Ki és mit tanulhat az újbudai paneltűzből?

Szeméttel felhalmozott lakás, nem megfelelő hő- és füstelvezetés, eltűnt tűzoltási felvonulási terület.

Egy tízemeletes, egylépcsőházas panelház harmadik emeleti lakása borult lángba augusztus 6-án Budapesten, a XI. kerületi Albert utcában. A szeméttel felhalmozott lakásban senkinek sem esett baja, a lépcsőházba került füst miatt azonban egy lakót füstmérgezéssel szállítottak kórházba.

Szemét a lakásban

Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet lakó- és szállásjellegű épületekre vonatkozó használati szabálya szerint „Az épületben éghető anyag olyan mennyiségben és módon nem tárolható, a rendeltetéshez alkalomszerűen kapcsolódó tevékenységek kivételével olyan tevékenység nem folytatható, amely a rendeltetésszerű használattól eltér, tüzet vagy robbanást okozhat.”

De vajon elegendő ez a szabály arra, hogy a szomszédok vagy a közös képviselő bejelentésére a tűzvédelmi hatóság eljárjon még mielőtt megtörténne a baj? Nem egy olyan lakás gyulladt már ki, akár halálos áldozatot is követelve, melyben szemét volt felhalmozva.

A Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság többszöri megkeresésünk ellenére sem válaszolt arra a kérdésre, hogy az Albert utcai lakás kapcsán volt-e korábban bejelentés a nagy mennyiségű szemét miatt. Kovács M. Veronika, az újbudai önkormányzat sajtókapcsolatokért felelős munkatársa azonban elmondta, hogy az önkormányzathoz érkezett bejelentés, amit a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező Pest Vármegyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztálya részére továbbítottak.

Kovács M. Veronika ennek hátterére így világított rá: az önkormányzatnak nem minden esetben van jogköre eljárni a szemétgyűjtögető, esetlegesen tűzveszélyes, egészséget, vagyonbiztonságot veszélyeztető életmódot folytatókkal szemben. Abban ez esetben, amikor a jegyzői birtokvédelmi hatáskörben nem vizsgálható esetről van szó, az illetékes bíróságon indítható birtokvédelmi per. Ilyenkor a panasztevőket tájékoztatják erről, ahogy arról is, hogy a hulladékok felhalmozása miatt a beadványt a kormányhivatalhoz teszik át.

Úgy tűnik, ebben az esetben a bürokráciánál gyorsabb volt a tűz.

Elégtelen hő- és füstelvezetés

A középmagas panelházak tűzvédelmének egyik gyenge pontja a hő- és füst elleni védelem. A kigyulladt lakásból közvetlenül a menekülési útvonalra jutó füst képes teljesen ellehetetleníteni az önálló, védőfelszerelés nélküli menekülést. Az Albert utcában a létesítéskori hő- és füst elleni védelmet felújították, az egyből két nyílószárny lett, ami viszont olyan kicsi szögben nyílik ki, hogy az még a létesítéskori követelménynek sem tud megfelelni.

Nem csoda, hogy a tűzoltók a tetőajtókat kinyitották, ehhez azonban el kellett távolítaniuk a lakatot a tetőszintre feljutást akadályozó rácsról. A rács melletti kulcsdoboz üres volt. Megjegyezzük, a lezárt rács nem szabálytalan, de mutatja, hogy időveszteséget okoz a tűzoltásnál, mentésnél. A lakat alkalmazása indokoltnak mondható, hogy megakadályozza az illetéktelenek feljutását olyan területre, ahol semmi keresnivalójuk. A betörhető kulcsdoboz használata mégis kompromisszumos megoldást jelent.

Visszatérve a hő- és füstelvezető nyílószárnyakra, vajon a három havonta kötelező üzemeltető ellenőrzésnél, félévente előírt időszakos felülvizsgálatnál, karbantartásnál a tűzvédelmi üzemeltetési naplóban jelezték, hogy a kicsi hatásos nyílásfelület miatt a rendszer nem megfelelő? Ha igen, miért nem történt intézkedés? Egyáltalán hogyan történhetett meg egy ilyen kivitelezés? Az már csak hab a tortán, hogy az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet 197. § (1) bekezdése által előírt felirat hiányzott róla.

Menekülési út eltorlaszolása

A lépcsőházban történő szabálytalan tárolásból sem volt hiány az Albert utcai házban. Különösen a közbenső lépcsőpihenőkben a kerékpárok felhalmozásával éltek, de sikerült virággal is leszűkíteni a szükséges mérték alá a menükélési út szélességét.

A szabálytalan tárolás a tűzoltói beavatkozást, menekülést, mentést nagymértékben tudja akadályozni.

Kérdéses a Tűzvédelmi Házirend megléte

Az épület földszintjén A4-es nyomtatásban, lapozhatóan egy 2016. március 18-án kelt, Tűzvédelmi Használati Szabályok lakásszövetek részére dokumentum volt kihelyezve. Ez közel sem felel meg a 101/2023. (XII. 29.) BM rendeletben előírt tartalmi követelményeknek.

Amennyiben ezt gondolták Tűzvédelmi Házirendnek, nem pedig arról van szó, hogy kint felejtették ezt az elavult dokumentumot, akkor igencsak mulasztást követett el az épület üzemeltetését végző lakásfenntartó szövetkezet.

Hiányzó tűzoltási felvonulási terület

A Lánglovagok Egyesület évek óta kongatja a vészharangot a középmagas panelházaknál eltűnt tűzoltási felvonulási területek miatt, a Középmagas panelszerkezetű lakóépületek tűzvédelmi helyzetének vizsgálata, tűzbiztonságának fejlesztési lehetőségei című szakdolgozat is részletesen foglalkozok a kérdéssel. Újbuda különösen élen jár abban, hogy szőnyeg alá söpörjék a problémát.

A mostani tűzesethez is riasztottak magasból mentőt, de nem volt hol megtelepülnie. Persze a katasztrófavédelem ahelyett, hogy azonnal asztalra csapott volna, inkább ezzel a parasztvakítással éltek a honlapjukon: „A rajok eloltották a tüzet, emeletről-emeletre járva átnézték azokat a lakásokat, amelyekbe be lehetett jutni, a többit kívülről, drónnal vizsgálják át.”

A Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság a közterületen eltűnt tűzoltási felvonulási területtel kapcsolatos kérdésünkre sem felelt, Kovács M. Veronika az önkormányzat részéről pedig csak mellébeszélt:

„Az Önkormányzat számára a kerületi lakosok biztonsága kiemelten fontos ezért a tűzoltási felvonulási területek meglétét, a felmerülő problémákat és megoldási lehetőségeket a katasztrófavédelemmel együttműködésben folyamatosan vizsgáljuk.

Több ízben tartottunk egyeztetést a XI. Kerületi Hivatásos Tűzoltóparancsnokság munkatársaival, valamint a fővárosi utak forgalomtechnikai kezelőjének, a Budapest Közút Zrt.-nek illetékeseivel, hogy a parkolási rend megváltoztatásánál milyen szempontokat és követelményeket kell figyelembe venni. A kérdéses esetekben a konkrét kijelölés előtt gépjárműves próba megtartása is indokolt, ahol nem csak a parkolási rend, hanem a ráfordulási sugarak megfelelőségét is lehet ellenőrizni.

Önkormányzatunk az érintett területen a díjfizető övezet módosulása miatt jelentkező parkolási nehézségek miatt kizárólagos lakossági várakozási területeket jelölt ki. Ennek kapcsán a parkolás módja nem került megváltoztatásra, azt jelenleg is a korábbi éveknek megfelelő parkolási rend van érvényben. A szabályozás egyedül a várakozásra jogosultak körét érintette, így az adott területen csak a kiváltott hozzájárulással rendelkező lakók állhatnak hétfőtől-péntekig.”

Tűzvizsgálat

Kérdésünkre a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság azt megerősítette, hogy tűzvizsgálati eljárás indult. Erre amúgy a 44/2011. (XII. 5.) BM rendelet 3. § (1) c) pontja alapján van kötelezettségük, mivel a riasztási fokozat III-as volt.

Azt viszont már nem árulták el, hogy ezzel párhuzamosan elrendeltek-e a lakóépületben, illetőleg a lakásfenntartó szövetkezet által kezelt másik három panelházban átfogó tűzvédelmi hatósági ellenőrzést. A tűzoltásnál tapasztalt tűzvédelmi szabálytalanságok miatt ennek szükségessége nem kétséges.