Mi újság a villamos biztonsági felülvizsgálattal?
Egy idei jogszabályváltozás apropóján kérdeztük a Nemzetgazdasági Minisztériumot és a Magyar Elektrotechnikai Egyesületet.
Az összekötő és felhasználói berendezésekről, valamint a potenciálisan robbanásveszélyes közegben működő villamos berendezésekről és védelmi rendszerekről szóló 40/2017. (XII. 4.) NGM rendelet 2024. január 29-én módosult, a változás érintette a villamos biztonsági felülvizsgálatot is.
Kivéve lakóépületek
Az 1. melléklet 1.13.2. db) alpontja így szólt az időszakos villamos biztonsági felülvizsgálat kötelezettségi köréről: „a fázisonként 32 A-nél nagyobb névleges áramerősségű túláramvédelemmel korlátozott villamos berendezésen”, míg most ekképpen rendelkezik a jogszabály: „a fázisonként 32 A-nél nagyobb névleges áramerősségű túláramvédelemmel korlátozott általános célú villamos berendezésen, kivéve a lakóépületek villamos berendezését”.
A Magyar Elektrotechnikai Egyesület Épületvillamossági és Biztonsági Szakosztály Villamos Biztonsági Munkabizottság Operatív Csoport (továbbiakban: MEE) a Lánglovagok.hu kérdésére megerősítette, hogy ezzel a lakóépületek tekintetében az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet 276. §-ával megteremtődött az összhang, de felhívták a figyelmet, hogy mindig figyelembe kell venni az esetleges helyi szigorító körülményeket, és mindig a szigorúbb előírásokat kell figyelembe venni a vizsgálatkor.
Ilyen, 3 évet előíró szigorító körülmény például a 40/2017. (XII. 4.) NGM rendelet 1. melléklet 1.13.2. dc) alpontjában található változatlan formában: „a Villamos Műszaki Biztonsági Szabályzat szerint lakóépület, kommunális épület, valamint egyéb épület villamos berendezésén, ha az munkahelynek minősül”. A munkahely fogalma a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 87. § 5. pontjában található: „minden olyan szabad vagy zárt tér (ideértve a föld alatti létesítményt, a járművet is), ahol munkavégzés céljából vagy azzal összefüggésben munkavállalók tartózkodnak. Munkahelynek kell tekinteni a mást nem foglalkoztató, a munkáját kizárólag személyesen végző egyéni vállalkozó (akkor is, ha egyéni céget alapított) munkavégzési helyét e törvénynek a 9. § (2) bekezdésében meghatározott rendelkezései tekintetében.”
Három évből hat év
És mi a helyzet akkor, ha a jogszabályváltozás előtt az akkori előírások szerint a minősítő irat 3 év érvényességet adott, és a mostani rendelet szerint elegendő 6 évente elvégezni a villamos biztonsági felülvizsgálatot?
A Nemzetgazdasági Minisztérium (továbbiakban: NGM) ezzel kapcsolatban érdeklődésünkre azt írta, hogy a 40/2017. (XII. 4.) NGM rendelet nem rendelkezik arról, hogy az elvégzett felülvizsgálatot igazoló ellenőrzési dokumentumban (minősítő iratban) meghatározott időpontban kell elvégezni a következő, esedékes időszakos villamos biztonsági felülvizsgálatot. (Ez természetesen nem vonatkozik arra az esetre, amikor a felülvizsgálat során tapasztalt hiányosságok pótlásának határidejét a villamos biztonsági felülvizsgálat végzője a minősítő iratban meghatározta – lásd 1.12.1. alpont). Tekintettel arra, hogy a villamos biztonsági felülvizsgáló által kiállított ellenőrzési dokumentum (minősítő irat) nem hatósági döntés, ezért az abban foglaltak nincsenek hatással a jogszabályi előírásból fakadó kötelezettségek teljesítésére.
Villamos biztonsági felülvizsgálat lakásokban
A 40/2017. (XII. 4.) NGM rendelet 1. melléklet 1.13.3. alpontja 2024. január 28-ig így rendelkezett:
„Lakóépületekben lévő lakások villamos berendezésén a villamos biztonsági felülvizsgálat elhagyható, ha a következő két feltétel együttesen teljesül:
a) fázisonként 32 A-nél nem nagyobb névleges áramerősségű túláramvédelem van, és
b) 30 mA-nél nem nagyobb érzékenységű áram-védőkapcsolóval védettek a felhasználói berendezések.”
A rendelet 2024. január 29-től a félkövér betűtípussal jelzett résszel egészült ki: „Lakóépületekben lévő, bérleménynek nem minősülő lakások villamos berendezésén az időszakos villamos biztonsági felülvizsgálat elhagyható, ha a következő két feltétel együttesen teljesül:”.
Az 1.13.2 alpont f) pontja szerint „a lakóépületekben lévő lakások villamos berendezésén villamos biztonsági felülvizsgálat végzése bérbeadáskor és tulajdonosváltáskor, amennyiben a bérbeadás, illetve a tulajdonosváltás időpontjához képest 6 évnél nem régebben elvégzett felülvizsgálatot igazoló ellenőrzési dokumentum (minősítő irat) nem áll rendelkezésre”.
Az NGM jelezte, hogy az 1.13.3. alpontja kizárólag az időszakos villamos biztonsági felülvizsgálat tekintetében fogalmazza meg a villamos biztonsági felülvizsgálat elhagyhatóságának feltételrendszerét. A bérlőváltás esetkörét az 1.13.3. alpontja eleve kizárja a mentességből, míg a tulajdonosváltás azért zárandó ki a mentességből, mert tulajdonosváltásnál nem időszakos villamos biztonsági felülvizsgálatot kell végezni. E tekintetben az NGM felhívja a figyelmet az 1.6. alpontra, amelyben csak a d) pont szerinti esetkörhöz kapcsolódik időszakos felülvizsgálati kötelezettség (a többi pont esetében a villamos biztonsági felülvizsgálat nem időszakos felülvizsgálatot jelent).
Ki végezteti el a villamos biztonsági felülvizsgálatot?
A 40/2017. (XII. 4.) NGM rendelet 2. § 29. pontjában lévő definíció szerint az üzemeltető „a villamos berendezés üzemeltetője, az a természetes személy vagy gazdálkodó szervezet, aki vagy amely a villamos berendezéssel rendelkezni jogosult, vagy akit a villamos berendezéssel rendelkezni jogosult annak üzemeltetésére feljogosított”.
Az 1. melléklet 1.8 pontja szerint a berendezés létesítésekor, az első üzembe helyezés előtt (első ellenőrzés), valamint átalakítás, javítás esetén annak üzembe helyezése előtt a kivitelező feladata az ellenőrzés, míg az 1.6 pontban felsorolt többi esetben, így bérbeadáskor és tulajdonosváltáskor az üzemeltető kötelezettsége, kivéve, ha szerződésben e kötelezettséget más vállalta.
Jó, de mindezek alapján egy bérbe adott ingatlannál ki az üzemeltető? Az NGM szerint a definíció alapján egyértelmű. A MEE viszont konkrétan válaszolt, bérbeadáskor a tulajdonos az üzemeltető. Hosszú idejű szerződések esetén azonban érdemes a bérlőre átruházni az üzemeltetői kötelezettséget.
