Női szóvivők a nyerők?
A katasztrófavédelemnél a női szóvivők vannak túlsúlyban, de az OKF szerint szó sincs diszkriminációról.
Határozottság, naprakészség, szavahihetőség, politikamentesség, hitelesség, esztétikus megjelenés, szakszerűség, érthetőség, jó kommunikációs készség, közérthetőség, gyorsaság, igazmondás – ezek a legfőbb kritériumok, melyeket a katasztrófavédelmi szóvivőkkel szembeni elvárásként fogalmaztak meg egy közvélemény-kutatásban a válaszadók.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem védelmi igazgatás szak katasztrófavédelmi szakirányán készült szakdolgozat kutatása 2013 tavaszán zajlott. Az online kérdőívet 1251-en töltötték ki teljes egészében, köztük tűzoltók, és olyanok is, akiknek még az ismeretségi körükben sincs lánglovag.
A kérdőívben sorrendbe kellett állítani három fő elemet a szóvivők személyével kapcsolatban. A válaszadók összességében első helyre a tűzoltószakmai tudást, a másodikra a kommunikációs szakértelmet, a harmadik helyre pedig a kinézetet rakták. A sorrend mind a tűzoltó, mind pedig a civil válaszadók esetében is ez volt.
Jelenleg az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője nő, a helyettese férfi, az igazgatóságokon pedig húszból csak három szóvivő tartozik az erősebbik nemhez. A feladatra képzettség és szakmai múlt tekintetében kizárólag a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivője felel meg, hiszen vonulós tűzoltó múlttal, felsőfokú kommunikációs végzettséggel rendelkezik, médiában dolgozott, és tiszti átképzővel felsőfokú tűzoltószakmai végzettséget is magáénak tudhat.
Domináns a női nem
Öt területi szóvivő esetében részbeni életrajz sem található az igazgatósági honlapon, közülük azonban az egyikőjük élettörténetét a sportolói múltja miatt lehet ismerni. Az elérhető információk szerint felsőfokú, katasztrófavédelemhez köthető végzettséggel öt megyei szóvivő rendelkezik, ugyanennyien felsőfokú kommunikációs végzettséggel, de csak egyikőjük – a fővárosi – mindkettővel.
A kinevezéseknél láthatóan az dominált, hogy nő kerüljön a pozícióba, és legkevésbé törődtek azzal, hogy az illetőnek kommunikációs végzettsége és gyakorlata, tűzoltószakmai végzettsége és gyakorlata egyaránt legyen. A szervezeten belüli egyéb, nem vonulós tapasztalat kilenc megyei szóvivőnél érhető tetten. Volt aki már 1994-re visszanyúlóan rendelkezik hivatásos tűzoltói múlttal, de inkább az 1-3 éves munkaviszony a jellemző.
Az egyik női szóvivő az életrajza alapján kommunikációs és tűzoltószakmai végzettség híján van, sőt, felsőfokú diplomája sincs, a szakmai pályája is csak annyi, hogy 2012-ben szóvivő lett az igazgatóságon. Szerencsére nem ez dominál, a többség életében vagy a kommunikáció vagy a katasztrófavédelem, tűzoltóság valamilyen formában megjelent, például polgári védelmi szakemberként vagy informatikusként dolgozott a szervezetnél.
A három férfiszóvivő közül kettő rendelkezik vonulós múlttal, különösen a Somogy megyei, aki egyben a főügyeleti osztály vezetője. Ő az, aki 1994-ben kezdte pályafutását. A Csongrád megyei szóvivőnek csak médiában szerzett gyakorlata van, a felsőfokú végzettségét tanári és művelődésszervezői szakon szerezte, múltja sincs a katasztrófavédelemnél.
Vélemények a szóvivők munkájáról
A kutatásban a szóvivők nyilatkozatainak pontosságát, helytállóságát az összes kitöltő 11,83%-a nagyon rossznak, 13,51%-a rossznak, 27,26%-a elfogadhatónak, 24,06%-a jónak, 10,71%-a nagyon jónak ítélte, 12,63%-a nem tudta megítélni. Ennél lényeges eltérést a hivatásos katasztrófavédelmi szervnél dolgozók és a civilek válaszainál sem lehet tapasztalni.
A szóvivők nyilatkozatait az adott témánál megfelelő tartalmi mennyiség alapján az összes kitöltő 11,59%-a nagyon rossznak, 18,23%-a rossznak, 29,42%-a elfogadhatónak, 20,54%-a jónak, 9,35%-a nagyon jónak ítélte, 10,87%-a nem tudta megítélni. A teljesen civilek némileg szigorúbbak, 16,2% nagyon rossznak, 19,44% rossznak, 22,22% elfogadhatónak, 15,74% jónak, 7,18% nagyon jónak ítélte, 19,21% nem tudott véleményt nyilvánítani.
Kommunikációs készség alapján az összes válaszadó 7,11%-a nagyon rossz, 9,19%-a rossz, 26,06%-a elfogadható, 31,49%-a jó, 15,51%-a nagyon jó minősítést adott, 10,63%-a nem tudta megítélni. E tekintetben a hivatásos katasztrófavédelmi szervnél dolgozók és a civilek véleményénél sem mutatható ki jelentős eltérés.
A szóvivők kinézetét az összes válaszadó 2,64%-a nagyon rossznak, 4,08%-a rossznak, 21,34%-a elfogadhatónak, 34,45%-a jónak, 17,19%-a nagyon jónak ítélte, 20,3% nem tudott véleményt nyilvánítani. Szignifikáns különbség a hivatásos katasztrófavédelmi szervnél dolgozók és a civilek véleményénél nem mutatható ki.
Kiválasztási alapelvek
Petróczi Tímea, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője – akinek az életrajza szerint se kommunikációs végzettsége, se médiában szerzett gyakorlata – a Lánglovagok.hu tűzoltóportál érdeklődésére elmondta, ahogy bármely cégnek, úgy a katasztrófavédelemnek is belső ügye a személyzeti kiválasztás, természetesen a vonatkozó jogszabályok betartása mellett.
Petróczi Tímea szerint alapelv, hogy a jelölteket semmilyen diszkrimináció a kiválasztás során nem érheti. Nem lehet befolyásoló tényező a jelentkező neme, az életkora, a vallási hovatartozása, vagy a politikai meggyőződése.
Milyen az arány a rendőrségnél?
A rendőrség honlapján ötvenhat szóvivő, sajtóügyeletes elérhetősége van megadva, megyénként akár több is. Ebből negyven nő, tizenhat férfi. Itt is a nők dominálnak, de az arány kiegyensúlyozottabb, mint a katasztrófavédelemnél.
