintegy 6,3 milliárd forintot.

Bérczi László hozzátette: két-három hivatásos tűzoltó-parancsnokságról érkezett jelentés arról, hogy néhányan kérték a hivatásos szolgálati jogviszonyuk megszűntetését külföldi munkavállalás miatt. Ez a szervezet összlétszámához képest elenyésző, lokális jelenség. Ugyanakkor egyre többször előfordul, hogy a korábban leszerelt, külföldről visszatérő kolléga kéri ismételt állományba vételét. A tiszthelyettesek utánpótlását és felkészítését biztosítja az új, modulrendszerű képzési szisztéma. Jelenleg 201-en vesznek részt ilyen képzésen, ők 2012 december 1-jei hatállyal hivatásos – készenléti – állományba kerültek. 2013 márciusában újabb kétszáz fő kezdi meg ilyen irányú tanulmányait.

A főfelügyelő egyetért azzal, hogy a tűzoltói hivatás az erkölcsi megbecsülésen, a társadalmi elismertségen túl anyagi megélhetést is kell, hogy biztosítson. Ez természetesen függvénye a mindenkori gazdasági lehetőségeknek – tette hozzá Bérczi László.

Őrsprogram és a 25 percen belüli kiérkezés

A tűzoltóságok diszlokációja elengedhetetlenné vált, mert a tűzoltók kiérkezési ideje helyenként a 40-50 percet is elérte – jelentette ki Bérczi László. A hivatásos tűzoltó-parancsnokságok száma és földrajzi elhelyezkedése sajnos most sem teszi lehetővé, hogy minden települést 25 percen belül elérjenek a tűzoltók. A probléma megoldása érdekében, a meglévő személyi és technikai állomány átszervezésével megindult az úgynevezett katasztrófavédelmi őrsprogram, amelynek lényege, hogy nem önálló parancsnokságként, hanem egy meglévő részeként, annak székhelyétől távolabb, de még a működési területen belül, a „fehér folt”-okhoz közelebbre kihelyeztek egy gépjárműfecskendőt fél vagy egy raj kíséretében. Ezzel nő a beavatkozó egységek száma, javul a területi elosztás. Így a települések gyorsabban elérhetővé válnak, az első beavatkozás hamarabb megkezdődhet, ami ennek köszönhetően hatékonyabb is.

A káresetek felszámolásához kapcsolódó statisztikák alapján elmondható, hogy a tűzoltóságok által végrehajtott beavatkozások jelentős részét egyes riasztási fokozatban, tehát egy gépjárműfecskendővel hajtják végre. A főfelügyelő szerint kijelenthető, hogy a katasztrófavédelmi őrsre tervezett erő és eszköz elegendő, a beavatkozások hatékonysága nagy mértékben javult.

Bérczi László állítása szerint 2014 végéig megvalósuló őrsprogram biztosítja, hogy az ország lakosságának 99,49, és területének 97,9 százaléka 25 percen belül elérhető lesz az első beavatkozó egységek számára. Természetesen cél az elérési idők további csökkentése, ami a tűzoltó egységek számának bővítésével és területi elosztásának szélesítésével valósítható meg.

Egy kérdező azt vetette fel, hogy a nagykátai tűzoltóságon két gépjárműfecskendő és egy vízszállító helyett már csak egy gépjárműfecskendő található. Nyár óta tehát egy rajjal és mindössze 2000 liter vízzel védik Tápiómente településeit, ez pedig nem elegendő az ott élők biztonságára. Bérczi László úgy reagált, hogy a térség mentő tűzvédelmének javítása érdekében a Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatósággal közösen vizsgálják a felvetett probléma megoldásának lehetőségét.

Műveleti körzet és tűzoltásvezetői jogosultság az ÖTÉ-knek

Azon önkéntes tűzoltó egyesületek számára, ahol a közvetlen beavatkozást végző tagok az előírt szakmai képesítéssel rendelkeznek, továbbá rendszeresített, bevizsgált felszerelések, megkülönböztető jelzéssel ellátott tűzoltó gépjármű is készenlétben áll, ott – kérésre – rendszerbeállító, továbbá évente minősítő gyakorlatot hajtanak végre – fejtette ki a főfelügyelő. A gyakorlatokból megállapítható lesz az egyesület állományának szakmai felkészültsége és eszközeinek, felszereléseinek bevethetősége, valamint az irányító személy(ek) tűzoltás vezetésére való alkalmassága.

A terveik szerint a gyakorlatok sikeres végrehajtása után az önkéntes tűzoltó egyesület tűzoltásvezetői jogosultságot szerez, és elsődleges műveleti körzetet kap, amelyen belül önálló tűzoltói beavatkozást végezhet majd. Bérczi László közlése szerint az egyesületek önálló alkalmazása elsősorban a közvetlen életveszéllyel nem járó, nem időérzékeny események során történhet meg.

Mégis lehet ÖTE parancsnoka hivatásos tűzoltó?

Az online interjúban előkerült azon főigazgatói intézkedés is, amelyben generálisan megtiltották a hivatásos tűzoltóknak, hogy a tűzoltó egyesületekben, a megyei és országos tűzoltószövetségben vezető tisztséget vállaljanak. A főfelügyelő ezzel kapcsolatban úgy  nyilatkozott, hogy a tisztségviseléssel kapcsolatos összeférhetetlenségi szabályokat a normaszöveg megfelelő értelmezésével kell megállapítani. E szerint a hivatásos állományú tag a szakmai tevékenység ellátásában, tűzoltásban a továbbiakban is teljes joggal részt vehet, tűzoltásvezető lehet, tehát betölthet olyan pozíciót, amelynek során nincs befolyása az egyesület gazdálkodására, nem kezeli az egyesület vagyonát. Az egyesületek alapszabálya szerint vezető tisztségviselőnek minősül az elnökség elnöke és tagjai. Az elnökség hatáskörébe tartozik többek között a költségvetés kidolgozása, az éves beszámoló és a közhasznúsági jelentés elkészítése.

Tekintettel arra, hogy a katasztrófavédelem minden szintje (országos, területi, helyi) ellenőrzési jogot gyakorol az önkéntes tűzoltó egyesület felett, nyilvánvalóan nem engedhető meg, hogy a hivatásos állomány tagjaként ugyanaz a személy ellenőrizze az önkéntes tűzoltó egyesületet, aki egyben az önkéntes tűzoltó egyesület egyik vezető tisztségviselője is. Bérczi László ismertetése szerint a kizárás hátterében az áll, összeegyeztethetetlennek tartják, hogy a támogatásokat odaítélő, ellenőrzésben minden szinten résztvevő hivatásos állomány az önkéntes tűzoltó egyesületben vezető tisztséget töltsön be. Ezzel a rendelkezéssel elkerülhetőek azok a helyzetek, hogy a fenti tevékenységekben érintett állománytagoknak esetleg saját döntésükkel kelljen szembekerülniük. Amennyiben azonban az önkéntes tűzoltó egyesületre vonatkozóan, vele összefüggésben a hivatásos állomány tagjának munkaköréből vagy beosztásából semmiféle szakmai irányítási, felügyeleti vagy ellenőrzési kötelem nem ered, úgy a vezető tisztség viselése nem kizárt.

Az ÖTÉ-kkel kapcsolatban Bérczi László még elmondta, hogy az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) a középtávú fejlesztési programjában közel száz gépjárműfecskendő és mintegy harminc vízszállító cseréjét tervezi, ennek nyomán lehetőség nyílik arra, hogy igény esetén a lecserélt járművek egyesületekhez kerüljenek. Azon is dolgoznak, hogy az önkéntes tűzoltó egyesületeket is riasztani tudják a SMS-sel a Pajzs rendszeren keresztül.

Új védősisakok és védőruhák jövőre

A sofőrök kötelező védősisak-használatával kapcsolatban a főfelügyelő közölte, hogy folyamatban van a közelmúltban rendszeresített „A” típusú tűzoltó bevetési sisakok beszerzése. A jövő év első negyedévében 1644 darabot osztanak ki a gépjárművezetőknek. Bérczi László hozzátette: a cél természetesen az, hogy 2013-ban valamennyi érintett kollégát ellássanak a védőeszközzel.

A tűzoltóautók biztonsági övével kapcsolatban a főfelügyelő azt a tájékoztatást adta, hogy 1997 után gyártott gépjárművek első ülései, a 2006 után gyártottakban pedig már a hátsó ülések is kétpontos biztonsági övvel vannak felszerelve. A KRESZ előírásai szerint a járművezetőknek és az utasoknak is kötelező használniuk a biztonsági övet minden olyan ülésen, amelyet azzal felszereltek. Jelenleg zajlik annak vizsgálata, hogy lehet-e utólag biztonsági övet beépíteni. Az érvényes jogszabályi előírások szerint azokban a járművekben, amelyekben gyárilag kialakították a biztonsági öv helyét, lehetőség van az utólagos beépítésre.

A főfelügyelő arra is kitért, hogy a védőruházatot gyártók rendszeresen fejlesztik, változtatják termékeiket, így a különböző időpontokban beszerzett védőeszközök – a közbeszerzési szabályokra is tekintettel – gyakran nem azonosak. Az OKF természetesen kiemelt fontosságú feladataként kezeli a közvetlenül beavatkozó állomány egységes védőruházattal és védőfelszereléssel történő ellátását, lehetőség szerint a hazai ipar, hazai munkaerő igénybevételével. A jövő év második feléig 3 ezer új védőruhával látják el az állományt és a továbbiakban a beszerzések évente folyamatosan történnek majd.

Bérczi László hozzátette: nincs olyan hazai gyártó, amely megfelelő bevetési védősisakot, kámzsát, védőkesztyűt és csizmát lenne képes gyártani, de az egységesítést ezen védőfelszerelések esetében is folytatni fogja az OKF.

Nincs szükség a pomázi tűzoltóságra?

Egy fórumozó a pomázi önkormányzati tűzoltóság parancsnokának szakmai aggodalmaira, valamint az OKF-nek a parancsnok ellen jó hírnév megsértése miatt indított perére utalva azt kérdezte, meddig gondolják még feszíteni a húrt Pomázzal, a főfelügyelő mit szólna hozzá, ha megszűnne a pomázi tűzoltóság, ebben az esetben mi lenne a térség tűzvédelmével. Bérczi László ezzel kapcsolatban csak annyit mondott, hogy pomázi parancsnokság elsődleges műveleti körzetébe öt település tartozik, a legközelebbi hivatásos egység Szentendrén, négy kilométerre van Pomáztól.

Az online interjú teljes egészében itt olvasható.

Rovat
Témakör