Tüzivízvezeték vagy tűzivízvezeték?

A HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont öntött tiszta vizet a pohárba.

Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendeletben több helyen „tüzivízvezeték” kifejezés olvasható, de vajon helyes-e a írásmódja? Ebben a HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont volt a segítségünkre.

A kutatóközpont nyelvi közönségszolgálata kérdésünkre azt írta, hogy a jogszabályban következetesen rövid ü-vel szerepel a kifejezés, ez azonban nem megfelelő írásmód, mivel a tűz -i képzős származékában az ű nem rövidül.  A tűz szó azok közé a főnevek közé tartozik, amelyek szabályos ű – ü váltakozást mutatnak (A magyar helyesírás szabályai, 12. kiadás, 27. b) pont). Hasonló, úgynevezett tő belseji időtartamot váltakoztató névszótövek például: híd, ín, nyíl, víz; kút, lúd, nyúl, rúd, úr, út; fűz, szűz. E szavak toldalékolásakor némely esetben bizonytalanságot okozhat az, hogy egy adott toldalék (pl. az -i képző) előtt rövidül-e a tő belseji magánhangzó vagy sem.

A tűz (és az ehhez hasonló szavak) toldalékolásakor a bizonytalan kérdések eldöntésében segítséget nyújthat a kéz – kezet típusú szavakkal való összehasonlítás. Ugyanis a tő belseji időtartamot váltakoztató névszótövekben jellemzően ugyanazon toldalékok előtt vált rövidre az í, ú, ű, mint a kéz magánhangzója. Ezt az analógiát alapul véve a tűz -i képzős változatában az ű nem rövidül, mivel a kéz -i képzős változata is hosszú magánhangzós (kézi), az -i képzős származék grammatikai szabályoknak megfelelő írásmódja tehát: tűzi.

Annak ellenére tehát, hogy a jogszabályban a „tüzivíz” forma látható, a magyar helyesírási és grammatikai szabályoknak megfelelő forma a tűzivíz írásmód.

Egyben maradhat?

A nyelvi közönségszolgálat tudományos munkatársa azt is kifejtette, hogy a tűzi + víz alakulat helyesírása más szempontból is problematikus kérdés, mivel írásmódját szótári kodifikáció egyelőre nem erősíti meg, vagyis nem található meg helyesírási szótáraink egyikében sem. Szótári kodifikáció hiányában pedig az alakulat egybe- vagy különírásának kérdése is bizonytalan, mivel az akadémiai helyesírási szabályzat alapján egyaránt elfogadható lehet a tűzi víz és a tűzivíz forma is.

A tűzi víz alapvetően minőségjelzős szerkezet, amelynek tagjait A magyar helyesírás szabályai (12. kiadás) 105. pontjának értelmében különírjuk egymástól. Sokszor előfordul azonban, hogy a kialakult írásszokás vagy jelentésváltozás miatt eredendően különírandó minőségjelzős szerkezetek egybeírandó összetétellé válnak. Az írásszokás vagy jelentésváltozás miatti egybeírás a tűzi melléknév esetében is megfigyelhető, pl.: tűzijáték, tűzifa, tűzilétra. 

Mindezeket alapul véve a tűzivíz esetében szakkifejezésként, „tűzoltásra való víz” jelentésben elképzelhető az egybeírás, szaknyelvi kontextusban ugyanis jellemző gyakorlat a kifejezés egybeírása. Továbbá az Európai uniós terminológiai szótárban található egyetlenegy szótári adat, a tűzivízhálózat kifejezés szótárazott írásmódja is a tűzivíz egybeírását sugallja, mivel ha különírnánk, akkor a hálózat szót kötőjellel kellene kapcsolni a tűzi víz szerkezethez A magyar helyesírás szabályai (12. kiadás) 141. b) szabálypont alapján: tűzivíz-hálózat.