Best of Bakondi György
A végleg nyugdíjazott katasztrófavédelmi főigazgató munkásságáról nem lehet dicshimnuszt zengeni. Összefoglalónk.
A hivatásos szolgálat felső korhatárának való elérésével, április 15-én megszűnt Bakondi György tű. altábornagy szolgálati viszonya, és leköszönt az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság éléről. Bár Pintér Sándor belügyminiszter a búcsúztatón ódákat zengett a reaktivált nyugdíjas határőr tevékenységéről, nem alaptalan azt gondolni, hogy jelentős károkat okozott a magyar mentő tűzvédelemben.
Hajrá, hajrá, hajrá!
A tűzoltók megalázásával, kommunizmust idéző háromszoros hajrával vette kezdetét a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok államosítása, mondhatni, szétverése. Ezzel együtt megkezdődött a tűzoltó és a tűzoltóság szó kiirtása a köztudatból. A nagy tudással, tapasztalattal rendelkező tűzoltók jelentős részét eltávolították, nyugdíjba kényszerítették, és egykori katonatisztek, határőrök, botcsinálta tűzoltók játszótere lett a katasztrófavédelem, a tűzoltóságok irányítása.
Mindent megtettek annak érdekében, hogy a tűzoltók közutálatnak örvendjenek. A kiképzésnél gépfegyvert adtak a kezükbe, a gyakorlóöltözetük a rendőrökével azonos lett, a fővárosban pedig tilosban parkoló autókat szállítását bízták rájuk.
A főigazgató a hivatásos tűzoltók önkéntes tevékenységét sem nézte jó szemmel, az Alaptörvényt és több más jogszabályt felülírva megtiltotta, hogy a tűzoltó egyesületekben és szövetségekben vezető tisztséget vállaljanak. A Lánglovagok Egyesület panasza nyomán az alapvető jogok biztosa elmarasztalta a főigazgatót. A kormány persze azonnal Bakondi György segítségére sietett, hogy törvényi erővel korlátozza a hivatásos tűzoltók egyesülési jogát.
Aki bírálni merte a rendszert, az pillanatok alatt a bíróságon találta magát. Bakondi György előszeretettel perelte be az őt kritizálókat, legyen szó országgyűlési képviselőről, szakszervezeti vezetőről, önkormányzati tűzoltóparancsnokról, vagy újságíróról. Ezen perek egy része még folyamatban van. A főigazgató mindezt persze közpénzből finanszírozta.
A szakma figyelmeztetett a rossz irányba haladásról, és 2013 márciusában már a lakosság számára is világossá vált, a katasztrófavédelem jelenlegi rendszere megbukott. A hókáoszban történtek miatt az ombudsman is nemtetszését fejezte ki. Egy lezuhant siklóernyős mentése nyomán a Közlekedésbiztonsági Szervezet rámutatott, nagyon komoly problémák vannak a katasztrófavédelemnél. A szarvasi polgármester szerint is szőr került a karburátorba.
Fejétől bűzlik a hal
Bakondi György személyét csupa ellentmondás övezte. Tűzoltó végzettsége nem volt, pedig a felsőszintű szakmai végzettséget jogszabály írta elő részére. Főigazgatóságának utolsó hónapjában nem véletlenül ragadt rá a merkantil tábornok elnevezés. A sajátos kéklámpaőrülete is hagyott némi kivetni valót maga után. Természetesen a Belügyminisztérium szerint ezzel is minden rendben van. Bakondi György a szakszervezeti vezetőkkel sem találta meg a közös hangot. Hozzáállását más vezető is példaként vette.
A tűzoltók szívatására, megalázására és fenyegetésére azért volt energia, miközben a vezetők az Alaki Szabályzat és az Öltözködési Szabályzat ismerete kapcsán komoly hiányosságokkal küzdöttek. A NAV-os üzemanyaggal való jogsértő trükközésnek, és a tűzoltókészülékek elmaradt karbantartásának sem lett következménye. A kiszivárgott pszichológiai jelentés szerint a tűzoltóknál a kiégés jelei tapasztalhatók.
A katasztrófavédelem adóssága 2014-ben egymilliárd fölé emelkedett. Azért a vezetők magáncélú autókázásaira, szolgálati lakásaikra, a BM Heros Zrt. eltartására volt pénz. Na meg arra, hogy olyan védőruhát vásároljanak a tűzoltóknak, melyben megégnek. Az új, magyar gyártású tűzoltóautóról nem is beszélve, amivel annyira meg vannak elégedve egyesek, hogy csapatpróba sem szükségeltetett a rendszerbe állításához.
A főigazgatónak a tűzoltóságok kommunikációjának, a tűzoltók és újságírók addigi kapcsolatának szétverését is köszönhetjük. Most, Bakondi György távozása után nagy kérdés, hogy egyes szóvivők tükörbe tudnak-e nézni mindazért, amit felsőbb utasításra, vagy még ennél is rosszabban, a felsőbb utasítás túlteljesítéseként tettek.
Hurrá, hurrá, hurrá! … de nem
Bakondi György az április 14-i búcsúztató ünnepségén a szokásával ellentétben egyenruhát húzott. Olyan szívből jövő szomorúság azonban senkit sem öntött el, mint Bende Péter fővárosi tűzoltóparancsnok 2011-es elköszönésekor, csupán a felrendelt vezetők kényszerű tapsolása, tűzoltók kötelező díszmenetelése jutott neki.
A belügyminiszternek itt lett volna a lehetősége, hogy a teljesen kivéreztetett szakma, hivatás élére ismét szakmai vezetőt állítson, aki bizonyos keretek között helyrehozza a károkat. De nem. Az új, összeférhetetlenség botrányba keveredett megbízott főigazgató az elvárások szerint folytatja mindazt, amit elődje elkezdett.
Hogy mi is az? Bakondi György rendszeréről a Tépett rózsa című írás mindent elmond.