Karácsonyi könnycseppek

Tisztelt Bajtársaim, kedves Olvasó!

Sokadjára kezdek neki idei karácsonyi köszöntőmnek. Minden szavamba bele kötök, semmi nem jó. Nem találom a vezérfonalat, ami ihletet teremthetne, miközben nyüzsögnek a gondolatok a fejemben. Csak az a baj, hogy a legtöbb nem ünnepi. Keresem a keserves egyensúlyt az alkalomhoz illő megfogalmazás és a diplomatikus igazmondás között.

Kezdem azzal, amiről 14 évvel ezelőtt az első karácsonyi írásom szólt: az ünnepi tűzmegelőzési tanácsokkal. 2001 decemberében jelent meg a Karácsony, tragédia nélkül című tűzmegelőzési összefoglaló, mely talán addig soha nem olvasott rendszerbe foglalta össze az év végi ünnepek tájékán felmerülő veszélyeket.

Valószínűleg már ráférne egy kicsi ráncfelvarrás, de az alapvetéseit tekintve semmi nem változott: a (medve és a) tűz nem játék! Ugyanúgy keletkezik, és az emberi természet, viselkedés sem változott. A figyelmetlenség, gondatlanság miatt felcsapó lángok váratlansága a magabiztos nyugalmat kapkodó pánikká változtatja. Az odafigyelés és a felkészültség életet menthet!

Nyüzsgő gondolataim közül a következő motívum a szeretet. Karácsonykor mi másról is harsoghatnának a fanfárok, mint az „érzelmektől” túlcsorduló mázról. Ami aztán január elején összefonnyadva lecsusszan, aláhullik, és a szeretet ott marad csupaszon, magányosan. A mi választásunk, hogy milyen szellemi, érzelmi tartalommal töltjük meg e fogalmat.

Tavaly ilyenkor leírtam, hogy „tűzoltónak lenni a szeretet egyfajta, kiváltságos megnyilvánulása. Nem véletlen, hanem karmikus természetű”. Nem egy vignettától vagy egyenruha viselésétől lesz valaki tűzoltó. A „tűzoltónak lenni” tudatban ott van minden szenvedély és fájdalom, amit átélnek azok az emberek, akik életeket mentenek. Büszkeség, belső tartás!

Három éve sokan vannak olyanok, akik elárulták ezeket a hősöket. Ők kiírták magukat a tűzoltók nagy családjából, örökre! Már csak jól fizetett hivatalnokok, s ezt ők is tudják. Ott bent az elméjükben csendesen csíborog, zizeg egy vékony kis hangocska, alig hallhatóan. Kiolvasható a lelkük tükréből!

Drága Bajtársaim!

Ez a megszólítás illeti azokat a tűzoltókat is, akiket 2012 óta kirúgtak. Ki tudja hányan vannak… Az aszfalton koppanó könnycseppjükben ott volt minden fájdalmuk, amikor utoljára léptek ki második otthonukból.

A Lánglovagok.hu Szerkesztősége nevében kívánok szeretetteljes ünnepet!

Bajtársi és baráti szeretettel.